“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Ez a karafiát szégyellhetné magát. Állandóan a nők nevében szónokol és közben azokkal az agresszív csürhével tüntet akik polgárháborút, majdant akarnak. Azt ami Ukrajnában volt Pontosan ugyanazt.
Karafiáth: Olyan hideg van, pár óra után kifejezetten jólesik a könnygáz
A héten lett nyilvános a felmérés, miszerint az EU második legszegényebb országa vagyunk, csillogó-villogó elittel a nyakunkon.
"......
Szóval eleinte csodálkozva néztem, miért pont ez a törvény mozgat meg ennyi embert. A válasz az, hogy talán most (akár a netadónál) elért mindenhová az üzenet, hogy nagy a baj. Ezt végre mindenki érti. Egyre élesebb az ellentét a központi üzenetekkel. A családok évében fals szólam, hogy szüld a gyerekeket, legyen jó sok. Úgyse lesz időd rájuk soha. Azt mondják, a rabszolgatörvényből semmi sem kötelező, csak lehetőség. De aki valaha dolgozott, tudja, mit jelent a munkáltató kezébe adott jog a megegyezésre. Kiviláglott, hogy kormányunk cinikusan tömegeket láncol a reménytelenséghez és felszámolja a társadalmi mobilitást. Gyakorlatilag nincs már cafeteria, a lakástakarékokat bedarálták, a közmunka a szegénységhez láncol. Most aztán szajkózhatják, hogy ez „keresztényüldözés, agresszív agitáció”.
Ebben az ügyben lett sokaknak világos, hogy életveszélyes és életidegen a kormányzat. Most mondják ki, hogy nem halálkórházakat és nem analfabétaképzőket szeretnének, hanem emberi munkakörülményeket, mérséklődő kiszolgáltatottságot. Egy olyan országot, ahol értelme van a jognak, és minden embert az anyagi körülményeitől függetlenül megillet a tisztelet. "
Ráadásul a különböző kultúrák és értékrendek találkozása többnyire éles konfliktusokkal jár, senki sem tudhatja, hogy a jelenlegi válságnak milyen kimenetele lesz...."
De tudjuk. Amíg Jézus szelíd orcája mögé bújva és az ő nevében szedjük le a keresztet a templomokról, mert az sérti a másik kultúra érzékenységét, addig mindenki tudja, hogy milyen kimenetele lesz... :(
"....Régi tapasztalat, hogy a közös ellenségkép összekovácsol egy csoportot. Az ellenség szerepére pedig a történelem során mindig alkalmasak voltak az eltérő vallási, etnikai közösségek, társadalmi csoportok és ideológiák. Bárkitől lehet félni. Most leginkább az Európai Unió és az úgynevezett migránsok állnak a propaganda célkeresztjében. Az utóbbiakat az emberek az arabokkal azonosítják, egyébként tévesen. Akik a torzított hírekből tájékozódnak, azok most tőlük rettegnek, miközben a közel-keleti konfliktusban Izraellel szemben esetleg éppen az arabokkal rokonszenveznek. És akik az Európai Uniót kritizálják, azok újabban az általuk nemrégiben még gyűlölt oroszokat dicsőítik. Ebből is látszik, hogy csupán az indulat állandó, a céltábla változik. Persze az emberek, amikor konkrét arabot látnak, többnyire azonnal félreteszik az előítéleteiket. Aki megteheti, boldogan jár Tunéziába, Egyiptomba, Dubajba nyaralni, és semmi bajuk a sarki gíroszossal, akihez családostul járnak kajálni. Az előítélet nem racionális. Mellesleg engem legalább annyira zavar, amikor a magát felvilágosultnak gondoló értelmiség lenézi azokat, akik a kultúrájukat, a biztonságukat, a családjukat, a hazájukat érzik veszélyben. Hiszen aki csak a kormánymédia híreiből jut ismeretekhez, annak tökéletesen érthető a szorongása. Ráadásul a különböző kultúrák és értékrendek találkozása többnyire éles konfliktusokkal jár, senki sem tudhatja, hogy a jelenlegi válságnak milyen kimenetele lesz...."