A kocsánybénulás ellen tudott már valaki sikeresen védekezni? Ha igen, mivel, hogyan?
Nálam 3 éve jelentkezett először.
2 éve már látványos volt.
Tavaly már erős.
A szakirodalom szerint ugye magnéziumhiányról van szó, ezért a tél elején kiszórtam a meglévő keserűsót a hóra a ház melletti lugasnál, ami a legrosszabbul nézett ki, plusz év közben három alkalommal FitoHorm magnézium levéltrágyát nyomattam.
Erre fel, az eddigi legerősebb kocsánybénulás lett az eredmény, egyes tőkéken mindegyik fürtnél jelentkezett legalább pár szemen.
Olvasom itt a magvizsgálatot, az érettség megállapításához.
Ennél mit kell vizsgálni, mit kell látni?
Én csak úgy kóstolásra szoktam megállapítani.
A szebb Othellókat csemegének szoktuk eladni (mindig elmegy ugyanolyan áron, mint bármelyik csemegeszőlő), már áruljuk vagy 10 napja, de bornak így íz alapján kb. most határeset.
(Írtam már itt, borászkodó kollégám mondta egyik versenye után, hogy a borverseny utáni poharazgatásnál - a mintákat ugye meg kellett inni - kivétel nélkül minden aranyérmes vörösbor gazdája bevallotta, hogy bizony tett Othellót a borába, szín- és zamatjavításra...)
- A darálást mint olyat el kellene hagyni. Fóleg az olyat, ahol a magok is komolyan sérülnek.A bogyózás során megsérül annyira a bogyó, hogy a hozzáadott kén(essav) aszkorbinsav, tannin, pektinbontó enzim talál elég teret, helyet. Az enzimek néhány óra alatt elvégzik munkájukat, a fehér szőlőt kár dögleszteni. A nyálkázás helyes, az erjedés egyenletesebb, a bor tisztább ízű. Kierjedés után nagylevegős nyílt fejtés, kénezés.
Tehát a 4. tervpontodtól gondold át még egyszer a dolgot.
Semmi újat nem mondtam, mert ha figyelted ezek már szerepeltek. Csak a bevésődés kedvéért írtam le újból, hiszen magad mondtad, hogy kezdő vagy. hehe
Miért pont a Badacsony? A Badacsonyi borvidék termésének kb. a 80 %-a a Szent-György-hegyröl jön...
A Badacsonyi Szürkebarátról meg jobb nem is beszélni. Bakonyi Karcsi bácsi megmondta a receptjét: 100 kg bármilyen szölötörköly, 100 l kisfaludi forrásvíz + ízlés szerinti mennyiségü cukor.
szerintem először döntsd el, hogy milyen ízű bort szeretnél inni, olyat amilyet a "föld" adott/termett vagy egy kemikáliákkal beállított ízt. Ha már ittál/kóstoltál sok bort, szerintem tudod a kettő közti különbséget! Én azokat a borokat kedvelem, amiben a tápsó, fajélesztő, enzim használatát kerülték.
1. A szőlőt bogyózás/darálás után kéneznem, és egy éjszakát a cefrén hagyom
2. Másnap kíméletesen préselem, majd ~24 órát ülepítem a mustot. A színét, javát fejtem át hordóba. Eddig simán beindult és lement a forrás így is, tápsók és fajélesztők nélkül.
3. A tartályodon úgy van kialakítva a kotyogó, hogy a fejlődő gáz egy bizonyos mennyiség/nyomás után azt a golyót felnyomja és akkor ki tud jönni a gáz belőle. Én naponta ellenőrzöm a forrást, így látom már, hogy mikor lehet telibe tölteni a fahordót és majd a kotyogós dugót kivenni és normál dugót betenni. Nálad a kóracélban úgy csinálnám, hogy amikor erősebb a forrás, akkor hagynék a must és a fedő közt vmennyi levegőt (ha habzana forrás közben, akkor tudjon hova terjedni), ott pumpálnám fel a fedőt és hagynám kikotyogni, amikor lement az erős forrás, lére ereszteném a fedőt és pumpálnám fel. Ha lement a forrás, akkor én deríteni szoktam és derítés után újra fahordóba teszem érni.
