Milyen következményekkel járt (volna) az éter visszatérése?
Vizsgáljuk meg!
Ehhez nézzük meg, hogy milyen szerepet töltött be az éter, mielőtt Einstein kiebrudalta a fizikából?
Kettős szerepe volt:
- egyrészt ez volt a "fényközeg", vagyis az az anyagi közeg, amelyben a fény terjedt
- másrészt az éterhez volt kötve az abszolút nyugvó koordinátarendszer (K0), amelynek kitüntetett szerepe volt a fényjelenségeknél, de az abszolút mozgásnak is ez volt a viszonyítási alapja
Ha Einsteinnek sikerül volna visszafogadni az étert, akkor:
- ismét van fényközeg, így a fény nem a vákuumban, hanem egy anyagi közegben terjed, de ebben az esetben a fénysebesség csak a fényközeghez viszonyítva c, a fényközeghez képest mozgó rendszerekben már nem. (bukik a fénysebesség állandósága)
- megszűnik a rendszerek egyenértékűsége is, mert a fényközeghez kötött K0 rendszer ismét kitüntetett szerepet kap.
Ezzel a speciális relativitáselmélet mindkét posztulátuma a kukába kerül, és maga a relativitáselmélet is. Igen ám, de ekkorára a fizikusok többsége már magáévá tette a relativitáselmélet. Laue könyvet írt róla, Planck nevet adott neki, Eddington "bizonyítékot" fabrikált hozzá, aminek hatására a többi fizikus is elfogadta Einstein fényközeg nélküli zavaros elméletét.
És ekkor állt elő Einstein azzal a meglepő hírrel, hogy bocsi, mégiscsak létezik fényközeg (új éter), de azt nem tudom megmondani, hogy mi is lenne ez, és azt sem, hogy milyen szerepe lesz a jövő fizikájában Csak azt tudom, hogy nem olyan, mint amilyennek korábban a mechanikus étert elképzelték. De léteznie kell, mert nélküle nem terjedne a fény.
Na, ez verte ki a biztosítékot az időközben relativistává vált fizikusoknál.
Úgy érezték, hogy egy szélhámos áldozatai lettek, hiszen ha létezik fényközeg, akkor a relativitáselmélet így fabatkát sem ér. Ők pedig már erre tették fel az életüket.
Ez volt az oka annak, hogy a fizikusok elfordultak Einsteintől, és csak legyintettek: vén bolond már az öreg, nem kell hinni neki. Einstein magára maradt és ekkor írta keserűen: "A zsidóknak szent vagyok, az amerikaiaknak kiállítási tárgy, a munkatársaimnak szélhámos."
Leidenben ezt az előadást képzett, hozzáértő fizikusoknak tartotta, akik jól ismerték a mondatok mögött álló matematikailag egzakt fizikai tartalmat. S nem olyan laikusoknak, mint te, akik ilyen dilettáns bölcselkedő mondatelemzésekkel próbálják pótolni a tárgyi tudásuk hiányát.
Szánalmas erőlködéssel, örökös semmitmondó önismétléssel kritizálsz itt fűt-fát, az utóbbi százhúsz év minden eredményét és majd minden fizikusát, miközben benned ezekről még a megértés kezdeti szikrái se gyulladtak fel. S már nem is fognak.
Igen, érdemes végigolvasni az egészet. Én kb. 30 évvel ezelőtt találkoztam vele először, és azóta is többször.
Ha figyelmesen elolvassuk, akkor kiderül, hogy miután Einstein rájött, hogy a fiatalkori étertagadó elmélete butaság, elkezdte bizonygatni, hogy mégis van éter. De ezt olyan zavarosan adta elő, hogy ma is kevesen értik.
Lássuk részletesebben!
"az a felismerés, hogy az "üres tér" sem nem homogén, sem nem izotróp..."
Ez ugye tök értelmetlen, mert üres tér a természetben nincs, amit a szöveg későbbi részében el is ismer:
"...véglegesen leszámoljunk azzal a szemlélettel, hogy a tér fizikailag üres."
De Einsteinen kívül senki nem állította, hogy a tér fizikailag üres, tehát a itt saját szemléletével számol le.
"Ezzel azonban újra világos tartalmat nyert az éterfogalom..."
Eddig az éter létezését konokul tagadta, és éppen az éterfogalom kiiktatása vezette el a relativitáselmélethez.
"...mely nagyban különbözik a fény mechanikai hullámelméletének éterfogalmától."
Végre rájött, hogy ha a fény nem mechanikus hullám, akkor a fényéter sem lehet mechanikus közeg.
