Aki a cseresznyét szereti és szeretne cseresznyefát nevelni udvara előkertjében díszfaként, vagy gyümölcsösében a terméséért, az itt sokmindent megtudhat! ("A cseresznye édes meggy, a meggy savanyú cseresznye".)
Úgy gondolom, lehet egy ötödik oka is: idén virágzásban alig lehetett méhet látni. Ha nincs méh, bizonytalan a porzás, hiába van a közelben másik fa. Ami lehullik, az valszeg nem is kötött. A sziromhullás után egy darabig még tartja a fa, de fokozatosan elhal és lehullik.
Most így végiggondolva még egy szerencsés, bár nem véletlen dolog közrejátszhat. Minden 2-3 évben ások egy bazi nagy gödröt (2-2,5 m3-est) és abba dobálok minden komposztálható cuccot a fűnyesedéktől a konyhai hulladékig. 2-3 év alatt megtelik, akkor kicsit odébb ások egy másikat. Amikor az megtelik, akkor kiásom a 3 évvel azelőttit és kiváló minőségű szerves tápanyagokban gazdag földet termelek ki, amit elteríthetek a telken.
Szóval az a lényeg, hogy a gödrök a cserzsnye és a meggyfa között vannak, meglehetősen közel hozzájuk. Hátrányukra biztos nem válik.
Nem vitatkozni akarok, de majd teszek fel fényképet, a meggy és a cseresznye is rekordtermést ígér erre az évre, pedig a meggy tavaly is jó volt. Azért lehet még egy apró titok, én hiszek benne, más nem. Van még egy kevés Nevirol-om... Virágzás idején teszek azmonilia elleni permetezésbe belőle. A megtermékenyülést biztos segíti, de hogy a fa ebből mennyivel tart meg többet, vagy nem, hát most úgy néz ki többet.
Én a balatoni telken idén letett cseresznyefán fogok kísérletezni, a Germersdorfi csemete egyik felét megpróbálom átoltani Katalinnal és fordítva is. Amelyik jobban fogadja a dolgot, jövőre az marad meg, a másikat kivágom.
Így egy koronán belül meglesz a porzópár is, mindkettőnek, a Germersdorfinak és a Katalinnak is, amúgy önmagában mindkettő meddő lenne. Van azért a dolognak még egy előnye és egy nagy hátránya. Előny, hogy nem egyszerre fog érni, a Katalin egy-két héttel később érik. A hátránya, hogy a permetezéskor (cseresznyelégy ellen) nehezebben számolható ki az élelmezésügyi várakozási idő. A tyúkok kiválóak a cseresznyelégy ellen, de az nem lesz ott, viszont gey km-es körzetben nincs, nem tudok a környéken másik cseresznye, vagy meggyfáról, tehát eltart egy ideig, amíg megtalálják. Legalábbis ebben reménykedem.
Szerintem az időjárás az oka. Minden meggy és cseresznye ezt csinálta idén nálam is. Tele volt minden virággal, termékenyültek is. Most meg minden 7-8 szemből egy fejlődik. Többi már sárgul ( aprók ), mindjárt leesnek.
tesom kertjeben jartam a hetvegen es ket ket eves fan eleg furcsa betegseget vettem eszre. a levelek megnyultak alig 1cm szelesek, es hosszuak, mint egy fuzfae. ezaltal a fanak alig van lombja. ezek a hosszu levelek raadasul burjanzas szeruen egy-egy csomobol tornek fel a viragszarakkal egyutt szinte pamacsokat kepezve az agakon. sajnos nem fotoztam le, de talaltam a neten egy kepet, pont igy nez ki csak meg vegletesebb. egyik cseresznye a masik a mellett allo szilva. a gazdabolt honlapjan volt a kep, ott a szakerto csak tippelni tudott, hogy esetleg tapanyaghiany vagy a viz okozza. engem ez a verzio annyira nem gyoz meg, mert az elvaltozas olyan szinten brutalis, hogy a levelek gyakorlatilag teljesen elkorcsosultak. rossz ranezni.
Köszönöm a segítséget. Válaszaid alapján valószínű a tápanyaghiány lehet, tavalyelőtt műtrágyáztam utoljára....
Cseresznyelégy pedig valószínű azért nincs nálam, mert a közelben nincs másik cseresznye fa csak az enyém, nálam viszont ki vannak engedve a tyúkok a gyümölcsösbe, azok pedig kikapirgálnak minden talajban áttelelő rovart, lárvát. Főleg a cseresznye fa alatt szeretnek lenni... (nyilván azért is, mert ott van a legnagyobb árnyék)
Hat akkor nem tudom akkor mi a nagy termesvesztes oka.
A petiso nyugodtan mehet, ahogy az eso, vagy locsolas feloldja, mar a gyokereknel van, tehat nem jovo tavaszra hasznosul, hanem mar iden is.