4. Csipszet és aromafelszabadítót nem használok.
5. "Ha nem indul el a forras decemberig, vagyis nem forr el, kapna valamilyen fajelesztot es tapsot." akkor már felejtős lesz a dolog, ha decemberig nem indul be. Tán még pálinkának se tudod majd kifőzetni.
Anélkül hogy állást foglalnék a kérdésben: Komoly hangok mondják egyre többfelé, hogy a Balatont egy borvidékként kellene kezelni, aminek az egyes jelenlegi borvidékei (pl. Badacsony) kiemelt (grand cru?) területek lehetnének. Ez irányba mutat a Balatonbor megjelenése is (ez ugye, ha a Balaton nem borvidék, nem hozható forgalomba, hiszen eredetmegjelölésre alkalmas szót tartalmaz a nevében, azonban nem szerepel egyetlen borvidék hivatalos termékleírásában sem
).
Az általam idézett mondatban Rambo ez ellen a jelenség ellen (is) szól.
Nem tudom, ezt az általam linkelt cikkben hol találtad. Én a cikkből idézek: "Durva hiba a Balaton-felvidéket, és ostobasággal határos hiba a teljes Balatont egy borvidékként kezelni."
Addig jutottam, hogy a "Balaton környéke egy borvidék". Ez tévedés. A Balaton környéke egy borrégió, amibe beletartozik minden borvidék, ami a Balaton körül található + a Nagysomlói.
Maci_P-vel egyetértve: ha a szőlő jó alapanyag (nincs agyonterhelve, kellően érett) akkor a minél kevesebb hozzáadott anyag (enzimek, chips) nélkül szebb bor készíthető.
Ha meg az alapanyag gyenge, azon a "kiegészítők" sem segítenek. Hacsak nincs profi borlaborod, amivel ki tudod mérni, miből mennyi szükséges a kívánt ízkép kialakításához...
Én is azt javaslom, olvass sokat, vesd össze az írásokat, véleményeket és alakítsd ki a saját technológiádat.
Rambo (általam előbb is idézett) blogján számos ötletet találsz ehhez, ha nincs kéznél könyv: http://szolo.blog.hu
Itt a jobb oldali menüben a "Tanácsadás" rész alatt szakmai, de közérthető leírások vannak a különböző szőlészeti és borászati műveletekről, az "Egyetlen igaz technológia" menü alatt pedig hat igen elismert magyar borász részletes technológiája olvasható.
Üdv,
G
ui. Könyvnek én is Prohászka: Szőlő és bor c. könyvét ajánlanám, illetve Pettenkoffertől (bár ez igen régi) bármit
Ha most kezded a "szakmát" javaslom, hogy a fehérbor készítés általános technológiai leírását kövesd, amit a Net-en is megtalálsz.
1. Ok. Így csinálom én is.
2. Ha spontán erjedést akarsz én nem ülepíteném, főleg nem 6-8 órát, bár tudom, hogy javasolják.
3. Az erjedés lefolyását is figyelni kell. A decemberi fejtés időpontja akkor is késő ha egyébként minden rendben
volt. A kotyogós tartály működését nem ismerem.
4. Aromafelszabadító enzimet a fejtés után én nem használnék. A tölgyfacsipszel nincsenek jó tapasztalataim, de fehér bornál egyébként sem használnék.
Ahogyan Maci_P írja nem helyettesíti a tölgyfa hordós érlelést. Vörös bornál már többször is próbálkoztam vele, nincsenek jó tapasztalataim.
5. Ha a forrás nem indul el decemberig, akkor az egészet megette a fene. Ha legkésőbb két hét múlva sem kezd el mozgolódni, közbe kell lépni leginkább fajélesztővel és tápsóval.
Remélem további tanácsokat is kapsz, csak győzz eligazodni.
Ha amatőr vagy, mint én, javaslom a szakirodalom tanulmányozását, olvasd figyelemmel, de ne kritikátlanul mások tanácsait és hagyatkozz lassan gyűlő tapasztalataidra.