"Az általános relativitáselmélet szerint a tér fizikai minőségekkel rendelkezik; ebben az értelemben tehát létezik éter."
A speciális relativitáselmélet szerint a tér még nem rendelkezett fizikai minőségekkel, és az SR-ben nincs is éter. Akkor most melyik elmélet az igaz? (Csak az általános, vagy egyik sem?).
Ugyanebben a beszédében azt is elmondta, hogy az éternek (fényközegnek), még szerepe lesz a jövő fizikájában, de hogy mi, azt nem tudja.
Jó párszor leírtam már neki én is, hogy Einstein itt az általános relativitáselmélet alapvetéséről beszél, amiben az üres téridő már nem homogén, hanem különböző helyeken különböző görbületeket illetve különböző metrikát mutathat a jelenlévő energiáknak megfelelően. De ezt nem érti, mi több nem is akarja érteni, mert akkor teljesen megsemmisülne ez az öregEinstein kontra fiatalEinsteines rögeszméje.
Ami úgy néz ki, el fogja kísérni őt egészen a sírig.
"...a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény...."
Ezt már annyiszor benyögted, mint adu ászt, hogy fel kellene végre valakinek hívni a figyelmedet arra, hogy az a leideni beszéd nem csak ebből a kiragadott mondatrészből áll, hanem van ott más is, amiből nyilvánvaló, hogy ez nem adu ász, ahogy te elképzeled, hanem egy tök alsó a terített betlidhez.
Csak egy másik kiragadott példa ugyanonnan:
" ...A machi gondolat az általános relativitáselmélet éterfogalmában teljesedett ki. E szerint az elmélet szerint az egyes téridőpontok környezetében a téridő-kontinuum metrikus tulajdonságai különbözőek és a vizsgált tartományon kívül lévő anyagól függenek. ... illetve az a felismerés, hogy az "üres tér" sem nem homogén, sem nem izotróp, kényszerített bennünket arra, hogy a téridő állapotát tíz függvénnyel, a gμν gravitációs potenciállal írjuk le, s alighanem véglegesen leszámoljunk azzal a szemlélettel, hogy a tér fizikailag üres. Ezzel azonban újra világos tartalmat nyert az éterfogalom, természetesen olyan tartalmat, mely nagyban különbözik a fény mechanikai hullámelméletének éterfogalmától. Az általános relativitáselmélet étere olyan közeg, amely maga minden mechanikai és kinemtaikai tulajdonságtól mentes, ám részt vesz a mechanikai (és elektromágneses) események meghatározásában.
...
Az általános relativitáselmélet szerint a tér fizikai minőségekkel rendelkezik; ebben az értelemben tehát létezik éter. Az általános relativitáselmélet értelmében a tér éter nélkül elképzelhetetlen; nélküle nem terjedne a fény, nem léteznének órák, azaz fizikai értelemben téridőbeli távolságok sem. Erre az éterre azonban nem szabad úgy gondolnunk, mint amely a ponderábilis közegekre jellemző tulajdonságokkal rendelkezik, mint amely az időben nyomon követhető részecskékből áll; a mozgás fogalmát nem szabad alkalmazni rá."
Érdemes egyébként a TELJES előadást elolvasni. Ezt persze nem neked mondom, szuperbohóc, mert neked mindebből annyi jött le, hogy Einstein megtagadta a spec.relt. Aztán nem csoda, ha csak hülyeségekre telik tőled.
Kételkedő: Miért nem sikerült kimutatni a Michelson-Morley kísérletben az éter és a Föld közötti sebeségkülönbséget?
Einstein (1905-ben): Mert éter nem létezik.
Eltelik 15 év.
Einstein (1920-ban) : "...a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény...."
Kételkedő: Ha mégiscsak van éter, akkor a korábbi "éter nem létezik" nem jó magyarázat a Michelson-Morley kísérletre. Ugye elismeri?
Einstein: Hát, kénytelen vagyok elismerni.
Kételkedő: De ha van éter, akkor miért nem mutatta ki a Michelson-Morley kísérlet?
Einstein: Nem tudom.
Kételkedő: Úgy halottam, hogy valójában mértek valamekkora sebességet az éter és a Föld között, de az jóval kisebb volt a vártnál. Így van?
Einstein: Igen így van, de ez olyan kicsi volt, hogy mérési hibának nyilvánítottuk.
Kételkedő: Erre miért volt szükség? Nem azt kellett volna inkább megvizsgálni, hogy a kisebb sebességeltérést mi okozhatja?
