OFF
1 db 300 perces kazetta ugye jó lesz a három Szabó István filmhez? Hiába, őt is szeretjük! Ráadásul ugyanazon a Kövekkel... előadáson láttam, mint SzT-t!
ON
Micsoda kérdés! Persze, hogy igen! Csak először kiélvezkedem magam, ez az első CD-ROM-om! :-)
(A Veronika... könyvet pedig még nem kaptam meg.)
Most másolódnak a CD-k estére. :-)
Éppen el akartam panaszolni, hogy egy ideig még nem nézegethetem a Könyvklubtól rendelt Színészlexikon CD-met, amikor Anyukám telefonált, hogy megérkezett a csomagom! Akkor még csak annak örültem, hogy a Szabó Istvánról szóló könyv is az enyém (a sajátom, a drágaságom - ismét GyU), most már az is eszembe jutott, hogy Az apa és fia is a listámon volt... és a Veronika meg akar halni... :-)
KÖNYVBEN IS MEGJELENT AZ APA ÉS FIA Lapunkban épp ezen a héten fejezzük be a válogatásunkat Tony Parsons: Apa és fia címû regényébõl. A világsikerû mûvet az Európa Kiadó jelentette meg, s az Európa Könyvesházban Gáspár Sarolta pszichiáter, a Magyar Rádió szerkesztõ-riportere mutatta be a sajtó képviselõinek. A közremûködõ Szervét Tibor színmûvész ezúttal, mint apa fejezte ki elismerését a családoknak melegen ajánlható olvasmányról.
Tudom, hogy ez a szöveg már megjelent itt korábban, csak gondoltam, együtt is leközlöm a két egymás alatti cikket. CC
KI LESZ A LEGNÉPSZERÛBB? Januárban internetes szavazás kezdõdött a www.csiga.sugo.hu honlapon, amelynek célja, hogy kiderüljön, ki volt 2001-ben a legnépszerûbb színész vagy színésznõ Magyarországon. Az elsõ forduló után így áll a szavazás: elsõ helyen Hernádi Judit, másodikon Almási Sándor, harmadikon Szervét Tibor található. Õket sorrendben Tóth Sándor, Schell Judit, Fullajtár Andrea, Auksz Éva, Kulka János, Ónodi Eszter, Koltai Róbert, Kováts Adél, Fekete Ernõ követi. Az elsõ fordulóból huszonöten jutottak tovább, s március 21-ig lehet szavazni. 27-én adják át a Thália Színházban a Súgó Csiga Díjat a voksolók által legnépszerûbbnek tartott színésznek. (Tavaly a közönség Alföldi Róbertnek ítélte a díjat.)
A díjról csak ezt a cikket találtam, a végeredményről szólót nem. Elképzelhetetlennek tartom, hogy azóta nem közölték volna azt a listát is. De akkor hol van? CC
Nők Lapja 2001. augusztus 8. (32. szám) 16-19. oldal
A PASI, AKI TETSZIK NEKÜNK Az amerikai álom és a magyar valóság
A Valami Amerika – a cím ne tévesszen meg senkit – ízig-vérig magyar film. A három főhős – a filmben testvérek – három mai férfitípusnak adja kölcsön amúgy nem mindennapi külsejét. Az egyik fejébe veszi, hogy filmet rendez, és nem válogat az eszközökben, hogy a célját elérje. A másik izmos (??? - CC) kis tőzsdecápa, aki úgy segít pénzt szerezni , hogy marketinges csajokat szórakoztat chippendale show-műsoraival. A legkisebb örök vesztes. Aztán belép a képbe a negyedik szereplő, az amerikai álomlovag, a producer. És alaposan összekuszálja a szálakat.
Szervét Tibor: a csendes vulkán A Radnóti Színház kirobbanóan tehetséges művésze már nem ifjonc: negyvenöt éves (akkor még csak 43 volt – CC). Ezt nevezik a legszebb férfikornak. Csendben dolgozik, de vulkanikus erővel formálja meg a szerepeit. A Valami Amerikában amerikai filmproducer, aki a hollywoodi álomstúdiók mesevilágából érkezik hozzánk, és minden nőnek elcsavarja a fejét. Ki tudna manapság ellenállni egy sármos, anyagiakban sem szűkölködő külföldinek?!