A gombaolokre altalanossagban igaz, hogy artani nem tudnak, legfeljebb nem hatasosak. A masik dolog, hogy a gombaolok tobbsege nem csak azok ellen a gombak ellen hatasos, ami ra van irva a kiszerelesre. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy a gyarto altal bevizsgalt es engedelyeztetee kulturakba ajanljak. Az hogy a masikba nem, annak az is az oka lehet, hogy ott valamiert kevesbe hatasos, de valoszinubb, hogy a gyarto egy masik, mar piacon bevezetett termekenek nem akar konkurrenciat allitani, vagyis uzleti megfontolasbol.
Ma reggel a szilvafám levelén találkoztam eggyel, nem tudom mit keresett ott, talán az egyetlen szem kóstolót tévesztette össze cseresznyével? :) Igaz, a szomszéban van három-négy nagy cseresznye- és meggyfa (a cserik szerintem Jaboulay és Germersdorfi (esetleg Van) a habitusuk, virágzásuk, életkoruk és érési idejük alapján), lehet megpihent két károkozás között. Igazi bio-fák, azaz idn is kukacos lesz a szomszéd cseresznyéje.
Ráhibáztál, Germensdorfiról van szó, de tavalyelőtt (amikor nem fagyott el), akkor kb. az 50%-a tűnt el, ami nem is volt annyira rossz, mert legalább nem lett túlzsúfolt és még úgy is sokkal többet termett, mint amennyit meg tudtunk enni. A tavalyi árplisi fagy miatt 10 szem volt rajta, így az nem mérvadó.
Vízhiány az valószínűleg nincs, mert nem tudom elképzelni, hogy 2-3 méter mélyen ne lenne vizes a talaj, ennek ellenére idén már 2x locsoltam kb. 500l vizzel (1"-os csőből). Tápanyaghiányt el tudok képzelni, mert a talaj eléggé homokos és régen nem trágyáztam.
Mit gondolsz egy idén őszi Pétisó + komposzt segíthet? Az jővő tavaszra talán el is jut a gyökerekig.
Egyébként rendszeresen védekezek, a fa egészségi állapota jó.
Sőt lehet az gond (most jut eszembe) hogy az őszibarackra használt gombaölő szert (ALFA SOLO) használtam a csersznyénél is? A levelek gyönyörűek, rovarkártétel sincs. Nálam cseresznyelégy sem szokott lenni.
Amint lesz egy kis szélmentes idő azért jön a rovarölő, mert az almafákat már rendesen eszik. (csak sajnos az elmúlt hétvégén nem volt szélcsend még hajnalban sem).
A nem messze tőle lévő 'szomolyai fekete'-vel egyébként nincs semmi gond. Csak az még kicsi, lesz kb 20 szem rajta. De azon minden gyümölcs megmaradt.
fajtajelleg. Egyes cseresznyefajták nem kifejezetten bőtermőek. Ilyen pl. a Germersdorfi. Ezeken is rengeteg a virág, ezek zöme meg is termékenyül, azonban a fa kiszelektálja és még így aprójában elszórja őket. A Germersdorfiból kinemesített Katalin pl. ugyanazt a minőséget tudja, de ilyen gondja nincsen.
Második lehetséges ok:
a tápanyag és vízhiány. A vízhiány mondhatnánk a mostani időjárási viszonyok között nem jellemző, pedig egyes talajtípusok esetén sokat segítene a termésmegtartás érdekében, ha 2-3 naponta alaposan belocsolnánk a fa törzsénél. Én a Germersdorfi fámat idén kezdtem locsolni, elég bőségesen. A tömlőt odadobom az törzséhez és 10-15 percig engedem rá a vizet, úgy 2-300 litert biztosan. Talán ezért, talán másért, de soha ennyi nem termés nem kötődött meg rajta, mint idén, fürtökben vannak rajta az 1 cm átmérőjű szemek, ami eddig nem volt jellemző.
Harmadik lehetséges ok:
az előző évi egészségi állapot. Korábban én is elkövettem azt a hibát, hogy amikor júniusban leért a termés, elhanyagoltam a fát. Mindenféle levélbetegségek jöttek ki rajta, amelyek ráadásul nem is voltak látványosak egészen augusztus végéig, amikor lehullott az összes levél, az össze fa közül ez kopaszodott le leghamarabb. Amióta július-augusztusban is viszonylagos rendszerességgel kezelem a fát, a következő évi terméskötődés látványosan javult.
Negyedik lehetséges ok:
a fa jelenlegi egészségével van valami baj. Ezt relatíve laikusként is egyszerű ellenőrizni, a levelek legyenek egészségesek és foltmentesek. A sárguló és eldobott szemeket ellenőrizni érdemes, nincs-e bennük kártevő. A Növényvédelem fórumon jelezték a fórumtársak, hogy a cseresznyelegyek már megjelentek. Nem igazán tudom mit találhatnak a kártételhez ilyen korán, de ha igaz amit több helyen olvastam, akkor nem olyan finnyásak, hogy csak a (félig) érett cseresznyére buknak. Ezért szokták az óvatosabbak a borsószem nagyságtól folyamatosan védeni a cseresznyét felszívódó rovarölőkkel.
2-3 hete miután elvirágzott a cseresznyefám, láttam a sok apró gyümölcskezdeményt, a virágok 99%-a termékenyült.
