" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Elnézést kérek , de nem értem ,hogy a nyúlánkra" kell visszametszeni, ha az inda növekedése megtorpan, befásodik, "begöbösödik".
Nálam rendesen nő a régi / pár hetes / vékonyabb hajtás , szerintem naponta több centit .
Minden nap igazgatom ,egyenesítem.
Az új hajtások földközelben is igen gyorsan nőnek , már vagy húsz centisek és sokkal vastagabbak mint a múlt évi hajtáson lévő már hosszú vesszők.
Tényleg nem értem , hogy mit jelent az , hogy nyúlánkra kell visszametszeni , maradjon a hosszú régebbi és az új vastag hajtásokat kell vágni vagy fordítva?
Tényleg amatőr vagyok !
Tulajdonképpen csak a két kivit , minit és szőröst hasonlitottam össze , az árvízes
eseményekkel .
Más fák , cseresznye , meggy , kajszi szinte mind elpusztult . Csak a nagyon öreg , több évtizedes korú cseresznye és meggy maradt meg.
Talán még ami érdekes , hogy a fiú szörős kivi látszólag még jobban nőt az árvíz után mint elötte. Már alig győzöm kordában tartani, visszametszeni.
Ninovarga! Te kivik védőszentje! :) Óvd meg kivim egészségét és jó termését tanácsoddal! Tavaly valószínűleg túl korán hajtottam le a 2. éves növény tetejét, mert ugye így lesz 3. évben termés. Lesz is, csak a termőkar tövénél természetesen egy erős hajtás fogant szinte minden tőnél és úgy tűnik hogy ők szeretnének lenni a jövőbeli termőkar! Mi ilyenkor a teendő? Természetesen nem szeretnék megválni a jelenlegi termőkaroktól mert ha kötnek a virágok akkor 30-40 termésem biztos lesz! Gondoltam rá, hogy lekötöm, mert eleve azért hagytam meg ott hajtást, hogy abból is legyen termővesszőm...... :)
ui.: Nemis a 2. éves termőkarból nő ki hajtás, hanem a törzsből.........
Egyébként lehet hogy csúszásban van a virágzás, ezt nem tudom... Szoktam nézegetni itt a fórumon azokat a képeket, melyeket felraktok, és rendre megállapítom, hogy nálam bő egy hónap késéssel történik minden. Ti már szüretelitek a cseresznyét, mikor nálam még csak virágzik-:)))
"Valami" lesz, de lehet, hogy csak virág. Az én fámon több ezer (talán tízezer) virágból mindössze néhány tíz köt. Azok is a nyár közepéig elhúzódó virágzás utolsó példányaiból.
Majd a kivi... Itt a porzó múlt évben mutatta meg magát, mindössze 3-4 szem árva virágocskát hozott, viszont az idén lett rajta 1000... elképesztő mennyiségű virág lett.
A lányok, a termők sajnos egy év csúszásban vannak, így azokon semmi sincs... a fiú egymagában pompázik.
Hoztam pár képet a kis datolyaszilvám virágzásáról. Nincs még tapasztalatom, ezért árgus szemekkel figyelem minden nap... Ami meglepett, hogy hosszabb virágzási ciklust vártam, úgy veszem észre mindössze pár nap alatt lecseng ez a folyamat. Ez így jó?
Az első képen a még nyiladozó virág, a második a pompázó, majd a szirom-hulló, végül a pocakos, már szirom nélkül.
A kivihajtások közül mindig a "nyúlánkra" kell visszametszeni, ha az inda növekedése megtorpan, befásodik, "begöbösödik". Ez általában vízhiány miatt következik be. A rendszertelen vízellátásban részesülő töveknél rengetegszer kell ilyen korrekciót alkalmazni, amíg a rendszeres öntözésben részesülők töretlenül fejlődnek az eredeti indán.
Már vagy húsz éve van mini és szörős kivim. A minivel nincs probléma , túlélt árvízet , meleget.
Sajnos a szörős érzékenyebb mindenre, pár éve volt egy árvíz, amikor pár hétig víz alá került
a kivi töve . Nagyon megviselte , az idén terem először pár szemet.
Korrábban 15-20 éve egyáltalán nem foglalkoztam vele , felfutott a 4-5 m magas tujákra és szépen termett éveken keresztűl. Csak a szüretelés volt kicsit problémás.
Évek óta kisérletezek újabb és újabb ültetéssel - nem sok sikerélményem van . Szinte minden évben elpusztulnak.
Az öregeken kivül egy maradt meg - arról viszont a múlt évben kiderült , hogy fiú.
Tavaly újra ültettem két kivit. Ezek szépen átvészelték a telet , hajtanak is rendesen.
Pár hete kicsit alakítottam őket és csak a két legerősebb vesszőt hagytam meg.
Az idén már vagy egy métert hajtottak.
De a föld közelében új hajtások indultak , még csak vagy húsz centisek , de sokkal vastagabbak mint a méteresre nőt elődök.
Mos melyiket hagyjam meg - a régi méterest , ami véknyabb ,vagy az új rövidebb
de vastagabb hajtást ?
Ebben a számomra nehéz kérdésben szeretnék segítséget kapni.
Amikor a termés leterheli (leíveli) a vesszőket, másfél méternél jobban nem állnak ki a kordon vonalától. (Amennyiben szabályos pergolettát alakítasz ki.)
Ha így van, hogy nem annyira érdekes a tájolása a kordonnak, akkor is még marad kérdés, ami miatt nem egyértelműen tettem le a voksom a szabadon álló, ÉNy-DK-i tájolás mellett: ez full napos, fennáll a napégés veszélye, míg a másik variációban a ház fala árnyékot vet a pergolettára. Ott viszont a vesszők hossza szab határt. (A szomszédnak is lesz kivije, úgyhogy nem tart igényt az én átnyúló vesszőimre. Kb. mekkora elsőéves vesszőkkel lehet számolni átlagos termőhelyen? Ill. lehet ezeket kurtítani második évben, levágni, ahol már nem hoz virágot? Gondolom, ha letermett, akkor tőböl le kell metszeni, hisz már ott van egy új elsőéves mellette...)
Ha sikerül végre zöldágra vergődnöm, elültetem a töveket és futtatom az égig! :)