Ha nem tudod, milyen fajták, akkor óvatosan azzal az áztatással, van, aminek nem tesz jót a hosszú áztatás, "szappanos" lesz.
Egyébként magam nem adnék hozzá pektinbontót, kis kénnel elég szépen fel tudnak táródni a szemek természetes módon is.
Ha az alapanyagod nem teljesen egészséges, akkor ne áztass, rossz ízek jönnek ki.
Ha préselésről beszélsz, akkor már nem feltétlen színmustod van, az ott már présmust is, nyomástól függően. Szóval nem az ülepített must a színmust, hanem ami tkp-en préselés (vagy minimális nyomással) nélkül nyerünk.Ha nagyon szárazra préseled a cefrét, a magokat is szétnyomhatod, jön keserű íz, na meg a hosszú idő alatt oxidálódik is az alapanyag. Én csak kézzel húzom a prést, áttétel, és kar nélkül, éppen hogy, amikor már áttételt használok, az megy ivómustnak.
Ha túl ülepíted, nem biztos, hogy be fog indulni spontán, és tápanyag sem biztos, hogy lesz elég, én nem javaslom az ülepítést. Ha te szeretnél, akkor előfordulhat, hogy kell majd fajélesztő és tápsó.
A bort ne hagyd magára. Először kell erjedési űrt hagyni, ha leállt az erjedés, érdemes ezt mihamarabb megszüntetni, mert amikor a co2 eltávozik, jön az oxidáció, ecetesdés is esetleg. Szóval folyamatosan figyeld, mi történik vele. És ha két hétig nem kezd el pötyögni, akkor már lehet beoltani, nem kell vele várni 2 hónapot (ha a cefrét kicsit jobban kénezem, akkor is elindul 2 hét alatt a spontán erjedés, egyébként meg egy hét).
Én egy normális alapanyagból készült borba nem tennék bele semmilyen enzimet, fachipset meg pláne nem - elmúlt már a "barik" divat - a fahordóban készült bor élményét meg úgysem adja vissza, ha fadarabokat nyalogatsz ;-) . Ha a szőlőből nem lesz jó ízű, egyensúlyos bor, akkor vegyszerezéssel magad úgysem tudod jobbá tenni, ahhoz labor kéne, és hozzá értő ember, hogy miből mi kell még.
Ha az alapanyagod megfelelően érett, nem túlterhelt tőkékről van, tisztán dolgozol (mindent alaposan elmosni, tavalyi maradékokat is a présről ;-) ), akkor minden adott egy jó borhoz, nem kell manipulálni mindenféle anyag hozzáadásával. Az acéltartály kotyogóját nem ismerem.
És ez a fenti a saját "technikám" alapján van, biztos lesz majd, aki mást mond, és az is lehet ugyanolyan jó, de én akkor is erre esküszöm ;-)
Lassan meglesz az elso sajat szolos szuret es ehhez kernek szakmai segitseget! A szolo mindenfele vegyes feher, ahogy anno vettuk, de 80%-ban olaszrizling.
A terv:
1. A szolot bogyozas/daralas utan keneznem, kapna pektinbontot es hagynam egy ejszakat a cefren
2. Masnap lenne a preseles, majd 6-8 orat ulepitenem a mustot es csak a szinmustot szivattyuznam bele a koravel, tomlos tartalyba (most vettem, meg nem hasznaltam ilyet)
3. A tartalyon van kotyogo, de ahogy nezem azon ki-be megy a levego, van valami golyo benne, de nem.ertem a lenyeget. Szoval innen a termeszetre biznam....es decemberben megneznem mi tortent. Ekkor lefejtenem.
4. Fejtes utan szeretnek bele tenni aromafelszabadito enzimet es tolgyfacsipszet (gazdabolt.hu) az izvilag miatt.
5. Ha nem indul el a forras decemberig, vagyis nem forr el, kapna valamilyen fajelesztot es tapsot.
- Ok, ok. Talán mások a fogalmaink a finom borról, de ebbe ne menjünk bele. Amíg széndioxid jön ki, addig levegő nem tud bemenni. És akkor már miért nem kotyogó? Ha már úgyis csak az a szerepe, hogy a muslincák ne dögöljenek bele az erjedő borba?