(Képfelirat: Ónodi Eszter és az őt rabul ejtő producer, Szervét Tibor a Valami Ameriak című filmből)
CC továbbra is figyel, hátha olyasmire lel, ami a mi Victoriánknak nem esett le... :-)
Begépelésre-szkennelésre vár a tv-újság-beli cikk is... Ahhoz már nem volt türelmem tegnap, nagyon sokat hibáztam gépelés közben és egyre türelmetlenebb lettem. Csatlakoztam inkább szüleimhez és elmentem velük a nagymamámékhoz cseresznyét szedni. Az lett belőle, hogy apu (70 évesen) mászta a létrát és a fát, anyu magozta a már leszedett cseresznyéket, én pedig a terasz lépcsőjén ülve olvastam az egyik friss Nők Lapját.
Hogy hasznosnak mondhassam magam, találtam benne egy jó kis idézetet Ernyey Bélától:
"Az álmok veszélyes dolgok: ha nem vigyáz az ember, még megvalósulnak." :-) Olyan, mintha Bilbo mondaná a GyU-ból.
Talán topictémánkba is belesimul a következő, emlékkönyvből való idézet (forrás ua. a NL):
"Tudd beérni a kevéssel, ne kábítson el a sok,
nyugodt szívvel, tiszta ésszel, így élnek az okosok.
Jól becsüld meg, ami megvan, ne epesszen, ami nincs.
Békét lelni önmagadban a legdrágább földi kincs."
Újraolvasva nagyon úgy tűnik, hogy ezt a cikket használták fel a Beau Monde alapjául, sok dolog visszacseng...
-Don Quijote a szerepálma.
-Verebes Pista egyszer azt mondta, ...
-hogy jutott eszébe jogi diplomával a zsebében felcsapni csóró komédiásnak?
-szörnyen gátlásos kamasz voltam, és fogalmam sem volt a színészetről. A jogi egyetem pedig kézenfekvő megoldásnak látszott.
-A főiskolán még tele voltam riadalommal. Nem értettem az egészből semmit. Szerintem nálam civilebb ember még nem is járt oda.
-A legnagyobb kaland az utazás az emberi életek között.
-hősökből is kijutott bőven a miskolci esztendőkben
-néha annyira erősen érzem azt, igazam van, hogy muszáj szóvá tennem, mert különben megenne a fene.
-Úgy hírlik, rajong a keleti harcművészetekért
-Bármennyire is szerettem volna ott maradni, arra gondoltam, hogy a sors bizonyára nem így próbál maradásra bírni
-társasozunk
-Szerintem roppant természetesen játszik.
Igen, igen, igen!!!
-Szeretek rálátni a dolgokra, és mindenre rákérdezni: miért úgy van?
De méért? by Philip :-)
-Bennem nem az az érdekes, hogy mit eszem reggelire, vagy ki a barátnőm, hanem az, amit esténként teljesítek a színpadon.
És az bizony nagyon is érdekes, ha már ezt a szót használta.
Jaj de jó, köszi, h. begépelted! Olyan régen olvastam már, h. sok dologra nem is emlékeztem.
Arra meg csak most jövök rá, h. ő is Halak!!! Kicsit lassan esnek le nekem ezek a dolgok, pl. victoria...
EZEN A HÉTEN (5. oldal)
SZTÁRINTERJÚ: Szervét Tibor – gáláns lovag, igazságkereső hős, kétkedő ember 20. oldal (fotó)
HŐS AKARTAM LENNI! – EGY ÁLRUHÁS LOVAG: SZERVÉT TIBOR
Don Quijote a szerepálma. Kell-e többet mondanom? Gáláns lovag, igazságkereső hős, kétkedő ember, aki egy életen át kamaszkori álmait kergeti… Addig-addig, míg megtalálja. Ritkán találkozik az ember manapság tőrőlmetszett idealistákkal. Ettől volt olyan izgalmas Szervét Tiborral, a Radnóti Színház népszerű művészével beszélgetni.
NL: Megfázott?
SzT: Nem. Reggel futottam, és ilyenkor egész nap náthás vagyok. Valami allergia lehet.
NL: Mi lesz velünk, ha már a jóképű, sportos férfiak is allergiásak!
SzT: Nem vagyok én jóképű! Verebes Pista egyszer azt mondta, hogy nem érti, mit esznek a nők egy pasin, aki úgy néz ki, mint egy csehszlovák tévébemondó.
NL: A Radnóti Színházban mindenesetre sorban állnak a nők a jegyért, ha ön is játszik a darabban. Igaz, hogy majdnem mindegyikben játszik. Úgy tűnik, nem szenved hátrányt amiatt, hogy a szokásosnál jóval később kezdte a pályát.
