Finomnak nez ki a dresszing, meg ma ki fogom probalni, altalaban keszen szoktam venni, itt nagyon megy a salata minden formajaban, en is rakjok bele uborkat, reszelt repat, retket, uborkat, partadicsomot es vekonyra vagott lilahagymat. Neha meg part darab spenotot is meg kis piros nem eros paprikadarabokat. Van hogy brokkolit is. Igen messze vagyunk attol hogy gyerekkoromban szinte csak ontott salatat ettunk, forro viz kis zsirral vagy olajjal, so cukor ecet es ezzel nyakonontottek a salatat, hagytak had azzon, savanyodjon egy kicsit. Meg a szaga is borzalmas volt. Kar hogy nem ismertuk a mostani salata onteteket.....
Igen. A ribizli szörp is darabos kicsit az üvegben pedig abban víz is van. És jó sok cukor. Ott is csak a mag és a héj marad vissza, igaz nem csak csöpögtetem, hanem ki is nyomkodom, szinte száraz lesz a visszamaradó anyag.
A nagyanyám málna-ribizlijében az volt a jó, hogy megfelelő arányokkal nem kellett bele zselésítő. Talán az a cukor mennyiség, amit Mariska néni itt megadott, jó a kocsonyásodáshoz.
Bármivel. A bogyósok kedvelik egymást, de a meggy is jó partnerük. Én bármit bármivel összefőzök. És olyan arányban amilyenben éppen van. Így van most a polcon málna-eper, eper-rebarbara, ribizli-meggy. Meg külön-külön is a legtöbből.
A lédús is jó, csak érdemes valamelyik gyártmányú 3:1 zselésítőt, dzsemfixet használni. Lédús gyümölcsökhöz, főleg kevés cukorral kétszeres mennyiséget ajánl. Én 2 kiló gyümölcshöz 3 zacsi zselésítőt és kb. 20 deka cukrot raktam. Így kellemesen savanykás maradt. A zacsin az volt, hogy 1 citrom levétől még keményebb lesz . Nem volt otthon citrom, de így is tökéletes.
Másik lehetőség (türelem is kell hozzá) hogy celofánnal kötöd le és csak tél végén bontod az elsőt. Addigra kiprolog belőle a nedvesség. Én mindig csinálok ilyet is, mert süteménybe úgy lesz jó (nem folyik ki melegen sem).
Málna-ribiszkéhez a gyümölcsöt 50-50 %-ban írja keverni, a meggy-ribiszkéhez pedig 60-40 %-ban. Mindkettőnél 80 dkg cukrot ír gyümölcs kg-onként. Ha van hengeres paszírozó, akkor nem is kell a ribizlit leszemezni, csak jól megmosni és átpaszírozni.
Van salátaféle amit lehet fözni, az ún.fözösaláta.
A jégsalátát nem lehet megfözni és lefagyasztani sem, mert trutyi lesz belöle. De mint saláta nagyon finom.
Mi sárgarépát szoktunk belereszelni, kukoricát egy-két kanállal és ha van otthon akkor uborkát is szelek bele. A fokhagymát lereszelem, kis olajjal és sóval hagyom állni, hogy jobban kiadja az ízét. Pár perc után teszek bele apróra vágott hagymát nem sokat, oregánot ..... különbözö zöldfüszereket (ízlés kérdése), kevés ecetet, sót, pici édesítöszert és joghurtot. Ha van otthon tökmagolaj akkor azt is keverek bele. Olyan zöld színü joghurtos dresszing lesz belöle. Ezt rá a már elökészített jégsalátakeverékre és kész.
Mi így nagyon szeretjük. Van amikor retek is kerül bele, szép színfolt és annak is finom az íze.
Mire oda kerülne hogy ebéd van, addigra a fele már el is fogy. Persze nem lehet sokkal korábban elkészíteni mert a jégsaláta hamar összeesik ha már rajta van a dresszing.
Egyszer ettem valahol salata fozeleket, meglepoen jo volt, a receptet nem ismerem. Talan megfozhetned es lefagyaszthatnad. Vagy olajban parolva mint a parajt, igazabol ez is zold meg az is zold. Savanyitani nem lehet? Tenyleg, miert nincsenek salatabol etel receptek, ez is egy egeszseges zold, a levele nem jo toltelek buroknak?
Szia, orulok a topiknak, a kis arasznyi kertemben ugyan nem sok terem de a paradicsombol meg fagyasztasra is futja. Viszont a viragos kertemben nagyra nott a menta. Mit lehet vele kezdeni?
Masik kerdesem a malna. Malnam nincs de ismerek egy kirandulo-furdozo helyet ahol tomegben van az eleg nagyszemu piros, abszolut bio erdei malna. Sajnos a magjai nagyok. Mire tudnam hasznalni? Eleg ledus a gyumolcse pedig lekvarnak jo lenne es nem akarnek sok cukrot hasznalni. Mivel keverhetnem?
