Na épp akartam írni, hogy bizony a teljesítmény mérhető, de egyorrú barátunknak hiába is magyaráznánk meg :)))) Mert mérhető...sok helyen azt mérik elsődlegesen, és a nyomaték van származtatva...
Nem is beszélve a lóerő kialakulásának,meghatározásának legendájáról...
Másik(Motohackernek):
Miért a teljesítményadatokat adják meg? Kérdezz meg egy villanymotoros céget, hogy mennyi a nyomatéka egy liftmozgató villanymotornak :)))
Ezekután kiváncsi lennék az általad írt gyorsulásszoimuláló programra :)
Ha nemlátod az összefüggéseket, akkor válts inkább érdeklődési kört :)
>en a timeslip.hu-n teljesitmenyt merek (szamitok)
Odairtam, hogy szamitok, hiszen kozvetlenul nem merheto.
Ahogy egy gorgospadon a nyomatek sem merheto. Erot lehet merni, erokar ismereteben kapsz nyomatekot. Ez is szamitott.
>A teljesitményt te is elismered,hogy számított.
Elmondanam, hogy en a timeslip.hu-n teljesitmenyt merek (szamitok), nem nyomatekot, de nyomatekot is tudok szamolni, csak ahhoz ismernem kell a fordulatszamot, azt pedig meri a muszer. Sok mindent lehet tobb modon is merni.
>Mi is az az állandó,ami mértékegységet változtat? khm:)
Nem ezt mondtam. Azt mondtam, hogy stimmeljen a mertekegyseg is.
Ha nincs allando a keplet akkor is jo, csak a teljesitmeny mertekegysege nem HP lesz, hanem 5252HP, ez pedig nem egy elfogadott mertekegyseg.
hp = torque (lb-ft) * rpm / 5252
Nm eseten az 5252 helyett 7110 koruli a szam, ez sajnos nem tudom pontosan.
Akkor már csak egyre kérnélek , meg . Szerintem csináljunk egy jó kis versenyt mondjuk legyen a két autó közül az egyik egy jó Civic teper, mondjuk Vukké , a másik pedig egy épített E30 328-as BMW . Szerintem ahogy Te fogalmaztál a bömösnek sokkal nagyobb forgatónyomatéka van és biztos gyorsabb is a végsebessége is nagyobb . Szerintem meg ugy kikapna , hogy nem tenné zsebre .
Biztos erre is meg lenne a magyarázatod . Söt Vuktól a 3 literes Alfa GTV is kikapott , pedig annak is nagyobb a nyomatéka tutira . Azonban a Zender GTV már talán elverné , de milyen érdekes , annak meg a teljesítménye nagyobb . Biztos a kuplung miatt van , ugye ? :-)))))))
Mért ne lenne az autónak teljesítménye? a rakétának is van persze..de egyik sem mérhető (közvetlenül) csak számítható.Mért vonnám kétségbe a legnagyobb teljesítmény,mint adat létezését? Természetesen létezik,csak nem mindenható.
Ugyanazt fejtegetted hozzsan,mint amit én egy mondatban leírtam.Persze előbb leírtad róla,hogy hülyeség.Amikro a nyomatékrol általában irtam,hogy lényeges,a teljes fordulat tartományban fellépő nyomatékra gondoltam(görbe).A teljesitményt te is elismered,hogy számított.
Mi is az az állandó,ami mértékegységet változtat? khm:)
Akkor az állanónak mi is a mértékegysége? és mért is kell a képletbe? csak hogy "stimmeljen"? akkor olyan képlet is van,ami megadja a hold távolságát a cica farkának hosszából? persze,van benne egy (elég nagy) "állandó"..:)
>Tehát egy motor leglényegesebb jellemzője a nyomaték,igen lényeges adat ennek maximális értéke.
>A számított (maximális)teljesítmény ettől még létezik természetesen,és azért ezzel jellemezzük a motorokat mert ez terjedt el.
Mekkora marhasag mar ez? :) A motort a nyomatekgorbe jellemzi precizen, ami ugye nem egy egyszeru szam, hanem szamok sorozata.
Azt mondom, 450 Nm. Ez mit mond neked?
Egy F1 motor kb. 400-500 Nm, de kb. ennyit tudnak az agyonhuzott 1.9-es TDI motorok is. Az F1 motor 800 Loero, a dizel 240.
A max. nyomatek ertek akkor er valamit, ha oda oda van irva, hogy milyen fordulaton annyi. Ezt a kettot ha osszeszorzod akkor pedig teljesitmenyt kapsz. (Hogy a mertekegyseg is passzoljon, meg egy allandoval is kell szorozni)
(Egyebkent a max. nyomatek @ fordulat szampar sem jelent feltetlenul biztosat.)
A motorokat ha csak egy szamot lehet mondani, legjobban a max. teljesitmenyuk jellemzi, ez van.
A rakéta semmilyen külső tárgyra nem fejt ki erőt,alapvetően,de egész az alapoktól más a működése,mint a belsőégésű motorral működő autóké.A "kitáguló gáz"-ig kb valami hasonlóság talán van,de itt a vége.Nem is értem,hogy jön ide a rakéta,most autókról és nem általában járművekről volt szó.A hajók a repülők,rakéták,légpárnások és egyéb járművek most nem képezik vita tárgyát,mert egészen máshogy működnek mint az itt tárgyalt autók.
Az a baja , hogy idekeveri a bicikli hajtókart és ha azt vesszük biztos igaza is van . Csak a lényeg , hogy itt egy égésből lesz erő ami mozgási energiává alakul . Tök jó példa ide a rakéta ami már korábban is irtak . Vajon mekkora forgatónyomatékot hoz létre a kiáramló gáz ? Ja és egész jól gyorsul , nahát ! :-)))))
Kizárt dolog hogy egy wrc-s auto jobban gyorsuljon mint az F1-s. Nézd meg az autok sullyát. Biztosan hallottad esetleg láthattad is a Ferrari F1-s versenyét a szuperszonikus repülögép ellen, 400m-en a Ferrari volt a gyorsabb.
