" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ezek leginkább a földön találhatóak, így nincsenek közelében egymásnak. Egyszerűen csak jobban tetszik nekik a színes virág... :) Különben először látok életemben kivi virágot, lenyűgöző! Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy... A méh lennék én rámennék! :) Ők is biztos látogatják különben, nincsenek 14 órás felügyelet alatt...lehet már végeztek is mind a 30 virággal!
Érdekes megfigyelés a méhekkel kapcsolatban, hogy mindig beállítódnak arra, ami a legnagyobb tömegben van jelen. Nagyon előnytelen például a kivi szempontjából, ha a virágzása egybeesik az akácéval. Normális években (ha vannak még olyanok) nem szokott.
Nem véletlenül mondtam azt sem, hogy a "bérapa-virágokat" mindig a virágzó nőivarúak közelében, velük azonos magasságban kell elhelyezni.
Remélem ezt egyeztetted az itteni méhekkel is, mert eddig még egyetlen darabot sem láttam, pedig alatta ott zümmögnek a dísznövények virágai között.... :) Persze nincs is túl sok virág, lehet nem vették még észre. :) A mini kivi az gond nélkül kötött.
A Costata az itt vagy 3 napja virágzik, de még fiatal fa.
A kivit a méhek nagyon kedvelik. Amennyiben van egymás mellett porzó és termő, semmilyen mesterséges beavatkozásra nincs szükség. Ha viszont valahol magányos termő van, annak kell vinni porzós ágakat, vízbe téve, közvetlen közelében, ugyanabban a magasságban, ahol a termős virágok vannak. A beporzást elvégzik a méhek.
Emiatt nem tudott kivit (Haywardot) termeszteni egy egész nemzet, hogy a teljes termésüktől megfosztott alma- és körtefákról, minden ágvégükön visszacsonkolt fügékről már ne is beszéljünk! Belegondolni is szörnyű, mennyi minden egyebet is elkövet a nép, aminek ugyanúgy nem tudja/nem mérlegeli a következményeit, mint ezeknek az ugyancsak könnyen (be)látható dolgoknak! De csinálja, mert (mások is) úgy szokták. Rosszul, szörnyen rosszul! Hol marad a megfigyelés, a gondolkodás, a józan ész? És mindez tömegesen....
Szőrös kivit érdemes porozni, vagy elintézik a méhek? Ha érdemes akkor mikor szedhető a pollen? Csak mert semmi sem látszik az ecseten hiába tűnik érettnek a porzó.
Az akkori beszámolóm alkalmával súlyos kritikát gyakoroltam a szomszéd kivimetszésére vonatkozóan. Egyike azon sokaknak, akik úgy képzelik, hogy a kivi minden évben ugyanazokon a részein terem és az éves vesszők eltávolítandó vízhajtások. Lesz vagy öt szem kivije!
Majd ha beszereztem a hajszálpontos információkat, be fogok számolni a kis ültetvény történetéről. Igen-igen tanulságos. Szinte mindent elárul a kiviről.
Nagyon könnyen lehet, hogy a vegyszer ártott neki. A kivi nagyon rosszul viseli a kémiai szereket. Nagyon nagyot lehet velük ártani neki. Könnyedén ki is lehet pusztítani. Mindennemű vegyszerhasználat hatalmas ívben kerülendő!
Azon gondolkodtam, hogy félig felette van a cseresznyém, 1 hete permeteztem....nem lehetséges, hogy ez ártott a kivinek?(ilyenkor próbálom felidézni mi történt, mi lehet az ok...) Ami érdekes, hogy úgy tűnik a függőleges hajtáson mintha mindenhol kezdene hajtani. A lehajtott kordonkaron lévő oldalhajtásoknak tuti annyi, most már biztos.
Nálam egy tő indult újra teljes kipruccanás után. Egy év lemaradásban van, ősszel remélem le lehet hajtani. Nem csináltam vele semmit, gondoztam tovább ahogy a többit. Nekem sikerült fiút ültetni a legjobb helyre, hajt, és virágzik bőven, várhat a lányokra.
Új vagyok itt, de éppen kiviültetésen gondolkodom...
Egy érdi D-Ny-i lejtőn lesznek, csak kérdés még, hogy hová tudom elrakni őket a kertben?
Eléggé telve van a kert fügével, kákival, kajszival stb. de a ház mellett a kerítésig van 3 méter sáv, a kerítésen túl pedig a szomszéd szőlővel futtatott autóbeálló pergolája 2,5 m. magasan...
Arra gondoltam, hogy erre a 3 méterre tenném a T-támaszokat kb. ÉK-DNy irányú elhelyezkedésben középre. Ez szélvédett, félárnyékos hely.
Egy dolog aggaszt: az oldalkarok nem fognak átnyúlni a szomszédhoz? 1-1,5 méternél nagyobb karokon terem a kivi?
Van egy másik lehetőség, de az erre merőleges irányú, tehát oldalról süti a kordont a nap, ami (egyesek szerint) az összes termőkar egy oldalra vágyódását idézné elő és minden termés a napos oldalon lesz. Reális ez a kép? :)
on .
