" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A fagyottak is kihajtanak és a rajtuk lévő hajtások augusztusban berakódnak virágkezdeményekkel. Ajándék a metszeni nem tudóknak, akik úgy képzelik, hogy mindig ugyanazok a részek hoznak gyümölcsöt (mint pl. a cseresznyefa ágai). Jövőre lehet válogatni az idei és a tavalyi vesszők között metszéskor.
Ha elvirágzás után gyümölcskezdemények maradnak, az még nem kötés! A mesterségesen be nem porzott nem öntermékeny asiminák mind ezt csinálják. A kötés az, amikor a növekvő gyümölcskezdemények meg is maradnak. Az idegen beporzást igénylő cseresznyék is úgy tűnnek elvirágzás után, mintha minden virág kötött volna, aztán utána szépen lepotyognak.
A paw-ot nem szabad ilyenkor öntözni, vagy mégis miért dobott le kemény 5 virágból 3at hirtelen? Se szél, se állat, se fűvágás, semmi nem történt, csak meglocsoltam. Pedig már vagy 2 hete kötött és szépen nőttek.... Egészen elszomorító. Köszönöm az előző válaszokat is!
Nino, egy érdekesség, most kezd virágozni az akác felénk, gondoltam hozok neked egy képet! Múltkor említettem, hogy a dombocskán elfagyott minden, a kertvégi mélyebb patakos "völgy"-nél pedig a gyümölcsöknek semmi baja. Íme a kis patak, a lejtős résznél lévő akác, még a mély patak feletti részen is virágzik. Ettől feljebb olyan 3m-rel van pár gyümölcsfám! :)
Valóban olyan a terep, ahogy érzékelitek. Néhány "érthetetlen" dolog mégis van a körzetben. A mindössze 5 kilométerrel odébb lévő Lendván abban az egyutcás, nagyon ritkán (kertvárosiasnál is kertvárosiasabban) beépített településrészben, amelyik a dombtól távol, messze, kinn a síkon van, olyan helyen, mint Pincén a patak menti gödör, minden abszolút ép. Mindez ugye az innen 10-15 km-re kezdődő belső zalai völgyek állapotával vetendő össze. Azon gondolkodtam, hogy az OMSZ számára szűkös anyagi helyzetem dacára saját költségemen szervezek egy tanulmányutat. Hogy tanuljanak is valamit! :))) ("DE délnyugaton...") :)))
A házak lábazatán látszik, hogy valamilyen domb aljában vannak. Itt még működik részben a fagylefolyás és részben a domb aljában érvényesülő fagylefolyási tehetetlenségi erő is. Az út túlsó oldalán pedig ott a fagyelszívó lapos lejtős gödör.
Nézzük jól értjük-e a dolgot, mert itt több dolog (legalábbis nekem) "úgy tűnik/látszik":
Vegyük az autós képet:
Jobbra ránézésre van egy szintemelkedés, a baloldali sík területhez képest max. kb. 1,5m-el magasabb, úgy, hogy a baloldali sík terület balra fokozatosan mélyül.
A jobboldali részen fényképezted azokat a fügéket, amiken szemmel láthatóan sok termés van.
Így van?
Ha igen, a jobboldali részen az első kép alapján további szintemelkedés van az autós kép helyéhez képes, igaz?
mert meg mindig nem szaz szazalek tiszta ez a kivi metszes dolog. Tehat ami vesszők most elfagytak (azon jottek a viragok epp) azokat az vesszoket kellett volna jovore tőből levagni? Igen/nem
masodik kerdes, ami vesszoket most hoz a fagyottak helyett, (gondolom virag ezeken mar nem lesz iden) azokat is jovore nyissz?
Nekem 2 éve pont a cioccolationnal volt ilyen gondom és Bene Laci bácsi azt tanácsolta, hogy naponta többször spricceljem meg vizzel a rügyeket...majdnem junius közepére levelesedett ki, tavaly még termett is 5 szemet ..... Most se valami csodás, de él.
A jujubát most ültette? első évbe(tavaly) nagysokára alsó rügyekből indult...most szépen hajt.
Kedden lesz egy honapja a fagy utan, es a cioccolatino még mindig ugy nez ki mint télen. Jujuba szintén. Kivik mar nyomják. Csaszarfák is. De ez a kaki, jujuba paros gyanus. Kihajthat még vagy ilyenkor befullad, v mi van?
Hatalmas kár, hogy ezen a növényen nem volt elhelyezve a tél időtartamára egy tizedfok pontos hőmérő. Ha lett volna, tizedfok pontossággal megtudhattad volna, hogy mely értéknél van az a bizonyos "borotvaél", amitől innen élet, onnan halál van. Ha 1-2 tizeddel alacsonyabb lett volna a hőmérséklet, a bokrod tövig fagyott volna, ha 1-2 tizeddel magasabb, abszolút semmi baja nem lenne. A gránátalmának miért is lenne baja, ha az ő tűrőképessége jó három egész(!) fokkal odébb van a fügéénél?
Az április végén bekövetkezett dunántúli fagyoknál is azért annyira változatos a kártételi térkép, mert egy adott ponton kialakult hőmérséklet mondjuk még éppen az ott érintett faj károsodási küszöbén belül volt, egy tőle csekély távolságra (akár csak néhány méterre) lévő egyednél pedig 1-2 tizeddel alatta. Az egyiknek kutyabaja, a másik elfagyott. Így vegetációban különösen látványos ez! Hihetetlenül jó alapot szolgáltatna fagykockázati térképek szerkesztéséhez.
Igen, nem szabad lemetszeni, ezt tudom. Csak nem értem, hogy miért csinálja ezt. Egyébként meg ez a baj azzal h ha kihajt később is akkor már nem lesz belőle sok minden.
