Az adott szerzőt az egykori Tényeket Tisztelők Társaságából ismerem személyesen, amelynek kb fél tucatnyi éves összejövetelén ő és én is részt vettem és ott többször találkoztunk és néhányszor beszélgettünk is. Egy felszólalás tervezetem is elfogadta, amelyre késői jelentkezés miatt nem kaptam már lehetőséget, de írásban a jelenlévők közül sokan így is olvashatták. Köztük ő maga is.
This video is a reading of a PDF written by Robert Sungenis in 2016 called "Albert Einstein: The Earth Mover- How Einstein Made The Earth Move (When All The Experiments Showed It Didn't Move)"
"áltudományos elméletekkel szemben támasztott követelményeket." !
Mintha lennének valamiféle követelmények, amelyeket belépőül támasztanak az áltudományos orgánumokban, fórumokon, közösségekben.
Kismókus, te összekevered az osztogatást a fosztogatással, a jézuskát a géppuskával.
Összetévesztetted az ismertetőjegyet, a követelménnyel.
Hatalmas különbség!
Tudod az ostoba ember egyik gyakori ismertetőjegye, hogy nincs tisztában a fogalmak jelentésével.
De ez nem valamiféle követelmény, amit az ostobákkal szemben támasztanak.
Vannak akik egész jól ismerik a fogalmak jelentését, mégis ostobák, mondjuk, mert folyton téves következtetésekre jutnak, vagy ilyen-olyan téveszmék rabjai, esetleg irreális az önismeretük, vagy rendszeresen összekeverik egy dolog puszta kijelentését, annak bizonyításával. stb.
"Áltudománynak (pszeudotudománynak) az olyan gondolatokat, eszmerendszereket, elgondolásokat nevezzük, amelyeket (mai) művelőik tudományként határoznak meg, de a tudomány fogalmának nem felelnek meg. (Leggyakoribb hibájuk az empirikus igazolás hiánya. Lásd: tudományos módszer.) "
"Az áltudomány olyan állításokból, hiedelmekből vagy gyakorlatokból áll, amelyek azt állítják, hogy tudományosak és tényszerűek, de még is összeegyeztethetetlenek a tudományos módszerrel. Az áltudományt gyakran ellentmondásos, túlzó vagy megcáfolhatatlan állítások jellemzik; a megerősítési torzításra való támaszkodás a szigorú cáfolati kísérletek helyett; a nyitottság hiánya más szakértők értékelésére; szisztematikus gyakorlatok hiánya a hipotézisek kidolgozásakor; és a folyamatos ragaszkodás jóval azután is, hogy az áltudományos hipotéziseket kísérletileg hiteltelenítették."
Már megint beigazolódott , hogy számodra semmi sincs. Hogyan tudsz te 5 8 könyvet megirni, amikor amikor még megérzéseid sincsenek.Te egy üres világban élsz ahhol nincs semmi.Éter az bezzeg van, meg a hullámaid.
"Például ha most valaki levenné az égről a Napot, a gravitációja még 8 percen keresztül vonzaná a Földet, és csak utána kezdene egyenes vonalú pályán haladni. Pont akkor, amikor a Nap eltűnését meglátnánk."
Ez csupán Einsteinnek a soha nem bizonyított feltételezése.
Semmi nem indokolja, hogy a gravitációs hatást terjedési sebességét ugyanannyinak vegyük, mint a fényhullámok terjedési sebességét. Miért lenne pont ugyanannyi?
Tudok olyanról, aki a gravitációs hatás terjedési sebességét a fénysebesség 2000-szeresére teszi.
"Az a tény, hogy a véges terjedési sebesség miatt a megfigyelő késve érzékeli az eseményeket, az semmit nem változtat a világ objektív létezésén."
Az érzékelés nem csak a látásra terjed ki.
Például ha most valaki levenné az égről a Napot, a gravitációja még 8 percen keresztül vonzaná a Földet, és csak utána kezdene egyenes vonalú pályán haladni. Pont akkor, amikor a Nap eltűnését meglátnánk.
Nézzük meg először a (nem létező(?)) tömegközéppontból!
Úgyt űnik, hogy minden frankó, mert a késlekedés szimmetrikus.
(Hoppá! Ez csak akkor igaz, ha egyforma a két tömeg.)
És mi van, ha az egyik megfigyelő szemszögéből nézzük?
Felborult a szimmetria, megsemmisült a lendületmegmaradás.
Hamvain szalonnát lehet sütni. :DDDD
És...
Ráadásul számtalan köztes megfigyelőt el tudunk képzelni, vagy még azon is túl.
Hacsak valamilyen természeti törvény nem tiltja a képzeletbeli megfigyelőket.
De most mér semmi sem gátol meg minket abban, hogy tetsőleges számú űrdrón megfigyelőt küldjünk ki.
És a világ nem objektív, a megfigyelőtől függ (például a testekre ható erő).
Kérdés, hogy meg akarjuk menteni a helyzetet vagy sem.
Mert ha a lendületmegmaradást meg akarjuk menteni,
akkor valamihez hozzá kell nyúlnunk. Mint ahogy a fénysebesség állandósága érdekében Einstein hozzányúlt az abszolút időhöz. (De ha nincs abszolút idő, miféle edényben lakik a tömbuniverzum?)
Megállapítható, hogy Einstein a relativitáselméletet egy olyan probléma megoldására találta ki, amely valójában nem is létezett. Olyan elméletet akart felállítani, amelyben a fény közvetítő közege, az éter, nem játszik szerepet, mert a Michelson-Morley kísérletet félreértelmezte, és azt a következtetést vonta le belőle, hogy fényközeg nem létezik.
Majd 15 év múlva előállt egy "új éter" elképzeléssel. Ezzel bevallotta, hogy mégiscsak létezik fényközeg, vagyis a relativitáselmélet úgy butaság, ahogyan van.
Sajnos, ennek ellenére az egyetemi tanulók fejét ezzel az áltudományos elmélettel tömik a mai napig. A tudomány haldoklik, és segítségre szorul. Mentsük meg! ;)
A tér akkor sem mozog, ha minden test forog, és mozog benne. Ez az egyik relativitás. Többféle reletivitás elmélet van ezek szerint. Az optikai csalódást gondolják annak , hogy egy test a másikhoz képest mozog , vagy áll.
