“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
A nyugat-németek elhülyültek a restségben. Csak a kelet-németeknél lehet némi remény. De az tény hogy (meglátásom szerint ha időben észbe kapnak), Németország ketté fog szakadni. Lesz egy német nemzetállam és egy iszlám állam belőle. Vagy egy hatalmas polgárháború. Amely egész nyugat-Európán végig fog söpörni.
A román külügyminisztérium sajtóközleményben fejezte ki felháborodását kedden, amiért a dpa német hírügynökség és – ennek alapján – a ZDF közszolgálati televízió megítélésük szerint “a történelmi tényeket elferdítve” tudósított a román centenáriumról. A román nemzeti ünnepről a dpa “Románia Erdély bekebelezésének századik évfordulóját ünnepli” címmel adott ki háttéranyagot, amelynek címsorában “korábbi magyar tartományként” említi Erdélyt.
Románia szombaton ünnepelte az – Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó – 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulóját. A román nemzeti ünnepről a dpa “Románia Erdély bekebelezésének századik évfordulóját ünnepli” címmel adott ki háttéranyagot, amelynek címsorában “korábbi magyar tartományként” említi Erdélyt. A dpa felidézi, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követően ezzel a területi nyereséggel Románia addigi területe harmadával bővült. A hírügynökség megjegyzi, hogy a románok akkor már többséget alkottak Erdélyben, és az ott lakó 800 ezer német – az erdélyi szász és bánsági sváb közösség – is megszavazta Erdély Romániához csatolását, többségük azonban azóta kivándorolt.
A bukaresti külügyminisztérium közleményében leszögezi, hogy 1918. december elsején Gyulafehérváron az “összes pártot, felekezetet és társadalmi réteget” képviselő százezer ember határozta el az “egyesülést Romániával”, és a gyulafehérvári határozatot elsőként az erdélyi és bukovinai német kisebbség képviselői írták alá. A kommüniké szerint a dpa “rosszindulatból, vagy hiányos ismeretei” miatt elferdítette a történelmi tényeket, nevezetesen azt, hogy 1918. december 1-jén “Erdély kinyilvánította azon elhatározását, hogy Romániához csatlakozik”. A bukaresti külügyminisztérium pontosításaival és helyreigazítási kérelmével az említett médiaintézményekhez fordult.
Elsőként Emil Hurezenau, Románia berlini nagykövete tette szóvá, hogy sértőnek tartja a német közszolgálati médiumok szóhasználatát, a dpa vezérigazgatójának írt leveléből kiderül, hogy leginkább az Anschluss (bekebelezés, elcsatolás) kifejezést sérelmezte.
Ha az 1918. december 1-jei, az önrendelkezés elvén és a többség demokratikus voksán alapuló, a versailles-i és trianoni békeszerződések által elismert határozat egyenértékű Hitler 1938-as (Ausztriát bekebelező) Anschlussával, akkor mi – én mint a NATO- és EU-tag Románia nagykövete és Ön, mint a német dpa vezérigazgatója – teljesen eltérő korban és világban élünk
-írta Hurezeanu. Leszögezte, az első világháború utáni teljes geopolitikai berendezkedést nem lehet “annektálások soraként” beállítani. A berlini román nagykövet ezért ennek a “súlyos értelmezési hibának” a helyreigazítását követelte a német közszolgálati hírügynökségtől.
Hatalmas kulturális fordulat előszele érezhető a bevándorlás által megtépázott Olaszországban.
Miközben a bevándorláskrízis miatt Európa-szerte vita tárgyát képezi a keresztény szimbólumoknak a nyilvánosságban történő használata, addig a nyáron felállt olasz kormány egyre inkább határozott álláspontot kezd képviselni ebben a kérdésben. Sajtóértesülések szerint ugyanis Olaszország oktatásügyi minisztere, Marco Bussetti nemrég arra utalt, hogy kifejezetten szükség van arra, hogy minden iskola tantermében ki legyen függesztve a kereszt, és hogy a karácsonyi időszakban a gyermekek megtartsák a szokásos betlehemi játékot.
Határozottan azt gondolom, hogy a feszületek és a betlehemezés az olasz történelem részeit jelképezik, azok kárt nem okoznak."
Bussetti egy, az idén megrendezett Katolikus Iskolák Államszövetségének római kongresszusán szólalt fel, ahol többek között hozzátette:
a feszület számomra a történelmünk, kultúránk és hagyományaink szimbóluma. Nem értem, ez miért zavarna bárkit is az osztálytermekben."
Az oktatásügyi miniszter megszólalásai különösképpen jelzésértékűek, hiszen nemrég nagy visszhangot keltett néhány olaszországi tanár és igazgató döntése, melynek keretében inkább nem rendeznek betlehemet és inkább eltávolítják a tanintézmények falairól a keresztény szimbólumokat, csakhogy meg ne bántsák a bevándorló hátterű gyerekeket.
"Lezárult 19 nagyteljesítményű diagnosztikai és terápiás gép közbeszerzési eljárása, a tender értéke négymilliárd forint" - jelentette be Dr. Kásler Miklós. Az Egészséges Budapest Program újabb szakaszában beszerzett eszközökkel a közép-magyarországi régió diagnosztikai vizsgálati kapacitása tíz százalékkal nő. A miniszter beszámolója szerint négy CT, három MR, négy érfestő készülék (DSA), öt korszerű digitális röntgenrendszer, egy digitális mammográf, egy digitális képmenedzsment rendszer (PACS) és egy lineáris gyorsító került majd a következő hónapokban telepítése.