Einstein: Nem akartuk, mert bármekkora pozitív érték ellentétes volt a relativitáselmélettel. Ha elismerjük, hogy volt valamekkora pozitív érték, akkor a relativitáselmélet úgy omlik össze, mint a kártyavár.
- a Michelson-Morley kísérlet (1897), amely Einstein 1905-ös véleménye szerint azt bizonyította, hogy nem létezik fényközeg, vagyis éter. Erre épült a relativitáselmélet.
- a Michelson-Gale kísérlet (1925), amely viszont kimutatta a Föld forgását a fényközegben, vagyis fényközegnek mégiscsak léteznie kell. Ezzel azonban a relativitáselmélet nem tud mit kezdeni.
Ma egyáltalán nincs olyan fizikai elmélet, amely ezt a két kísérletet együttesen meg tudná magyarázni.
Einstein ugyan később visszatért az éterhez. Ezt írta: "... a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény...".
De ha mégiscsak van éter, akkor nyilvánvaló, hogy a Michelson-Morley kísérlet 1905-ös einsteini "nincs éter" értelmezése hibás. Valami más magyarázat kellene a negatív eredményre, de ilyennel Einstein sohasem állt elő.
Ezért van az, hogy a relativisták nem fogadták vissza Einstein új éterét. Inkább vén bolondnak és szélhámosnak tartották az idős Einsteint. Mind a mai napig nem tudták megemészteni az éter visszatérését, ma inkább hallgatnak róla.
Tehát ma ott tartunk, hogy a hivatásos fizikusoknak nincs értelmes válasza sem a Michelson-Morley kísérlet negatív eredményére sem a Michelson-Gale kísérlet pozitív eredményére.
Ezért van szükség egy olyan új elméletre, amelyik helyből megmagyarázza mind a kettőt, mégpedig egységes elvek alapján.
Ha E-t és V-t akkor észlelik, amikor egy helyen vannak, akkor
- B szerint E és V az azonos hely előtt történt
- A szerint E és V az azonos hely előtt történt
- B szerint B egyszerre észleli E-t és V-t és A egyszerre észleli E-t és V-t
- A szerint A egyszerre észleli E-t és V-t és B egyszerre észleli E-t és V-t
ezért
- B szerint B-nek E és V egyidejű és A-nak E és V nem egyidejű
- A szerint A-nak E és V egyidejű és B-nek E és V nem egyidejű
Valójában:
Ha E-t és V-t akkor észlelik, amikor egy helyen vannak... Nincs ilyan valósan egyidejű E és V, mert
- B szerint E és V az azonos hely előtt történt
- A szerint E és V az azonos hely előtt történt (Itt a probléma, ezért nincs, mert, akkor hogyan észlelheti egyszerre, ha nem azonos A távolsága E-től és V-től azok egyidejű bekövetkezésekor. Csak akkor észlelheti egyszerre, ha azonos a távolságuk E és V valósan egyidejű bekövetkezésekor. Nincs olyan eset, amikor valósan egyidejű a két esemény (E és V), és azokat A egyszerre észleli az azonos helyen. Ha az azonos helyen egyszerre észleli, akkor V előbb következett be, mint E. Tehát E és V1, vagy E1 és V eseménypárokat észlelheti egyszerre az azonos helyen. A további összehasonlítás valójában már E, V és e két eseménypár egyikének összehasonlítása.)
- B szerint B egyszerre észleli E-t és V-t és A egyszerre észleli E-t és V1-t vagy E1-t és V-t
- B szerint B nem egyszerre észleli E-t és V1-t vagy E1-t és V-t és A nem egyszerre észleli E-t és V-t
- A szerint A egyszerre észleli E-t és V1-et vagy E1-et és V-t és B egyszerre észleli E-t és V-t
- A szerint A nem egyszerre észleli E-t és V-t és B nem egyszerre észleli E-t és V1-t vagy E1-t és V-t
ezért
- B szerint B-nek E és V egyidejű és A-nak E és V1 vagy E1 és V nem egyidejű
- A szerint A-nak E és V egyidejű és B-nek E és V1 vagy E1 és V nem egyidejű
A és B egyetértenek. Azzal kerül a "homokszem a gépezetbe" , hogy azonos helyen és egyszerre észlelik, mintha lenne ilyen valósan egyidejű eseménypár.
A két feltételnek (azonos helyen egyszerre észlelik) egy valósan egyidejű eseménypár nem tud megfelelni. "Az azonos helyen és egyszerre észlelés"-sel bevonnak az összehasonlításba egy másik eseménypárt is, mely valósan nem egyidejű.