SzT: Szerencsém volt. Normális esetben egy színész harmincéves korára már legalább tizenöt nagy szerepet eljátszhat, én meg akkor kerültem ki a főiskoláról. Ugyanakkor a gyors siker fiatalon könnyen elronthatja az embert. Én viszont olyan áldozatok árán kerültem erre a pályára, és annyi személyes hitet, ambíciót plántáltam bele, hogy nagyon féltem az elvesztésüktől. Szinte mániákusan törekedtem arra, hogy a hibáimat kiköszörüljem.
NL: Biztosan sokan megkérdezték már, hogy jutott eszébe jogi diplomával a zsebében felcsapni csóró komédiásnak?
SzT: Hittem benne, hogy meg kell találni az életben az igazi hivatásunkat. Voltak bizonyos romantikus ideáljaim, nyilván kamaszkori olvasmányaim, a Jókai-, Dumas-, meg persze, a Rejtő-regények hatására. Mindig úgy képzeltem,hogy az embernek az életével valami nagyot kell kezdenie. Egy idő után gyanús volt, hogy a jogtudomány egyetlen ágában sem leszek képes nagyot alkotni.
NL: Az érettségi után meg sem fordult a fejében, hogy jelentkezzen a Színművészeti Főiskolára?
SzT: Féltem. Azt hittem, oda csak kiválasztott, próféta lelkületű, nagy hevületű emberek kerülhetnek be. És én nem vagyok exhibicionista alkat. Egyébként is szörnyen gátlásos kamasz voltam, és fogalmam sem volt a színészetről. A jogi egyetem pedig kézenfekvő megoldásnak látszott. A humán tantárgyakból jó voltam, és a felvételi is sikerült.
NL: Mikor sikerült legyőznie a szorongását?
SzT: Nagyon sokára. A főiskolán még tele voltam riadalommal. Nem értettem az egészből semmit. Szerintem nálam civilebb ember még nem is járt oda. Tíz évembe került, mire felfogtam, hogy a színészet nem pusztán a hősiességről, a pátoszról szól. A szent hevület ugyan nagy dolog, de azért bizonyos szakmai tudásra is szert kell tenni. Végül apránként, magamtól is rájöttem egy csomó dologra.
NL: Szerintem roppant természetesen játszik.
SzT: Örülök, hogy így látja. Sok gondot fordítok arra, hogy egy figura karakterisztikus és egyedi legyen. Nem szeretem, ha a nézők orrát beleverik abba, amit látniuk, gondolniuk kellene. Hadd jöjjenek csak közelebb! Elég egy-két gesztus, finom jelzés, hogy az ember érzékeltesse a lelkében dúló viharokat… Lájta, nem is áll olyan messze a jog puritanizmusa és mértékletessége a művészettől!
NL: És a kaland, amelyről kamaszkorában álmodott?
SzT: A legnagyobb kaland az utazás az emberi életek között. Az, hogy mindenféle ember bőrébe belebújhatok. És hősökből is kijutott bőven a miskolci esztendőkben. Csupa szerelmes, kardforgató lovag, Hamlet, Cyrano… De az utóbbi években nem nagyon akarták, hogy nagy, lobogó köpenyben játsszak.
NL: Nem a pátosz kora ez.
SzT: Azt én is látom, csak nem akarom elhinni. Szerintem az emberek ma is vágynak a nagy érzelmekre, a katarzisra. A Radnóti Színházban pont azért érzem jól magam, mert itt a vezetés és a művészek ebben egyetértenek. Látszólag antihősöket játszom, kisembereket, mint John, a pallér a “Patkányok”-ban vagy Kopjáss István a “Rokonok”-ban. De ezek a hétköznapi drámák is tiszta erővel támadják meg a nézők lelkét. Ha szerencsénk van, átérzik a szereplők pokoljárását, és talán még sírnak is.
NL: Játsszék bármit, jót vagy rosszat, nekem mindig igazságkereső hősnek tetszik.
SzT: És kívülállónak. Kívül áll a társadalmon Kopjáss István, Cyrano, Hamlet, Ivanov… Én is kívülálló vagyok. Szeretek rálátni a dolgokra, és mindenre rákérdezni: miért úgy van? Egyébként konfliktuskerülő ember vagyok. De néha annyira erősen érzem azt, igazam van, hogy muszáj szóvá tennem, mert különben megenne a fene. Ez persze, nem azt jelenti, hogy tudatosan ragaszkodom az elveimhez. Dehogy! Legtöbbször meg se tudom magyarázni, mi bajom a dologgal. Csak így ülök, és legfeljebb annyit tudok mondani: “nem látod, hogy ez hülyeség?”.
