" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Bennem olyan gondolatokat ebresztenek, hogy rohadjon meg a négy hete jött hidegbetörés!!!! Amugy nalam még csak most kezdenek majd nyílni a virágok, erdekessegkepp a lanyon egy megmaradt a fiún harminc.
Ne értsd félre! Én részemről csak arra vagyok kíváncsi, hogy egy ilyen lejtős terepen, függőleges sorrendezésben, mennyire és milyen módon biztosítható a vízellátása a kivinek. Nekem is domboldalon van telkem, onnan tudom, hogy a legnagyobb küzdelem a víz utánpótlása...nem csak a kivinél, de még a szőlőnél és a kajszinál is.
Érthető! Viszont 20 virágból kb a fele jó időpontban volt a pollenadásra és a fogadásra. Persze ez azt jelenti, hogy 5 darab virágnak sikerült(papíron)a porzása. Amiből 3 ugye elhullott, 2 pedig még kitart. Szóval statisztikailag is megalapozott a reménykedésem az első paw termésemre! Bár azt sem bánom, ha idén egy sem lesz...jövőre meg 10! :)
A még a továbbiakban felszerelendő kereszttartók fogják tartani a szélső, vesszőtámasztó huzalokat. Minden ültetvényépítési mozzanat késve történik. De legalább most már valami történik!
A most lehajló nagy ágak fogják képezni a kordonkarokat, az év folyamán rajtuk fejlődő hajtások/vesszők lesznek a következő év termővesszői. A vesszőképzési folyamat egyébként már most elindult.
Még csak most (a napokban) lesznek rögzítve a kordonkaroknak kiszemelt ágak a középső tartóhuzalhoz. Amint látható, az idén tavasszal elvégzett metszés már ennek az előkészítő lépése volt. A továbbiakban a növények ki fogják tölteni az üres tereket. (Amennyiben valamilyen módon biztosítva lesz számukra az öntözővíz.)
Fontos, hogy ne essünk pánikba és, mondjuk a kivi esetén, valamilyen végzetes bajt okozó kémiai szerrel ne avatkozzunk be, ami megadja a kegyelemdöfést a teljesen ép egyedeknek is!
Akkor pedig el kell fogadni, hogy a kivi esetében együtt kell élni a növények bizonyos (alacsony) százalékának "megmagyarázhatatlan" pusztulásával a telepítés első 1-2 évében. Amennyiben ez 3-ból 1, úgy 30%-os a veszteség. Ha 1000-ből 10, úgy 1%-os. Alacsony egyedszám esetén, szerencsétől függően, 0-tól közel 100%-ig mehet.
Nagyon nagyszámú egyed nyomon követése, vagy helyesebben állományok nyomon követése sok tapasztalattal gazdagítja az embert. Sokszor elmondtuk, hogy állományban két egymástól pár méterre lévő növényt vizsgálva, mennyire büszke lenne a kertjében 1-2 példánnyal bíró kertészkedő az egyikre és mennyire kétségbe esne a másik miatt. Mindez valamilyen (akár csekély) talajminőség, tápanyag, vízhiány eltérés, vagy rágcsálókártétel miatt.
A legelső virág nem köthet, mert a bibe abban a fázisban befogadóképes, amikor még a saját virág pollenje nem érett és első virág lévén, nincs még másik olyan, amelyiknél érett lenne. A második már köthet, amennyiben éppen(!) akkor befogadóképes a bibéje, amikor az első virágpora már éppen(!)megtermékenyítőképes. De ennyire kevés virág esetén "el is kerülgethetik" egymást a megfelelő fázisok. Ez a titka az első pár virág terméketlenségének öntermékeny fajta esetében is.
Kérnék egy segítséget, a Tomurimnak lóg füle farka...olyan mintha vízhiánya lenne, de az nem lehet, mert naponta kiadósan locsolom...csajoknak semmi baja....pajor lehet esetleg, vagy mi? Jó lenne ha megmaradna, mert már szépen jönnek az oldalhajtások, jövőre lehetne már mutatóba.
Ecseteltem! :) Szóval ez a rész majdnem kizárható. Persze benne van, hogy nem sikerült még így sem. Mindenesetre az már árulkodó volt, hogy a kezdeti dagadás után hirtelen leállt és a később elvirágzott leelőzte hízásban. Még van 2 db napról napra dagadó fürtöcske, nem mondok le róla. :) Főleg, hogy fogta magát és elkezdett még 4 virágrügy nőni....kicsit bealudtak, vagy ez normális?
Ha már rászánta a pénzt arra a 15 millió hektoliter vízre , ami dicséretesen meglátszik az ültetvényen , akkor pár forintot költhetett volna keresztfákra is , mert azok nélkül golgota lesz belőle.
Szomszédban van egy közel 50-70év közötti óriás diófa, részlegesen, az alsóbb részeken, egy egy oldalt elfagyott sajnos. Holnap hozok képet róla. Ez a fa is ezen a részen van. Kint a szőlőnknél a dombon, ott durvább volt, kajszikon a dombtetőn 2m-ig látszott, viszont a domb alsó 1/3-ad részén lévő dió olyan 3-4m-ig totál lefagyott. Ami még érdekes így utólag, hogy a dombon lévő szilvákon 1szem termés sem maradt, míg alatta a síkon lévőkön maradt. (fiatal fák még, de mutatóba maradt rajtuk.) Szóval ezek után tuti, hogy szállított fagyunk volt.
Én sem tudom mi lehet a baj,mert a napsugárzásra nem érzékenyek a fiatal levelek.Volt már rajta termés? A saját Nikitámon megszámlálhatatlanul sok virág lesz.
Furcsállnám, ha úgynevezett szállított fagy lett volna. Ha mégis, akkor abban az esetben kivételesen az alacsonyabb szintek kedvezményezettek Ez azt feltételezi, hogy nagyon alacsony hőmérsékletű szél mellett következzék be a fagyhelyzet, amikor is a magassággal csökken a hőmérséklet.
