1: FÜZET szó magában rejti hogy FŰZÖTT, így csak is a múlt idejű alak lehet az első, majd ebből közvetlen képezve a már szándékosan főnévre készült szavunk a FÜZET. Hiszen csak akkortól FÜZET a dolog neve ha már FŰZÖTT, és előtte még csak összevissza heverő papírlapok. Nem bonyolult ez.))
2: IRAT szó főnév, és ennek is készült el. Nem összekeverendő a műveltető igeképzős ÍRAT szóval.
3: AD szót elég furcsa volna ADT mondani, így magánhangzó előzi meg a múlt idő T hangját nagyon is helyesen. És ilyenkor duplán ejtjük, és így is írjuk.
4: FED-ETT, AD-OTT, DOB-OTT, FON-OTT stb. szavaink nem csak írásban dupla T, hanem önkéntelenül is így ejti ki mindenki. Tehát az érv megállja a helyét.
5: A TERVEZETT dolog által van a TERVEZET főnév. Minden TERVEZET már TERVEZETT. Mivel itt nem módosul a szó végi magánhangzó, így a megkülönböztetést is szolgálja az egy T leírás, de a főnév képzet mindig egy T-vel van elkészítve. Semmilyen "hangjelentés" sem változott meg, tudatos szóképzésről lesz szó ezen esetekben.
Egyszerűen megkülönböztetjük az ige múlt idejű alakjának a tárgyra utaló és a főnévre utaló jelentéseit, illetve az ebből létrejött főnevet is. Ezért szükségesek a kis mértékű eltérések...
CSINGILINGI---------TING-A-LING lett. A nyilvánvaló szókapcsolathoz szerintem extrém képességek nem szükségesek.)) És egy Oxfordban lévő csengő is ugyanúgy cseng. És nem TENG.)) Szerintem egyértelmű.))
Persze van amikor nem változtatják el a CS hangot T-re és megmarad látszatra is az eredeti magyar nyelven képzett és ragozott szavunk, úgy látszik ez csak akarat kérdése.))
CSISZOL szavunkra van odaát egy CHISEL forma, ami náluk vésést és faragást is jelent, de csiszolást is, és CIZELLÁLÁST is jelent. És ebből megtudhatjuk az "idegen" szó jelentését is hiszen így értelmezik :
Valamit aprólékos műgonddal tökéletesít, CSISZOL. Tehát a CIZELLÁL szó CIZEL része, illetve az "angol" CHISEL egyaránt pontosan megegyező dolog a magyar CSISZOL szavunkkal, amiben a hangutánzó gyökérszót egy letagadhatatlanul magyar nyelven készült igeképző told meg, így a szó bontása CSISZ (csúszóértelmű gyökérszó) + OL igeképzőnk.
És magyarul ragozott szó ez már , tehát se német nem lehet a CIZEL és se latin/francia, ahogyan az angol
CHISEL sem más, mint a magyar toldalékolt szavunk pontosan, csak mindez egy elváltoztatott köntösben...
"De mint már mondtam, sokszor ez sem ad magyarázatot, ilyenkor meg okkal feltételezek szándékos változtatást. "
Ha egy nép nyelvének hangkészletéből hiányzik egy (vagy több) hang, akkor nyilván egy közelítő hangot fog használni a természetes hang utánzására. Ebben nincs vita közöttünk, én is sokszor hivatkoztam erre...
Abban az esetben, mikor van azonos hang, de mégsem azt használja egy idegen nyelv, Te szándékos másításról beszélsz, de nem tudod észszerű magyarázattal megindokolni az okát. (Mert nem is lehet, hiszen mi okból változtatná meg a közösség egy érthető szó hangsorát?)
"Érdekes módon a 3 szóból a két "germán" alak hasonlít már legkevésbé egymásra"
A germánok is különböző törzsekből álltak, így nem biztos, hogy egy gyökbe azonos hangokat ragasztottak össze, (nem volt módjuk összebeszélni minden egyes szó megalkotásakor) hanem ki-ki a saját elgondolása szerintieket. Persze, nagy választék nem volt, így egymástól függetlenül is azonos hangokat rakhattak össze, mert a hangok jelentése jó közelítéssel azonos, mivel azonos természetes hangokat utánoznak. Ezért fordulhat elő, hogy egymástól távol élők is ugyan azt, vagy ugyan azokat a hangokat vették be egy gyökbe. Ugye, a a föld(re eső tárgy) hangja Kínában is TA (DA), Mezopotámiában is, és mindenütt ugyan az. K, L, S... nem lehet, mert nem hasonlít rá.
Ha a szó alkotója egy gyök megalkotásakor ennek a T hangnak a jelentését tartotta fontosnak, akkor ezt a hangot tette a gyökbe. Ha máshol is így gondolták, akkor a gyökben szükségszerűen szerepel a T hang ezekben a nyelvekben. Ha viszont nem ennek a hangnak a jelentését gondolták fontosnak, akkor nyilván más hangot raktak a gyökbe, így egyazon jelentésű gyökökben egy, vagy több hang is lehet különböző. Pl TŰZ és PIR gyök, ahol egyik hang sem azonos, de a gyök jelentése megegyezik.
Szó sincs semmilyen átírásról, egyszerűen más hangok kerültek a gyökbe.
"FŰZÖTT és FÜZET viszonyában meg nyilvánvalóan ez a helyes sorrend, a múlt időre képzett szó által van a főnév megnevezve"
Honnan veszed ezt asorrendre vonatkozó állítást? Magyarázd meg légy szíves!
