" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Teljesen jogos a felvetésed! Az enyémen porzás nélkül bizony nincs ennyi paw. Sovány vigasz, hogy akkoriban rossz idők voltak felénk. Jövőre mézes vizes permetezést fog kapni.
"Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, a kit Kettősnek [Ikernek] hívtak, nem vala ő velök, a mikor eljött vala Jézus. Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda nékik: Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom az ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem. És nyolcz nap múlva ismét benn valának az ő tanítványai, Tamás is ő velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek! Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő."
Azért, hogy végre pontot tehessünk az asimina ecsetelős beporzása körül minden évben fellángoló viták végére, az idén az ecsetelést csak addig a magasságig végeztem, amíg mindennemű hosszabbító nélkül az ecsettel fölérek a fán. Az alsó ágakon pedig, a fa egyik részén minden nap végigmentem az ecsettel, a másikon csak minden második alkalommal. Az eredmény mindent elárul: a leggyakrabban ecsetelt ágak tele vannak gyümölccsel, a ritkábban ecsetelteken kevesebb van, a fa felső felén, az ecsetelésből teljesen kimaradt ágakon egyetlen(!) termés sincs. A mennyiségi különbségeken túlmenően feltűnő jelenség, hogy az intenzíven (legnagyobb gyakorisággal) ecsetelt részeken túlnyomóan több, sok gyümölcsből álló fürt van. Ez arra utal, hogy, feltételezhetően, egy adott virág megtermékenyülése sem egy lépésben történik, hanem az fürtkezdemény egyes gyümölcseihez tartozó biberészek talán némileg eltérő időpontban fogamzóképesek.
Na, nézzük akkor! Beszéljenek a képek!
Így most pártállása szerint mindenki eldöntheti mennyire végzünk fölösleges munkát az ecseteléssel! :))))
Kiültettem a kiviket (4 Hayward, 1 Tomuri) és azt tapasztaltam, hogy a 4 méteres spárgára az egyik tekeredik, mint a bab, míg a másik szépen nő mellette és várja a kötözgetést.
Ha valamelyik további hajtásokat hoz, akkor azt gond nélkül vágjam le, hogy a fő szál fejlődhessen?
Sebkezelőt alkalmazzak?
További gondom, hogy a levéltetvek is megtalálták. Jellemző, hogy a tetvek károsítják?
en egy vadaszkerites ele egy szilvafa arnyekaba ultettem egy sort, gyak az no a legjobban, ami a legarnyekosabb helyen van. erdemes vele probalkozni, nalam masodik evesek es a 3 db fialkarol leszedtem vagy 40dkg-ot, a 2db duettrol meg most eszem reggelente a termest :)
Ja és fontos részlet: naplemente után történt a permetezés....ez is lett a vesztem szerintem, nem látta már, hogy a vas gálic nem oldódott fel teljesen.
Sokat akar a szarka........tipikus esete.... Semmi baja nem volt egyik növényemnek se, kicsit a kivi volt magnézium hiányos....
Így hát fogtam magam és a 2 hetente történő levéltrágyázásra feles adaggal készítettem egy törzsoldatot: Folisol Humus fw Keserű só....
ÉS vas gáliccal!
No az utóbbit nem kellett volna. Szerintem. Ugyanis ugyan ezzel permeteztem a szintén érzékeny trópusi és mediterrán növényeim, KIVÉVE A qrva vasgálicot! Szebbek is lettek...citrom, kumquat, japán naspolya, ausztrált mirtuszcseresznye, szamóca guava, cserimoja, maracuja....minden kapott belőle.... Ami hiányos volt, mostanra már gyönyörű!
Nem mint a szabadföldi növényeim....füge, datolyaszilva, paw, szőrös kivi, mini kivi, japán körte, jujuba.....MINDEN....pontosabban szinte minden megégett. Hol nagyobb, hol kisebb mértékben. A homoktövisnek, ginko, gránátalma, jolico som, mandula, bizonyos körte fajtáknak semmi baja.... Na de a többi..... :(
Járt már valaki így? Mekkora a valódi kár? Gondolom az ágsérülések sokkal komolyabbak hosszútávon mint a hajtáscsúcsok megégése és a levelek károsodása..... Mit tehetnék azon kívül, hogy soha többet nem permetezek por alakú vas gáliccal? :) Elkezdtem locsolni őket, de szerintem csak súlyosbította a helyzetet úgyhogy már teljesen elvagyok keseredve.... Gyönyörű, nagyon szépen növő, egészséges növények voltak.... :( Csak ugye az ember telhetetlen....