80% Otellónk volt és 20% Olaszrizling a kései érésű szőlőből. Az egész kb 120 liter bor. Így keverve nagyon finom bort adott. Mi a vörös bort szerettük jobban. A korai érésűből, Szlanka 80 %, Saszla, Ezerjó és a kimaradt csemegeszőlők, Királynő, Matiasz Jánosné, fehér bort készítettünk kb 300 litert A babzsák ténylegesen sóderrel volt megtöltve. A már lassan forrt bor volt lefedve vele. A kevés termelődő gázok ki tudtak lassan szivárogni, a kinti levegő nem ment be. A nyílást nagyon jól fedte.
- A szőlőt nagyon szeretjük. Sok helyen, a piacon a nyanyiktól még novemberben is lehet venni. A kocsány már cérna-szerű száraz. Gyümölcsborként, mondom gyümölcsborként sokan készítenek belőle italt. Vaddisznó vagy öreg birkapörkölt után már öblögettem vele. Úgy, kocsis módjára, hogy a gatya feneke fogta meg, mert kortyolgatni nem bírtam. A metilalkohol enyhe túlzás, hiszen a pálinkában sokkal több van.
Az othellóról pedig sok jót hallani, mármint a belőle készült borokról. Mondjuk annyiban támogatom azt, hogy ne lehessen ezt telepíteni, hogy azért tényleg idegenhonos. A metil alkohol szint szerintem csak kifogás. De otthonra, nem üzleti célra szerintem lehet belőle jó bort is csinálni. (persze nem agyonterhelt tőkékről)
- Ha pedig meglátogatja, akkor beledöglik a széndioxidba. Csak nem ez a baj, hanem előtte járkálhatott akármilyen ecetes, tejsavas, cefrén, törkölyön stb. és hordozza a drága, jó bacikat
Hordó/láda tetejére nem baj, ha rádobsz fedelet, mert akkor kevesebb bogár látogatja majd az erjedő anyagot, de nem kell légmentesen zárjon.
Én megszórom a cefrém tetejét kénporral (Kálium-metabiszulfit - borkén). Ha 5g/100l -t rászórsz a tetejére, szerintem nem lesz gondod a spontán erjedés beindulásával.
Ha külön időpontban szüretelsz, az erjesztést is külön végezd, a már több napja leszüretelt, esetleg be is indult anyagodhoz ne add hozzá a frissen szedettet. Lehet, hogy semmi baj nem lenne, de akár nagyon is félremehet az erjedés, mivel a már beindult folyamatnál megváltoznak a paraméterek, leállhat az erjedés, és egy újraindult erjedés csúnya dolgokat is kihozhat.
Hogy éppen mit jó házasítani, nehéz megmondani. Kell tudni paramétereket, meg ízeket, hogy az ember eldöntse, egyáltalán össze akarja-e házasítani a tételeket, és ha igen, kipróbálja, hogy milyen arányban jó.
Egyébként nem túl drágák az olyan digitális kis mérlegek, amivel tudsz mérni g-ot a kénezéshez, vagy a másik jó megoldás, hogy folyékony ként (5%-os törzsoldatot pl.) veszel, amit egy fecskendővel nagyon pontosan tudsz adagolni.
És a másik: sok helyen bagóért adják el a kosaras préseket, végy egy 40-60-80 liter körülit - persze csak ha ezt hosszú távra tervezed.
Akkor nem kínlódok a kotyogóval. Az első nagyon finom boromat is azzal a módszerrel csináltam amit írtál.
A műanyag hordón, akkor ez egy húsos láda volt csak, volt egy fedél amit a forráshoz mérten szorítottam avagy lazítottam és kézzel visszanyomkodtam a kalapot.
Írtad nekem pár napja, hogy a jobb feltáródás és az antibakteriális hatás miatt lehet a cefrét is kénezni és ekkor indokolt lehet fajélesztős beoltás.
A fajélesztővel jobban lehet irányítani az erjesztést. Ha mégsem a fajélesztő mellett döntenék, hanem abban az esetben ha szépen beindulna a forrás akkor maradnék a vadaknál, szóval akkor ne is gondolkodjak minimális kénezésben vagy egy csökkentett mennyiségű ként azért használhatok?
