Már megint beigazolódott , hogy számodra semmi sincs. Hogyan tudsz te 5 8 könyvet megirni, amikor amikor még megérzéseid sincsenek.Te egy üres világban élsz ahhol nincs semmi.Éter az bezzeg van, meg a hullámaid.
"Például ha most valaki levenné az égről a Napot, a gravitációja még 8 percen keresztül vonzaná a Földet, és csak utána kezdene egyenes vonalú pályán haladni. Pont akkor, amikor a Nap eltűnését meglátnánk."
Ez csupán Einsteinnek a soha nem bizonyított feltételezése.
Semmi nem indokolja, hogy a gravitációs hatást terjedési sebességét ugyanannyinak vegyük, mint a fényhullámok terjedési sebességét. Miért lenne pont ugyanannyi?
Tudok olyanról, aki a gravitációs hatás terjedési sebességét a fénysebesség 2000-szeresére teszi.
"Az a tény, hogy a véges terjedési sebesség miatt a megfigyelő késve érzékeli az eseményeket, az semmit nem változtat a világ objektív létezésén."
Az érzékelés nem csak a látásra terjed ki.
Például ha most valaki levenné az égről a Napot, a gravitációja még 8 percen keresztül vonzaná a Földet, és csak utána kezdene egyenes vonalú pályán haladni. Pont akkor, amikor a Nap eltűnését meglátnánk.
Nézzük meg először a (nem létező(?)) tömegközéppontból!
Úgyt űnik, hogy minden frankó, mert a késlekedés szimmetrikus.
(Hoppá! Ez csak akkor igaz, ha egyforma a két tömeg.)
És mi van, ha az egyik megfigyelő szemszögéből nézzük?
Felborult a szimmetria, megsemmisült a lendületmegmaradás.
Hamvain szalonnát lehet sütni. :DDDD
És...
Ráadásul számtalan köztes megfigyelőt el tudunk képzelni, vagy még azon is túl.
Hacsak valamilyen természeti törvény nem tiltja a képzeletbeli megfigyelőket.
De most mér semmi sem gátol meg minket abban, hogy tetsőleges számú űrdrón megfigyelőt küldjünk ki.
És a világ nem objektív, a megfigyelőtől függ (például a testekre ható erő).
Kérdés, hogy meg akarjuk menteni a helyzetet vagy sem.
Mert ha a lendületmegmaradást meg akarjuk menteni,
akkor valamihez hozzá kell nyúlnunk. Mint ahogy a fénysebesség állandósága érdekében Einstein hozzányúlt az abszolút időhöz. (De ha nincs abszolút idő, miféle edényben lakik a tömbuniverzum?)
Megállapítható, hogy Einstein a relativitáselméletet egy olyan probléma megoldására találta ki, amely valójában nem is létezett. Olyan elméletet akart felállítani, amelyben a fény közvetítő közege, az éter, nem játszik szerepet, mert a Michelson-Morley kísérletet félreértelmezte, és azt a következtetést vonta le belőle, hogy fényközeg nem létezik.
Majd 15 év múlva előállt egy "új éter" elképzeléssel. Ezzel bevallotta, hogy mégiscsak létezik fényközeg, vagyis a relativitáselmélet úgy butaság, ahogyan van.
Sajnos, ennek ellenére az egyetemi tanulók fejét ezzel az áltudományos elmélettel tömik a mai napig. A tudomány haldoklik, és segítségre szorul. Mentsük meg! ;)
A tér akkor sem mozog, ha minden test forog, és mozog benne. Ez az egyik relativitás. Többféle reletivitás elmélet van ezek szerint. Az optikai csalódást gondolják annak , hogy egy test a másikhoz képest mozog , vagy áll.
Férje trgikus balesetben halt meg.Marie az orvostudomány számára ismeretlen betegségben halt meg. A sugarak amelyeket tanulmányozott, szétrombolták , a vér létfontosságú alapelemeit.
