" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Kedves "ninovarga"Régóta ismerlek a fórumon,mindig szívesen olvastam írásaidat,sok-sok éve.közel,vagy talán több is mint 20 évé olvasom a fórum írásokat./77 éven túl vagyok./Ritkán szoktam írni.Én úgy gondoltam /legalább is az egyik füge nyomot teteje jelent valami a fügét ismerősöknek./A levél is jelent valamit.Én például az az Issai kivit 1000 közül megismerem.A bánatom az volt (a fügéseknél)válaszra sem tartottak érdemesnek.Tudod idős korban nem vagyunk hozzászokva.Valamikor a tisztelet meg kívánta a választ. Remélem meg értesz. Köszönöm.
Most alaposabban utánanéztem, tényleg a magot kell.
Arra gondoltam, hogy a magnak van egy külső, finom, piros, húsos része, és belül van egy barna, fás rész. Azt hittem, csak az a barna, fás rész a mag. Amit legutóbb vettünk, nem volt jó, kemény volt a belseje, kénytelen voltam leszopogatni a piros részt. Gyümölcssalátába szántuk, de zavaró volt benne a sok kemény "mag", végül nem raktam bele. Én nem szeretem ropogtatni.
Egyszer a füvészkertben kóstoltam olyat, ami puha volt, azt tényleg meg lehetett egy az egyben enni. Édes is volt. Az íze a másiknak is finom volt, de olyan érzés volt enni, mintha lécdarabkákat kellene mellé rágni.
igaz sok évvel ezelőtt én is megpróbáltam a pudvás belső részeket is, de hát az nagyon keserű, haszna, élvezeti értéke nincs.
ACCO fajtát javaslom. Ősszel az Aldiban már többször is volt, rá van írva a dobozra. a magjai rózsaszínűek, nagyon édesek, nem túl savasak, mint a többi fajta (bár van, aki meg a savasat szereti.)
szerintem jó "ropogtatni". pucolni is szeretem, csak annyira macerás, mint a szotyi vagy a tökmag. igaz, a tökmagot meg héjastól eszem - tök jó! :)
nem nehéz pucolni, teljesen fröcskölésmentesen lehet.
körben késsel karcolást kell ejteni a héjon, (csak a héjat átvágni, kb. 1-2 mm vastagon).
így félbetörhető óvatosan a gyümölcs. a feleket is felezni kell, így még könnyebb lesz. sőt még kisebb darabokkal még könnyebb. nem vágjuk át teljesen a gyümit, mert akkor folyat és spriccel!
a magokat elválasztó falakat is kitörjük menet közben.
a külső héjt óvatosan befelé nyomogatva nyomva kipotyognak a magok.
szűk pohárba szoktam gyűjteni, mert tányérról olyan felszedegetni, mint a rókás mesében
a gólyának tányérról enni. lehet turmixolni más idénygyümölccsel (banán, káki, stb. :), laktózmentes tejjel, stb.
vagy "kiinni" a pohárból (egy-egy adagot a szájba gurigatni.)
anyósomnak van egy 45 éves fája (nagy bokor), pár éve rekord, vagy 40 db is termett rajta. akkor képeztem ki magam :) sajnos tavaly csak kb. 10 szem termett. ez ilyen sajnos. idén, ha minden virág köt 25-30 db körül lesz, de valószínűbb a 10 db körül... nem túl bőtermő sajnos, és a fórumozók alapján másnak se (pl. Nino is írta.) porzó fa is van mellette.
valakinek van olyan példánya ami évente ontja a gyümölcsöket?
ennek ellenére ültettem 2 éve egy szép kb. akkor 3 éves törzses (ismeretlen fajtájú) fát, de még nem termett...
tavaly ültettem egy Acco-t is.
idén már cserépben nevelek egy parfianca-t, egy baszk óriást, és egy fina tendral-t.
Ha lenne (tavalyi) kép az érett fügékről, akkor többre mennénk. Jelen állapotukra viszont az érvényes, ami a csecsemőkre: jobban hasonlítanak egymásra, mint a saját elődeikre. Ilyenkor legfeljebb alak szerint azonosítható be a fajtacsoport: gömbölyded, hosszúkás, rövid szárú, hosszú szárú, stb. (Mint ahogy a csecsemőknél is megállapítható már a rassz: fekete bőrű, ázsiai szemvágású, stb. de egyelőre több nemigen.)