Ha igen mennyit javasolsz és milyen formában?
Az érettséggel kapcsolatban.
A 20 kiló othello az a mennyiség 1/6 a lenne. Mondjuk igaza van a gazdának és érhetne még 2 hetet, ugye ebben az esetben alacsonyabb a cukorfoka és magasabb a sava. Még lehet hogy jót is tesz a maradék 5/6 résznek aminél pedig pont fordítva van, magasabb a cukor és alacsonyabb a sav.
Rosszul gondolom?
A zsákos módszer nagyon jól hangzik, majd körbejárom. Cefrén erjesztem a teljes kiforrás után terve szerint még 3-4 hetet áztatom lesárazva, ezt még van időm kiokoskodni.
Nagyon függ az érettség szintje attól, mennyire terhelt tőkéről szeded. Az Othello és a Kékfrankos is lehet mostanra érett, ha 1-1,5kg volt rajta, jó fekvésben, de mindkettő lehet még éretlen, magas savú, amiből nem lesz csak egy 10% alkoholos, 7-8-as savú borod. De ezt innen senki nem fogja tudni megmondani, sokszor még a saját területnél is nehéz eldönteni. Ahogy kolléga mondta, minimum kellene magvizsgálat, mert ha sok az éretlen mag, akkor az a szőlő még éretlen, akármennyire is édesnek érzed. Hasznos lenne egy cukorfok mérés, meg egy savmérés, mielőtt a leszedésén gondolkodsz. Én szedek le szemeket az egész területemről (mert nincs sok tőkém, így alapanyagom sem, ezért nem fürtöket) majd azt kipréselve (kézzel szétnyomva, kicsit áztatva) megnézem fenti két értéket, ami alapján tudok dönteni, hogy eljött-e a szüret ideje. Refraktométer is hasznos lehet cukorvizsgálatban, akár csak kint, bogyókat vizsgálva. De mindkét módszer be is csaphat kissé, és a teljes szüret nem pont az lesz, amit előtte mértél. Gyakorlott szőlészek persze meg tudják mondani kóstolásra is, hogy mehet-e a szüret. Én hallgatnék a gazdára....
(Én is fogok venni kékfrankost idén, sajnos kissé túlterhelt volt, de azon már segítettem, de így is fenn fogom tartani még 2-3 hetet, hogy a 19-20-as MM azért meglegyen 6-7-es sav mellett.)
Az erjesztési kérdéseidre: ha nyíltan erjesztesz, a keletkező CO2 megvédi a bort, nem kell rá kotyogó, nem kell fedni a bort. De ha raksz rá, úgy is jó. Gondolom a szokásos 100-120 literes, zárható fedelű műanyag hordóra gondolsz (leginkább kék, fekete fedővel, fém zárszerkezettel).
Ezt leveszed napi 1x-2x aztán lenyomkodod a törkölykalapot, majd visszazárod.
Javaslom Prohászka: Szőlő és bor könyvét olvasásra (nem mai darab, de nagyon sok hasznos van benne még most is - ha más tud újabb, jobb könyvet, szóljon, de amit én eddig láttam, az mind ebből ollózott).
Ja, és a préseléshez: szövött - talán műanyag - terményes-zsákba téve a kierjedés után a cefremaradékot, egy nagyobb kádban/ládában ki tudod kényelmesen préselni, minimális seprő megy át rajta. Ja, és tiszta, új, akár át is mosott zsákot használj, meg persze mindenhol patyolattisztaság!
Nem a véleménye rontja le a borod, hanem a sietség. Szvsz még az othelló korai. Esetleg ha valami rozét akarsz akkor jó. Én minden esetre az érzékszervi vizsgálaton kívül csinálnék egy fokolást és megnézném a magok mennyire érettek. Pl egy erősen terhelt szőlő lassabban is érik be. Nekünk is az árnyékolónak való lugas rogyásig van othelloval és izabellával. Apámnak kell, hogy majd ő megissza... hát megcsinálom de mondtam neki h sok jót ne reméljen belőle.