Most pdig azt látom, hogy 90%-a nem nő meg, hanem kicsi marad, összefonnyad és leesik. Minden 10-15 gyümökcsből 1-2 maradt meg. Tudom, hogy idén már ennek annyi, de hátha jövőre meg tudom akadályozni... Tavaly elfagyott, most meg ez... annyira elkeserítő.
Szerintem levéltetű. Most nagyon rajzanak. Gyorsan kezeld Mospilannal, vagy Actara-val a fát! Keverj hozzá kontakt szert is, akkor gyorsabb lesz a hatás (pl. Karate). Az hogy a tetvek ilyen tömegben megjelentek a meggy, vagy cseresznye fádon arra utal, hogy nincs kezelve, márpedig a cseresznyelegyek is megjelentek. Tehát ne késlekedj az előbbi permetezéssel!
A hat szuperorsó közül öt ígéretesen indul. A meggyel van bajom. Alul van szép hajtás, de középen semmi. Koronás oltvány volt amihez hozzájutottam.
A szemek felett bemetszettem, de semmi hatás. Valószínűleg ledörzsölték a törzsről a korábbi hajtásokat. Így most elég fura. 30cm-re hajtások, 50 cm-ig semmi. Felül a visszavágott korona.
Jó az ahogy ültetted! Nem ajánlom a közé ültetést. A nagyüzemek speciális alanyt használnak és más technológiájuk van. Én közvetlen az egyik alsó állású levélnyél felett szoktam visszavágni, de ha jobban akarod teríteni a koronát (minek?), akkor alkalmazhatsz szektoriális kettősmetszést is, de ez dupla munka és a fa energiáit is pocsékoloja.
(Az őszibarack 'szuper'-ről majd készítek képeket és az Ö.b. fórumon majd megbeszélhetjük, ha gondolod. Én az ország másik végén kertészkedem, Debrecentől 20 km.)
Ha az oldalvesszők elérik a 10 cm-t, akkor azokat is felére kell kurtítani? Amikor vágom vissza a vesszőket két levél közt kell vágni, vagy levélnyél felett? Felsőállású levélnyél fölött vágjak, mint a szektoriális kettősmetszésnél, vagy mindegy? Én a fáimat 2.5 m-es sorközre és 2 m-es tőtávra ültettem. A télen csináltam 300 db oltványt kézbenoltással, ezeknek 90%-a sikerült.
A szuperorsóról azt olvastam, hogy 1 m-es tőtávra lehet ültetni az így nevelt fákat. Ha az oltványaimat, amik most 3 l-es konténerekben éldegélnek ősszel közéültetném a a 2 m-es tőtávú tavaly ősszel ültetett fáimnak nem lenne túl sűrű? Bocs a sok kérdésért,de mivel tapasztalatom, még nincs és hülyeséget nem akarok csinálni, muszály tájékozódnom.
Írtad,hogy látnom kellene az őszibarack szuperorsónevelést. Szívesen megnézném, ha nem laksz túl messze. Én Zalában lakom.
Ha nem vágod vissza, megnő egy méteresre. A következő évben megint. (Csak 3 évet számítva már 6 m a fa átmérője. És még rá se gondol, hogy teremjen.)
Ha visszavágod 20 cm-re, akkor leáll egy időre a növekedése. Aztán 1-2 hét mulva a vissza lévő rügyek kihajtanak. A vége fele növekednek, a töve fele termővé alakulnak. És ez ismétlődik.
(Az egyik Sumburst fámat 2010 őszén ültettem. 2012-ben már megkóstoltam a termését. Idén már szépen van rajta. Ráadásul egy régi fa helyén éppen 10 db fa fér el. Nálam mind más fajta lett, sőt van amelyik uj fajtával beoltva kétfélét is teremni fog. A módszer szerint pedig minden művelet a földön állva végezhető.)
A metszés után a végállók biztos, hogy kihajtanak. A többi igen vagy nem. Lehet csak termő rüggyé alakul, lehet, hogy kihajt. Ha kihajt és a következő metszés idejére hoszabb, mint 10 cm, akkor azt is nyissz.
(Az őszibarack orsó kísérletem folyamatban van, legjobb lenne személyesen megnézned, megbeszélni, ha nagyon érdekel - esetleg az "Őszibarack" fórumon. A 'kis' különbséget élég bonyolult elmondani, elképzelni.)
Ma este néztem, hogy a Camenen vagy kétszer akkora (óriási zöldborsó nagyságú) szemek vannak, mint a Burlaton, plusz a megmaradt termés fele barnén ütődött a jégveréstől. Pedig elvileg a Carmen érik később, bár idén a virágzás is egybe csúszott. A cigánymeggyem viszont minden permetezés ellenére sem élte túl a második átültetést, úgy látszik.
Kösz a választ. Az őszinél mi az a kis módosítás? A másik kérdésem a szuperorsóval kapcsolatban az lenne, hogy amikor visszavágom felére a vesszőket az első alkalommal, utána az új végálló rügy is nekiáll kihajtani, meg az alatta lévők is. Amikor ismét eléri a növekedés a 40 cm-t akkor csak a végálló hajtást kurtítsam felére, vagy az alatta kihajtott oldalvesszőket is?
élen mi lehet?