Szilvafajták, szilvatermesztés, szilvapálinka, szilvalekvár ... és ami még a szilvához kapcsolódik.
Ha van valaki aki él-hal a szilváért, vagy legalább szereti, az vegye pártfogásba ezt a topicot.
Tud valaki mondani Nyíregyháza, Debrecen viszonylatban faiskolát, vagy termelőt, akitől lehet venni tavaszi telepítésre szabadgyökerü szilva csemetéket? Amiket neten néztem, nincs gyümölcsfa kínálatuk. Lehet telefonon bővebb információhoz hutok, de hátha ti tapasztalatabbak vagytok ebben.
Néztem a neten, de a közelbe nem találtam olyan faiskolát, amely árulna az általad keresett Top szilvákat. Szerintem sokkal egyszerűbb lenne, ha a magyarországi weboldalakról rendelnél s kihozatnád futárszolgálattal. Biztosan vannak olyanok akik futárszolgálaton keresztül is küldenek csemetéket. Amit ráköltenél a benzinre (ha saját autóval mennél), ugyanannyiból megúsznád a futárszolgálatot is... Legalább is nálunk nincs nagy külömbség.
Kedves buqa1! Köszönöm a választ. A megadott faiskola sajnos nagyon messzire van a lakóhelyemtől. Én Miskolctól nem messzire lakom,ezért ha tudnál javasolni Kassa környékén,vagy Bánréve irányába faiskolai lerakatot,ahol vásárolhatnék csemetéket,-megköszönném. ( esetleg a választékot is jelezve). Üdvözlettel: István
Az én talajomról a 70-es években kimutatta a növényvédő állomás, hogy cinkhiányos. (Akkor még ingyen volt a talajvizsgálat.) Azt tanácsolták, hogy a permetlébe mindig tegyek Zinebet.(Az is 'ócsó vót'. 10 évből 8-nál elég volt, 2-nél mutatkozott rövid ízközűség az almánál. Később a lombtrágyák megoldották a problémát.
Elolvastam (mint írtam) először régi szakkönyveket, majd vettem újakat, amikben nem csak erről olvastam.
Képeztem magam, biológia.kémia szakos pedagógus ismerősöm a kémia laborban egyszerű vizsgálatot csinált a talaj milyenségére.
Persze mondhatnám, hogy ránézésre tudtam a tutit, de sajnos nem így történt, és kb. 15 év után is tisztelettel és odafigyeléssel olvasom más véleményét, mert lehet nálam sokkal okosabb.
Vannak azért olyan fórumozók is, akik alapból feltételezik a másik hozzá nem értését, és szerencséjét, de én nem tartozom ezek közé.
Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a történetem mészhiányos talajra vonatkozott, és ott, ahol a talaj meszes, ne próbálja meg senki a talaj javítást mésszel megoldani.
Hasonlóan ahol a talaj kálliumban bővelkedik, ott teljesen felesleges nagy mennyiségű kállium műtrágyát kijuttatni, sőt káros is.
És beavatkozás előtt mindenki igyekezzen tájékozódni arról, hogy amit tesz, az hogyan működik, s ha kell, akkor a tápanyagok teljes felszívódásához szükséges megfelelő arányt szakemberrel, talajvizsgálat után tegye meg.
Most valaki olvassa, hogy te meszet használsz és az jó... Meszes talajon méreg. Ahhoz, hogy tápanyagokkal telíts egy talajt, ismerni kell a hiányokat.
"1837": Justus von Liebig német mezőgazdasági vegyész 1837-ben fedezte fel, hogy a növények által a talajból felvett tápanyagok voltaképpen ásványi sók. Innen már csak három év választotta el, hogy közzétegye híres törvényét. E szerint hiába áll rendelkezésre egy adott tápanyag (de akár más erőforrás), ha egy másik nélkülözhetetlen tápanyag/erőforrás nem áll elegendő mennyiségben jelen. Tehát a minimumban lévő erőforrások határozzák meg a maximális teljesítményt.
"1950" a korszerű műtrágyázás alapja a Liebig féle minimum elv, ekkor fogalmazták újra az elvet. A maximális terméshozam eléréséhez meghatározott mennyiségben és arányokban szükségesek az ásványi anyagok. Ha a szükségeshez képest relatív legkevesebb az ásványi anyag mennyiségét növelik, nő a terméshozam, amíg egy másik elem nem kerül relatív minimumba.
A kajszi engem is új kihívások elé állít (rokonok a szilvával:), a 2011-es telepítésem el sem indult tavasszal, most ősszel és télen megint raktam le kettőt. Magyarokat még a nyáron szemeztem alvóra, és szeretnék márciusban az oltással is megpróbálkozni...
Beszterceiből van egy úgynevezett "hosszúszilva" változatom, ez őrségi eredetű, Pórszombatról való. Illetve most tavasszal szeretnék Nm122-ből egy vesszővel nemesíteni, a párom apukájának fiatal fájáról. Fehér beszterceit Józsi-bá mutatott még nyáron, érdekes.
Ovasok, tanulok, tapasztalok, megújulok. A fáimat cserélgetem, fiatalítok. Vannak cseresznye, meggy, körte, s legújabban kaiszi fáim, azok nevelése is kihívás, de az itt off.
Jövőre szívesen teszek fel képeket a szilvafáim alakulásáról, esetleges problémákról, mindenki okulására.
Fehér beszterceivel kapcsolatban van tapasztalatod? Nálam nagyon bőtermő, pálinkának nekem megfelelő, ezért 3 sarjat ültettem szét tavaly, gyönyorűen megfogantak. Egy hátránya van, le kell szedni a fáról.
Az a lényeg, hogy mindig megcsináld időben, kiváltképp ha még egészségesek a fáid!
Én a méhek elvonulása után (~április közepe) szoktam figyelni a hangyák mozgását, és amint bejelzik az első kolóniákat, megy az első actara/karate keverék (idén fogok az első mellé tenni nissorunt is). Egy termő, generatív fánál kéthetente végezve, összesen 2-3 permetezés, azaz június elejéig tartó kezelés akár elég lehet.
Vegetatív túlsúlyú fákon (pl koronanevelés) ez az idő kitolódhat, a friss hajtásokat előszeretettel látogatják a nyár folyamán is.
Kétévente a keveréket célszerű felcserélni mospilan/karate-val, nehogy kajának nézzék a dögök.
Ha jól emlékszem a csacsakiakat is a tolerancia jegyében nemesítették a '60-as, '70-es években. A wangenheim és a stanley toleranciáját próbálták ötvözni a besztercei ízével.
Ne tegyél le a gondolatról hogy egyszer egy saját telepítésű, egészséges szilvaültetvényed legyen, mert szerintem azon kevesek közé tartozol, akik képesek lehetnek évtizedekig fenntartani a fákat egészségesen.
Nem vagyok szakértő, de a gyümölcs kineveléséhez fontosnak a meszet és a kálliumot tartották, s nekem bejött. De fontos megjegyeznem, ezek a fák tápanyaghiánytól szenvedtek, nem pedig a vírus rombolta le őket totálisan!
Persze nem tudom, ha a szomszédom elhanyagolt besztercei szilváját is ilyen kezelésben részesíteném, akkor lenne-e ilyen hatása.