NL: Milyen jegyben született?
SzT: Halak vagyok, akik egymással szemben úsznak, közben pedig összeköti őket egy aranyzsinór. Örök kételkedő. Ezt is igaznak látja, meg azt is.
NL: Úgy hírlik, rajong a keleti harcművészetekért.
SzT: Előbb-utóbb mindenki felteszi magának a kérdést, hogy miért született a világra. Az én életemben negyvenévesen jött el ez az idő, és a keleti filozófiáktól kaptam meg a választ. Azóta aikidózom. Ha még egy életem lenne, harminc évig csak edzenék. És közben bejárnám az utat. Az egész életed az út, és teljesen mindegy, hogy megérkezettnek érzed-e magad, vagy sem. De abban hiszek, hogy az ember életének vannak keresztútjai, ahol jogában áll jól vagy rosszul dönteni.
NL: Nyolc évvel ezelőtt éppen egy ilyen keresztúton állhatott. Miért jött el Miskolcról?
SzT: Mert megszületett a fiam Budapesten, és ezzel egy időben négy fővárosi színháztól kaptam ajánlatot. Bármennyire is szerettem volna ott maradni, arra gondoltam, hogy a sors bizonyára nem így próbál maradásra bírni.
NL: Délutánonként megy a fiáért az iskolába. Ritka gondos apa.
SzT: Szeretek jelen lenni a napjaiban. Nekem ez nagyon hiányzott gyerekkoromban. Apám korán meghalt, és az édesanyám nemigen ért rá foglalkozni velem. Ezért igyekszem minél több időt tölteni Gergővel. Esténként úgyis nélkülöznie kell. Soha nem felejtem el, amikor négyévesen minden este hatkor elém állt, és elismételte: “Apa, mi lenne, ha ma nem mennél dolgozni?” Tudta, hogy lehetetlen, amit kér, mégsem adta fel. Ezért a délutánokat, ha csak lehet, neki szentelem. Már nem kisautókat tologatunk, hanem társasozunk, sakkozunk. Sakkszakkörbe jár, és ha nem figyelek oda, szégyenszemre megver!
NL: Ő meg biztosan akkor büszke a papájára, ha a televízióban látja. Szívesen vett részt a Kávéház című tévésorozatban?
SzT: Igen. Jó anyagnak tűnt, és irtó édes kollégák játszottak benne. Tudtam, hogy ha lesz tíz perc kávészünet, jókat fogunk dumcsizni valamelyik sarokban. S a rendező, Valló Péter személye is vonzott. De az a típusú sztárság, amelyet manapság a televíziós és magazinos ismertség jelent, nem érdekel. Bennem nem az az érdekes, hogy mit eszem reggelire, vagy ki a barátnőm, hanem az, amit esténként teljesítek a színpadon.
NL: Értsem úgy, hogy nem árul el semmit a magánéletéről?
SzT: Csak annyit, hogy ezen a téren is idealista vagyok. Hiszek abban, hogy ha két ember egymást választja, soha nem kell kamuzniuk. Mindig azt az érzést keresem, amikor egyszer csak azon kapom magam, hogy rábíztam magam a másik emberre. És jó helyen vagyok ott.
NL: Most jó helyen van?
SzT: Azt majd az idő dönti el…
NL: Mondták már magának, hogy nehéz ember?
SzT: Hajaj!… Várjon, fölsegítem a kabátját!
NL: Igazán gáláns. Rózsacsokrot is visz a randevúira?
SzT: Ezt meg honnan tudja? Igenis viszek, és eddig még senki sem mondta, hogy nem szereti.
Koronczay Lilla
Képfeliratok:
1. Osztrovszkij Erdő című drámájában Cserhalmi Györggyel és Kulka Jánossal
2. Jelenet Krleza: Agónia című darabjából
3. A tengeren túlról érkezett producer minden bonyodalom elindítója lesz a Valami Amerika című filmben. Partnere: Ónodi Eszter
Neked ezek mind megvannak? Mennyi időt töltesz naponta kereséssel, nehogy lemaradj valamiről? Ez egy teljesen jóindulatú kérdés, nagyon dühös tudok lenni magamra, ha valamiről csak utólag értesülök, mert mondjuk nem voltam elég érdeklődő.
diam továbbra is olvasgat errefelé, és köszöni a köszönetet :))) Diam nem akar gyakrabban írogatni is? :-)
SZT játszotta néhány éve VIII. Henriket (Calderon: VIII. Henrik címszerepe). Arról esetleg nincs kép? Nem igazán keresgettem még róla képeket a neten, de ha Vincere nem talált, akkor valszeg nincsenek is. :-(
A születésnapot tényleg Gothár rendezte és nekem nem tetszett. Némi gyógyír ez CC-nek, aki nem látta a darabot. Azért szívesebben mondanám most el én is, hogy tetszett-e vagy sem...
