"A fénysebesség állandósága mögött meghúzódó fizikai rejtély az Einstein-féle relativisztikus fizika torzítási vakfoltjának pontos megvilágítása után megoldódik. Megadtuk az f = c /λ fizikai törvényt. A longitudinális Doppler-effektus relatív frekvenciaeltolódásait a vevőn lévő f r frekvencia és az emitternél mért f e frekvencia arányából számítjuk ki . Az ún. relativisztikus idődilatációs tényező igen kis frekvenciaeltolása kis sebességeknél elhanyagolható. Összehasonlítva az elektromágneses sugárzást, amikor a vevő és az adó nyugalmi állapotban van, a hullámhosszoknak azonosnak kell lenniük és kioltóak, így kapjuk: f r /f e = (c /l r )/c/l e ) = c / c = 1/1 . Ha a fény relatív sebessége c állandó lenne bármely inerciarendszerben, függetlenül a vevő és a kibocsátó mozgásától, akkor a hullámhossz és a frekvencia eltolódása nem lehetséges. Einstein speciális relativitáselmélete kizárja a longitudinális Doppler-effektus lehetőségét."
, mondhatnánk, de inkább a közöny veszi körül az írásaimat:
egyeseket azért nem érdekli, mert túl bonyolult nekik
, másokat meg azért nem érdekli, mert nem a standard tudomány szerint gondolkodik, sőt nem a standard stílusban van megfogalmazva
, újabban meg az a gyanúm, hogy a tudomány egy kollektív jelenség, és így a tudomány szekere nélkülem, ill. nélkülünk megy tovább, talán a szakadék felé
, mire jó az, ha írok 100 db szakkönyvet, ha a halálom után gyorsan azt is elfelejtik, hogy a világon voltam
"Mi történik, ha a szolenoidot mozgatjuk, miközben a vezetékünk a homogén részben van?"
Ekkor is feszültség indukálódik.
"Miből tudja a drót, hogy ő mozog és nem a mágnes?"
Onnan, hogy a jelenség valójában 3 szereplős. Jelen van a EM hullámok vezető közege is, vagyis a fényközeg.
Ezt Einstein nem vette figyelembe, amikor a relativitáselméletet kigondolta. Később azonban rájött, hogy tévedett és visszahozta az étert.
"És akkor mi van, ha együtt mozgatjuk a drótot és a mágnest?"
Nem indukálódik mérhető feszültség, Elméletileg különbözik attól az esettől, amikor mindkettő áll, de gyakorlatban csak nagy sebességnél lenne mérhető a különbség.
"Kapcsolódó téma: Härtlein Károly és az unipoláris generátor.
A mágneskorong forgatásánál nem indukálódik feszültség.
Viszont a vezető korong forgatásánál igen. Akkor is, ha közben a mágnes korongot vele együtt forgatjuk."
Itt bukik meg a relativitáselmélet, mert együtt forgáskor is indukálódik feszültség, de a relativitás alapján nem szabadna.
Létezik legalább 4 kísérlet, amelyik mind megbuktatja a relativitási elvet. Ez az egyik.
De azért a saját fejed gondolatainak a követése során nem árt figyelembe venni a tényeket. Vagyis azokat a biztosnak látszó megfigyeléseket és kísérleteket, amelyek nélkül könnyen el lehet tévedni a gondolatok dzsungelében.
Aki új utakon jár, könnyen eltéveszti a helyes irányt. A tények azok, amik útjelzőként szolgálnak a járatlan utakon.
Én semilyen ez irányú kutatást nem végeztem.Ehhez képest ,ahhoz képest nem szerepel a munkámban. A saját fejem gondolatait követtem, más szemszögből figyeltem meg a dolgokat, és arra a meglátásra jutottam , hogy Albert Einstennek nics igaza.
