“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
"a nőknek küzdeniük kell a fizetetlen munka elismeréséért, a gazdasági és a kulturális kérdések összefüggő keretben értelmezéséért, valamint a minimális állam helyett egy participatív, szolidaritásra épülő, demokratikus rendszerért." http://ujegyenloseg.hu/feminizmus-a-neoliberalizmus-arnye…/…
Feminizmus mint a kapitalizmus szolgálóleánya
Fraser szerint három ponton járultak hozzá a feministák a neoliberalizmus térnyeréséhez. Az első pont a családi bér kritikája. A hatvanas években a gyárakban elterjedt a „family wage”: azok a férfi munkások, akiknek családja volt, magasabb bért kaptak ugyanazért a munkáért, mint egyedülálló társaik. A nőmozgalom joggal támadta ezt az intézkedést, mivel a „kenyérkereső férfi – házimunkát végző nő” felállást rögzítette és tette meg etalonnak.
Összefoglalva tehát: azok a feminista célkitűzések, melyek a kapitalizmus előző, liberális korszakában indokoltak és jogosak voltak, hozzájárultak egy újfajta, talán még rosszabb és kegyetlenebb társadalmi rend kialakításához. Fraser ezek után kijelöli a baloldali feminista mozgalom útját és ad egy releváns, politikailag értelmezhető és egyértelmű irányt:
"Diszkriminatív butaságnak gondolom, hogy éppen minket találtak meg, de amíg csak nekem mondják, addig nem érdekel, az viszont tűrhetetlen lenne, ha ez a gyerekeken is lecsapódna. A világ azonban annyira a más irányba halad, hogy nem tartok attól, hogy ezekből a mondatokból bármi manifesztálódni fog."
"Amikor elolvastam Novák Katalin nyilatkozatát, háromszáz lett a vérnyomásom, és még most is olyan ideges vagyok, hogy majd’ felrobbanok. Hogy mondhat egy családpolitikáért felelős tótumfaktum olyat, hogy nincs jogom a gyerekemhez?!"
Miközben a kormány elsődleges célul tűzte ki, hogy több gyerek szülessen Magyarországon, elítéli azokat, aki egyedül vállalnak gyereket. Pedig társ nélkül felnevelni egy gyereket óriási áldozatokkal jár, és senki sem jókedvében jut el addig a nehéz döntésig, hogy egymagában is belevág."
Na ja . A felesége miatt . A szívnek kell megszakadni .....a sok bogyám férj miatt , aki nem tudja jól elverni az asszonyt , hogy ne kerüljön miatta utcára . Ígenigen .....igen ....
A hajléktalanság jellemzően nagyobb arányban sújtja a férfiakat, mint a nőket, azonban – bár pontos számokról a megfelelő kutatások hiányában nehéz beszélni – biztosan nem annyira, mint amennyivel kevesebb nők számára fenntartott férőhely található az ország hajléktalanszállóin. Pedig a női hajléktalanság egyedi kiváltó okai, mint például a családon belüli erőszak, illetve egyéb sajátosságai speciális kezelési igényekhez vezethetnek.
Végigjártam Budapest nők számára elérhető hajléktalanszállóit.
„Nem csak már hajléktalan nők szoktak bejönni, hanem otthon bántalmazottak is, akik nem tudnak hová menni, nincs mögöttük család – akár környékbeliek is, akik be-beesnek ide egy éjszakára” – hangsúlyozza Buzás Endre,
a Rés Alapítvány női éjjeli menedékhelyének vezetője az egyik legfőbb különbséget férfiak és nők hajléktalanná válása között. A Podmaniczky utcai intézmény egyike annak a 3-4 fővárosi helynek, ahova egy hajléktalan nő mindenféle előzetes felvételi eljárás vagy fizetés nélkül éjjelre betérhet aludni – ezt hívja a szleng „fapadnak”, ami hűen tükrözi az itt elérhető kényelmi szintet is.
A férőhelyek száma így is erősen korlátozott, aki nem érkezik meg időben az este 6 órai nyitásra, az ritkán jut ágyhoz.
A hajléktalan nők körében bizonyos jelenségek gyakoribbak, mint a férfiak között. Ilyen a bántalmazás, de Buzás megfigyelése szerint több köztük a pszichiátriai beteg is, és alapból az otthon, a biztonság elvesztése pszichésen megterhelőbb lehet a számukra. Ezt pedzegeti Miletics Marcell, a Baptista Szeretetszolgálat Utcafront Menedék vezetője is, aki szerint az is egy fontos vonatkozó kutatási terület lehetne, hogy az „életfeladatok be nem töltése”, azaz a társadalom által kirótt szerepekkel való azonosulás hiánya milyen és mekkora traumát okozhat nőnek és férfinak. Nagy valószínűséggel a gyerek elvesztése súlyosabb lelki terheket róhat a nőkre, márpedig a gyerekvédelem más lakhatási lehetőség hiányában azonnal elveszi a szülőktől a gyereket, amikor azok hajléktalanná válnak.
Megdöbbentö, szivszorito es elgondolkodtato kepek, Nöi sorsok :(
A cardiffi Cameo klub dolgozói tavaly Szilveszterkor együtt búcsúztatták az óévet, amikor a kissé ittas Webb elkapta a fiatal lányt, és nyaka köré tekerte a karját. Phillips hirtelen összeesett, a kollégái hiába próbálták felsegíteni a földről, nem sikerült, így azonnal mentőt hívtak hozzá, akik a helyi kórházba szállították. Kiderült, hogy a klub vezetője olyan erősen szorította meg a lány nyakát, hogy az maradandó arcbénulást okozott nála. Phillips most nem tud mosolyogni, és az orvosok szerint nagy a valószínűsége, hogy soha többé nem is tudja majd használni arcizmait.
A lány, miután kiengedték a kórházból, visszament a Cameo klubba dolgozni, de a történtek óta nem képes elviselni mások közelségét. Elmondta, hogy ugyan nem akar feljelentést tenni, Webbet mégis letartóztatta a rendőrség, a vád ellene: gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés.
A férfit végül elengedték. Webb viselkedését egyébként több munkatársa is bírálta, sokszor bántó stílusban viccelődött, illetve olyan csínyekkel próbálta feldobni a közös munkát, amit rajta kívül senki sem értékelt. Az pedig csak a hab a tortán, hogy hiába hívták fel erre a figyelmét, nem gondolta úgy, hogy változtatni kellene a magatartásán.
A nő végül amellett döntött, hogy kártérítést követel a cégtől, mivel a visszatérése után a többiek ahelyett, hogy megértően támogatták volna, elutasítóan bántak vele. Sokszor zokogva ment be dolgozni, a kollégái pedig csak annyit mondtak, lépjen túl a dolgon. Végül nem bírta tovább és felmondott.
(csoda, hogy nem törte el a nyakat, ahogyan szoritotta :( )
Akinek előbújik az LMBTQI gyereke, vagyis elmondja a szüleinek, hogy például meleg vagy transznemű, sokszor úgy érzi, hogy ő az egyetlen, akivel ez történik. A melegjogokkal foglalkozó Háttér Társaság olyan szülőkről készített kisfilmet, akik már túl vannak ezen. Ők mesélik el a tapasztalataikat arról, hogy milyen kérdések, problémák, aggodalmak, konfliktusok merülnek fel egy családban ilyenkor. A céljuk a filmmel az, hogy az érintett családok tudják, hogy nincsenek egyedül, mások is vannak hasonló élethelyzetben, és lehetőség is van arra, hogy a felmerülő gondokat kibeszéljék.