Termést csak a szimpla virágúaktól lehet remélni, de ahogy Ninovarga is írja, elég gyengén kötődnek, kevés virágból lesz termés.
A telt virágúak nem hoznak termést, ezek dísznövények.
Én jobban kedvelem a telt virágúakat, mert szebbek mint a szimplák, melyek ha hoznak is termést, azok a gyümölcsök nem igazán érnek fel egy "rendes" gyümölccsel, a kemény héjon belül rengeteg mag és ezeken egy kevéske gyümölcshús. Nem igazán delikátesz.
Az lenne a jó, ha gránátalmából is sikerülne olyat kinemesíteni, mint a banánból meg a kákiból, hogy nincs benne mag. :)
a kivi porzos? azt mondtatok 1 honappal ezelott, hogy igy mar meg lehet allapitani. a masik ket to meg nem hozott viragokat, gondolom azok lesznek majd a termosok.
Tipo "bevaníliázása". Tavaly is sikerült az udvari fa gyümölcseinek többségét Szaguaro "gyöngyvirágaival" beporzott virágokból magossá, keményen édessé tenni. A Tipoból "Vainigliát" csinálni. Remélem az idén hasonlóan sikeres lesz.
Egyelőre ennyit az asimina ecsettel porzott ágairól, aztán amikor majd nagyobbra nőnek és látványosabbak lesznek a gyümölcsök, mást is.
Most még nem árulom el, hogy mit! :))) Mindenesetre annyit elmondok, hogy valami olyat, amivel ha még mindig nem lehet meggyőzni bizonyos dolgokról egyes hitetlenkedőket, akkor beállhatnak az istállóba a "legcsökönyösebb szamár" felirattal a nyakukban.
Szerző László nyomdokain szabadon és Gálea György jóvoltából (Ő küldte a clipeket! Ezúttal is köszönöm Neki!) ma este fél tízkor végre rászántam magam a dinnyeoltásra! Tegnap vettem meg hozzá a dolgokat a miskolci Búza téri piacon. Az alapanyag koránt sem ideális , sem korban , sem fajtában. 4 görögdinnye és 4 sárgadinnye került 2 cukkinire és 6 sütőtökre. Itt van minden, a műtőasztal egy pincetető , a munka részeredményei és egy pár kép az alkatrészekről és a pillanatnyi helyzetről. A remény és a sörök nem látszanak rajta! " No meglátjuk mi lesz!!" sic Laszlo Szerző. :-)
Ki kell választani a legerősebb ilyen új vesszőt, azt fölfelé növeszteni minél magasabbra és amikor már elég hosszú és erős, lefektetni a mostani "termővessző-kordonjar" mellé, azt leváltandó. A jövő tavaszi metszésnél pedig el kell távolítani a most termő, kordonkarnak satnya vesszőt.
Az alsókat törd ki, és minden próbálkozó hajtását ami indulni akar, törd ki a tövéről is és a törzsről is.
Sőt, az ideális az lenne, hogy csak egy vesszőt hagysz felmenni a támrendszerre, bőven elég egy törzs.
Persze biztonsági okokból szoktunk meghagyni kettőt is, hátha lerágja a kutya az egyiket, vagy nekitolod a fűnyírót vagy akármi baja lehet az egyik törzsnek.
Ezért a két törzs maradhat.
De ami lent az alsó 1,5 méteren növöget azt szedd le mindig.
"Más fák , cseresznye , meggy , kajszi szinte mind elpusztult ."
Akkor mégsem tévedtem azzal az állításommal, hogy egyéb fajok nem viselik olyan jól a nagyon hosszan fennálló vízelöntést, mint a kivi. Ez is bizonyítja a kivi nagy vízigényét az egyéb gyümölcsfajokhoz viszonyítva.
"Nálam rendesen nő a régi / pár hetes / vékonyabb hajtás , szerintem naponta több centit ."
Egyetlen függőleges indát kell nagy magasságig kinevelni az első évben. Vízhiány esetén az szokott történni, hogy ez a folyamatosan fásodó szárú inda megáll a növekedésben, majd amikor ismét vízhez jut, új rügyeket indít az oldalán, miközben a tenyészcsúcsa begöbösödik és nem hajlandó tovább nőni. A továbbneveléshez vissza kell metszenünk egy aktív tenyészcsúcsú hajtásáig. Ennek a hajtásnak a kiválasztására érvényesek az általam leírt kritériumok.