Egy volt munkatársam mesélte, hogy volt olyan év, amikor alig termett barack náluk. Azt a keveset megfőzték lekvárnak, majd amikor érett az alma, összefőzték vele, hogy megszaporítsák. Olyan jól sikerült, hogy utána szinte csak így készítették a "baracklekvárt". Mellesleg az almából is nagyon jó ízű lekvárt lehet varázsolni egy kis egész fahéj, szegfűszeg és pár karika citrom hozzáadásával. Előbbieket lehet teatojásban belelógatni, utóbbi könnyen kihalászható. Lassan nálunk népszerűbb, mint az évtizedek óta verhetetlen baracklekvár.
Szamócából pedig egy másik ismerős egyszerűen folyamatosan fagyasztja az 1-2 maréknyi termését, majd amikor már összegyűlt egy rendes adag, akkor főzi lekvárrá.
Más: nálam a fanyarka/mézalmácska érik éppen. Itt a nyugati határ közelében eleve lekvárfának hívják a növényt, de még nem volt alkalmam kipróbálni. Részint, mert még kevés terem, illetve a termést elnassoljuk, részint, mert a nyavalyás seregélyek is kedvelik nagyon. Valakinek tapasztalata erről?
Nagyanyám annak idején málna-ribizli zselét főzött, az nagyon finom volt. A kakaós lepénybe mindig azt kente (kakaós kevert tésztából volt). Sajnos az arányokat már nem tudom, pedig régen én is főztem. Az kicsit strapás benne, hogy mindent át kellett passzírozni, de mag nélkül finom.
Az almában is sok a pektin, vagyis nagyon jól sűrűsödik, ezért kár bele a ribizli, hacsak nem ízesítésnek. Inkább olyan gyümölcsökkel érdemes összefőzni, amik nehezen sűrűsüdnek, pl. cseresznye, meggy, vagy ha van fehér is, akkor a körte. A körtelekvár nagyon-nagyon finom!
Igen, idén előbb érett az érdi bőtermő, máskor június végére szokott. Szerencsére hét végén befőztem, meg pakoltam a mélyhűtőbe, mert azóta biztos leverték az esők és a viharok. Ja és 6 tepsi meggyes pite is készült a hét végén.
A ribizli nem csak magában finom. Pl. az én meggylekváromba szuper lett volna, mivel a ribizli tele van pektinnel, a meggyben pedig nagyon kevés van, így nem tudom elég sűrűre főzni. De régi szakácskönyvek szinte minden gyümölcshöz javasolják hozzáadni sűrítés céljából.
Akkor egy tejesládányit szivesen cserélek veled barackra megt itt meg azt szeretnénk ha lenne. Arra van receptünk de idén nem lesz termés ezért nem sok baracklekváros kenyeret eszünk. A málna lekvár az rendben van, én még a piros és fehér ribizli lekvárt is megeszegetem de nagyon savanyú. A fekete meg tömény, Valaki valahol említette ha jól emlékszem hogy almával főzi össze, ami jó is lenne mert nekem van olyan nyári almám ami egyébként semmire sem jó, se íze se bűze, de hígítani pont jó lehetne. Na erre kéne valami kipróbált recept. Később jövök majd paprika savanyítás ügyben is. A tarlórépát nemrég láttam az m1-en egy műsorban, més sosem ettem, de valahol fogok keresni hogy megkóstolhassam.
Én nagy receptekkel nem tudok szolgálni, a főzés nem az én reszortom a családban.
Rengeteg pibizlim terem minden szinű minden évben, idén is sok lesz, (csak hogy deffiniáljam a sokat több vödörrel). És szintén sok szeder meg málna. A málnával nincs gond. Mindig csinálunk szörpröt meg lekvárt de valahogy nem az igazi egyik sem. Lehet hogy valami más gyümölcsel kéne összefőzni ezeket? Van erre valakinek valami jó receptje?
A céklát én sokszor fóliába csomagolva sütni szoktam. Nagyon finom így bárminek szinte. Pl fetesajttal,pirított szezámmaggal ,pici balzsamecettel összekeverve.
Meggylekvár! Az is finom! Egyik évben a csokis meggylekvárt próbáltam.Háát! Elég megosztó lett. Volt aki teljesen oda volt tőle,volt aki még most is emlegeti mennyire rossz :))
Egreses receptek érdekelnének, mert nálunk sok az egres, amit hosszú idö óta elöször sikerült is megmenteni az amerikai lisztharmat karjaiból. csak az a baj, hogy senki se szereti az egreszószt, mást meg nemigen ismerek.
Más: a piros gyümölcsök összefözéséböl készül a "Rote Grütze", egyfajta enyhén füszeres gyümölcskocsonya, amit mindenki nagyon szeret. így elfogy pl. a ribizli is, ami önmagában elég fanyar. Legföbb alkotórésze ameggy, aztán mehet bele piros és fekete ribizli, málna, eper, söt egres is.