"Egyrészt az autót nem a nyomaték hajtja, hanem az elégetett üzemanyag"
ez olyan,mintha azt mondanám,hogy az embernek nem keze és lába van,hanem végtagjai.
Az üzemanyag elégetése nyomás többletet hoz létre a hengerekben,amelyet a dugattyú (adott felülete segítségével) erővé alakít.Ez az erő a forgattyústengelyen forgatónyomatékot hoz létre a hajtókarokon keresztül.
Ennyire egyszerű,nem kell semmi lóerő meg üzemanyag mennyiség meg formaegy vagy vrc,salak murva hókuszpókusz.Nem is szükséges mindenféle időtől függő dolgot belekeverni,az autó viselkedése bármely időpillanatot megfagyasztva is egyértelmű.Az erőfolyam ugyanis 0 időintervellumban is vizsgálható,az időt elég a sebességnél belekeverni a dolgokba.A kerék kerületén adott pillanatban ható erő meghatároz mindent,és ennek semmi köze a teljesítményhez vagy egyéb számított értékekhez.
A fogyasztás is csak az adott pillanatban létrejövő hengertöltet,és igy a motor fordulatszáma függvényében érdekes.Mert miért is nem képes egy motor folyton ugyanazt a nyomatékot szolgáltatni? Mert a henger töltése fordulatszámtó függően változik sajnos,ez javítható mindenféle módszerekkel(turbo,kompresszor,stb),de teljesen egyenes nyomatékgörbe sajnos még nincs.
Nézzük másképp,az autó nem "teljesítmény doboz",hanem egy "erőgyár" ami saját maga hoz létre erőt és ezt súrlódás segítségével átviszi az útra.Ez az erő (és ezt már egy kisiskolás is tudja) gyorsítja a tömegét.Nem is kell azzal foglalkoznunk milyen autó,villamos vagy milyen elven működik,milyen fokozatban megy,mit csinál a váltó meg a hengerek,egyszerüen egy erőt létrehozó doboz.Kész,teljesítmény abrakadabra elfelejtve,ime kolumbusz tojása.
mind a 2 motor ugyanakkora teljesítményű,de a második alacsonyabb fordulatú és jelentősen nyomatékosabb.Mindenképp a 2. a jobb motor,akár létezőek ezek az adatok(nem tünnek raálisnak) akár csak kitaláltad őket.
Amit irtam az nem szerintem van,hanem egyszerü tény,amit egy kisiskolás gyerek is 2perc alatt belátna.Szerintem:)Vicces pedig az,ahogy vitatni próbáljátok amit írok.
Szerintem nem , mert akkor nem kezdenél ekkora baromságokat irogatni .....
Falnak tudnék menni az ilyen okoskodástól ..... akkor mi fasznak pörgetnek egy motort mikor némelyik már 3000-től lead max nyomatékot és miért nem basznak rá 2 fokozatot , egy indulót és egy haladót aztán kész . Hisz egy jó nyomaték görbe majdnem vizszintes , ugye .... Amit leirt Vuk azt jelenti , hogy miért is próbálnak a versenymotorokból több lóerőt kihozni , mer ugyi ha olyan egyszerűen gondolkodnának mint eseteleg Te akkor már megállt volna a technikai fejlődés és fordulat szám is 3000-nél ! Milyen tartós motorok is lennének itt . Fel sem tűnik , hogy két azonos nyomatékú és köbcentis motor lehet a másiktól akár kétszer erősebb és milyen érdekes gyorsabb is .
közben gondolkodtam, az 5-6g inkább bármilyen nagy sebességű, átlagos féknél kijöhet, hiszen ha 4g az átlaga a 300-0 mutatványnak, mondjuk a 300-200-nak ennél sokkal több, hiszen kis sebességnél (kb. 120 alatt egy angol faszi szerint aki kipróbálta a Jaguart) már nem hat a brutál leszorítóerő... vagy rosszul gondolom?
Hogy 0.3 mp alatt megalljon 160 km/h-rol, nos ahhoz nem kevesebb, mint 16 g kell.
Ez egy ember epphogy kibirja, de nem 600 szor egy verseny alatt!
Ilyen lassulassal a fektav 6 meter lenne 160 km/h-rol 0-ra.
Na persze! :)
Mellesleg szerintem 4 g-vel sem tud fekezni egy F1 auto, nemhogy 16-tal.
Hopp, most kiszamoltam a masik adattal is (185mph-0 in 2 sec & 85 meters)
Nos ebbol pontosan 4.15 g jon ki. Hat nem hittem volna, de ezek szerint megis.
Az nemi vigasztalas a pilotaknak, hogy a lassulas altalaban igen rovid ideig tart, mert 100 ala igen ritkan fekeznek. Mondjuk az oldaliranyu g-k hasonlo nagysagunak kell lennie, mint a fekezesinek, szoval azert kapnak rendesen.
A 0.3 másodperc biztos nem igaz. Az azt jelentené, hogy a pilótákat 12 G terhelés érné, ami kizárt. 5G felé nem megy fékezésnél a terhelés. 160-180 km/h-ról kb 1 másodperc alatt állhatnak meg.
A 3.7-es gyorsulásnál "3.7 or less"-t írnak. A gyorsítás-fékezésnél nyilván a "'less"-t vették alapul. :-)) A második fékezési adat viszont reális. Az kb. 4G-s lassulásnak felel meg átlagosan. A távolság is reális. Durva, nem?
