Ezt a topicot Ida és Vanda a kerékpárbarátok off topicjának szánja. Ahol a versenyek fontos eseményein túl meg vitathatjuk, hogy ki a legjobb pasi, a legcsinosabb hostess, a legjobb mez, a legcsúnyább mez, ki kire hasonlít a hírességek közül, és ki kivel jár, vagy nem jár, sőt ki milyen autón, vagy motoron jár. Egy topic, ahol semmi se off, aminek bármi kicsike köze van az országúti kerékpársporthoz.
A hölgy 1995-ben készítette el a "Biciklivel az ágyba" című sorozatát. Az ötletet 10 év múlva Tim de Waele szemérmetlenül ellpota, mert a tvalyi vuelta ideján ugyanígy örökítette meg Sastrét
Bocsánat. A sietség, máris van egy leitnerjakab. Nem Cipollini tett ajánlatot Ingrid Hoffmannak, hanem egy közelebbről meg nem nevezett orosz, aki szerint sokkal jobban hajtott volna a másnapi versenyen ha....
Re Leone következetesen mindig kihajította a lánykát, soha nem volt hajlandó modellt állni neki.
Úgy látom Armstonrgot kedveled, így hát a rá vonatkozó részek:
A szövegben:
Armstrong a fényképezést mindig üzleti alapon intézte, ezért Hoffmannak az volt a véleménye róla, hogy izzig-vérig amerikai. Amikor hozzá indult a fotózásra előre felkészült, és vitt magával egyhatalmas amarikai lobogót, amit 1989-ben, Lemond győzelmekor szerzett a győzelmi emelvény mellől.
A kép mellett.
Armstrongot a szállodai lift mellett kellett meglesnie, mint egy vérbeli rajongónak, mert a hivatalos kapcsolatfelévtelre mindig csak mellébeszélt. Megállítota, elmondta, hogy csak felvételt akar a csillagos-sávos lobogóval, Armstrong villámgyorsan megértette, tíz perc alatt kész is voltak.
Akkor lefordítom a cikket a hét végén, mert arról az Ingrid Hoffmannról szól, aki a képket készítette. Arról szól, hogyan teremtett kapcsolatot velük, melyikük volt zárkózottabb, melyik nyitottabb. Volt egy nagyon pikáns kalandja Re Leonéval, aki elszőr kidobta, utána ajánlatot tett neki. Hogyan választja ki a témákat. Ki tart e legszebbenk a modellek közöl. Hogy sikerült nőként boldogulnia ebben a zárt férfiközösségben. Azért érdekel, mert van egy nagyon kedves barátom, aki fotoriporter, neki akarom elküldni a cikket.
Érdekes a Heras féle oldal. Elmodja, hogy Indurain annyira szégyenlős volt, hogy minden erejével visszautasította, hogy akár egyetlen cm2 is kilátszon a felsőtestéből. Eric Decker viszont egy órát ázott a kedvéért anyatojt meztelen a kádban, mert a biciklikerék folyton beleesett a vízbe, és mindent összefröcskölt. Heras egy egészen fiatal fiúra emlékeztette, akiből van valami Pinocchioból, azért ültette a wc tetejére egy magazinnal.
Ui. Ez a Pinocchio nagyon ül. Sose fogom elfelejteni, ahogy november 23-án, két nappal B próba eredményének kihirdetése előt sajtótájékoztatót tartott, ott ült 1 millió újságíróval szemben és szemrebbenés nélkül, a hatalmas világosbarna szemeit ártatlanul meregetve közölte, hogy ő aztán sose. Időnként pedig végigsimított az orrhegyén, mintha azt nézné, hogy nőtt-e.
Úgyhogy hamarosan érkezem a fotoművésznő életének dolgaival.
Én gondoltam rá. Csak, szóval ilyet egyátalán nem illik mondani. De nekem az szőke, aki a kakast tartja, valahogy nem szimpatikus. Én nem látom olyan szépnek, mint aki egy ilyen reprezentatív munkára termett.
Roberto Heras a vuelta győztes a pop idolra Frank Zappara emlékeztet, de amíg az ő alsógatyája provokatív módon mindig a bokája körül libegett, Heras ott hagyta a sajátját, ahol ennél a sajátságos ülésmódnál nem szokták:-)
Nagyon régi, de emlékszem rá, mert tetszett ez az összeállítás. Egy fotóművésznő készített egy albumot és abból vannak a képek. Nagyon szép fotók, máshol nem is jelent meg, kerestem annak idején a neten. Sőt a könyvét is kerestem, de emlékszem, hogy nagyon drága volt.