Köszi! Én meg elküldtem Nektek a 2002-est, de hozom ide is, hadd lássák a kedves olvasók is! :-)
KI KICSODA 2002
SZERVÉT TIBOR színész. Cegléd, 1958. márc. 1. Sz.: Molnár Irma, Nõtlen. Gy.: Gergely, 1994.
T.: ELTE JTK, 1977-82, Színház- és Filmmûv. Fõiskola, 1984-88.
É.: Ablaktisztító, IKV-csop.vez., 1988-89 a szegedi Nemzeti Színházban színész, 1989 a Független Színpad alapító tagja, 1991-94 a miskolci Nemzeti Színház, 1994-97 a Vígszínház, 1997- a Radnóti Színház tagja. Greguss Zoltán-díj (1993), Jászai Mari-díj (1994). F.sz.: Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Jágó (Shakespeare: Othello), Bóni gróf (Kálmán: Csárdáskirálynõ), Cyrano (Rostand: Cyrano de Bergerac), Tóni (Kálmán: Cirkuszhercegnõ), Iszlajev (Turgenyev: Egy hónap falun), Hamlet (Shakespeare: Hamlet), Cyrano (Rostand: Cyrano de Bergerac), Warwick (Shaw: Szent Johanna), Ivanov (Csehov: Ivanov), Sir Kán (Dés-Geszti-Békés: A dzsungel könyve), Baracs István (Szirmai: Mágnás Miska), Asztrov (Csehov: Ványa bácsi), Tomao Nicomaco (Vajda: Anconai szerelmesek), Moziszínész (Régi idõk mozija), VIII. Henrik (Calderón: VIII. Henrik), Dr. Ivan Krizovec (Krleza: Agónia), Menelaosz (Euripidész: ĺphigeneia Auliszban), Szomorov (Osztrovszkij: Erdõ), Ságody Jenõ (Kellér-Zerkovitz: Az alvó férj), Apa (Mayenburg: Lángarc), Kopjáss István (Móricz-Babarczy: Rokonok), Philip (Hampton: Emberbarát), McCann (Pinter: A születésnap), Alfonz (Füst: Máli néni), filmen: Zsötem (1991), Kávéház (2001 tv-sorozat)
C.: Radnóti Színház, 1065 Bp., Nagymezõ u. 11.
A Patkányok még nem szerepel a listán, lehet, hogy más sem!
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!
Micsoda? A világ végére is elmennék, ha tudom, h. ott van Sz.T... Ugye erről nem tudtál előtte? Különben holnap Pulcsinak szólítalak...
sajnálattal kell utólag közölnöm, hogy ma volt valami beszélgetés valami klubban a III. kerületben Don Quijote és Casanova címmel, a vitatkozó parnerek közt volt Pitti Katalin és Szervét Tibor. Remélem, volt aki tudott róla és el tudott menni:(
Szia, diam, üdv köreinkben!!!
Nem hiszem, h. a weben létezik olyan kép, amit még nem raktunk ide fel, én legalábbis több keresőprogrammal is végigfuttattam.
Vincere, készítettem egy SZT életrajza-munkássága jellegű összeállítást, amit fájlként csatolok az emilemhez. Ha jónak látod, használd fel az imdb-hez.
ez 1 érdekes darab volt.
a közönség nem nagyon kajálta, éppúgy mint a Zsótér rendezéseket sem, emiatt hamar le is került a repertoárról:(
azt hiszem Gothár rendezte, de nem 100%.
Természetesen a háttérben álló őrre gondoltam, azt hittem, a Roman Guard egyértelmű...
Dolgoztam egy kicsit... és még mindig folytatom. Nézzétek meg a www.imdb.com-on ma, h. mi van Szervét Tiborról, majd egy hét (vagy ki tudja) múlva. A változás az én munkám...
Vállalom a korrekciókat, márcsak azért is, mert sokára jelenik csak meg a változtatás, és jó lenne, ha nem dolgoznánk keresztbe.
Viszont segíthetnétek az infógyűjtésben.
Pl. a díjai évszámmal együtt, ha valaki vállalkozik, életrajz angolul.