A múlt idő jele a -T is. Így a FÜZET éppúgy lehet múlt időben, mint a FŰZÖTT. Az ÍRT is múlt időben van és az ÍROTT is.
"Ha a szó végi T hangot magánhangzó előzi meg, akkor a múlt időnk T-je duplázódik, és az AD szó AD-O-TT lesz. Hogy ez meg "méé"?..."
Ez a "húszforintos kérdés"!
Ugye, az ÍRT, IRAT, ÍROTT szavak közül csak kettő van múlt időben, (az első és az utolsó) pedig az IRAT sem különbözik az előbbiektől, legföljebb annyiban, hogy főnévként használjuk, de minden további nélkül ez is lehetne múlt idejű ige.
"Ha a szó végi T hangot magánhangzó előzi meg, akkor a múlt időnk T-je duplázódik, és az AD szó AD-O-TT lesz."
Az AD szónak D a vége, az ÍR szónak pedig R, és még sok másnak mássalhangzós a vége mégis -T a toldalék.
A két- és négy, vagy többhangú igék végződhetnek magánhangzóra, s ott valóban -TT lesz a toldalék és soha nem -T. pl. RÍTT, FÚTT, LETT, VETT, NYŰTT, JÖTT...
"Egyszerűen ebben a hangkörnyezetben így áll rá a nyelvünk egyrészt, jólesik így mondani,"
Ez az érv nem állja meg a helyét, mivel szavaink százai végződnek -T-re, és a kiejtésük semmilyen problémát nem jeléent, sem akkor, ha magánhangzó, sem akkor, ha mássalhangzó előzi meg.
"Ezzel a "T" hanggal kapcsolatos felismerésre csak gratulálni tudok végre. Ugye milyen sokféle is lehet ez rendeltetését tekintve.))..."
Egy hang jelentésének sokféleségére már rég felhívtam a figyelmet. Viszont itt más a helyzet, mivel a T hang jelentésében mindig kiérződik a múlt idő mint pl. a főnévképző, múlt idejű igerag, ill az egyszerű múlt idő esetében: irat-írta-írt, vagy írott. De az ÍROTT már nem múlt idejű ige, hanem névszó!
A véset-véste-vésett szócsoport utolsó tagja egyaránt jelent múlt idejű igét és névszót is.
Ezek azt mutatják, hogy nem a hang jelentése változott meg, hanem csak a felhasználása terjedt ki más fogalmak megjelenítésére...
A 4957-ben éppen Te indítottad útjára ezt a témát mikor azt írtad gyakorlatilag egyezőnek tartva a két szó jelentését, azaz mindkettőt múlt időben értelmezve(szerintem is helyesen): "TERVEZET : Ez már TERVEZETT dolog, már megtervezték."
De hogy hozzak egy perdöntő bizonyítékot erre a CS--T átírásra , itt van tessék :
CSECS szavunk CICI formája odaát TIT lett.)) De másik akcentussal már CSECS van TEAT is, ez jobb mert "E" is ott van benne. Magyarázhatod ezt kitalált bizsergésekkel, meg odaképzelt rejtélyes zsibbasztó érzésekkel. Vagy elfogadod a tényeket esetleg...
Ez egy színtiszta átírás, a CSECS szóból TEAT változás lett, a fő változás a CS hang T-re írása az egészben, mert ha visszahelyezzük ide az eredeti hangot, akkor CSEACS lesz belőle, ez már majdnem ugyanaz mint a mienk, persze felesleges oda két magánhangzó.
És a fogalom ősmagyarságát a CS+CS hangváz bizonyítja, mert ezen CSÚCS értelmű szavaink vannak jellemzően. Igen, a CSECS/CSÖCS is a mellkason egyfajta CSÚCS lesz...
1: Írtam már hogy az idegenben történő hangalakváltozásoknak több oka is van. Az egyik nyilvánvalóan az, hogy amikor hangkészletünk felét nem használja a másik nyelv, akkor ezeket a náluk hiányzó hangokat mással kell hogy helyettesítsék. Ez már önmagában alaposan megkavarja a hangalakot.
De mint már mondtam, sokszor ez sem ad magyarázatot, ilyenkor meg okkal feltételezek szándékos változtatást.
KURTA
angol SHORT és a német KURZE
Érdekes módon a 3 szóból a két "germán" alak hasonlít már legkevésbé egymásra. Pedig ez volna az azonos nyelvcsalád 2 képviselője.)) Elég vicces, mert a két "germán" hangalak egymás közti viszonya ennél a szónál mindössze egyetlen közös hangban nyilvánul már meg. Mert mindketten jól átírták az eredeti KURTA szót, különösen az angolban deformálódott el nagyon.
Az angol szóval a magyar így is még két hangnál stimmel. A német sokkal jobban megőrizte a hangalakot, az első három helyen legalább még tökéletesen egyezünk, ők viszont az ezt követő T hangot írták át Z-re, amit C-nek ejtenek. Az angol viszont legalább ezt a T hangot meghagyta. Ezek itt szintén egyértelmű átírások, hiszen a fenti szavak valójában ugyanazok voltak, és ez bizonyítható, hiszen a "germán" alakok régebbi verziói még sokkal közelebbiek a mi szavunkhoz, főleg ha visszamegyünk a "latin" és a francia nyelvig, ahol a latin CURTUS még, és a francia szinte ma is egyezik a COURT formájával a mai szavunkkal.
Tehát hiába akarod ezt az átírásos dolgot kidumálni, hát ha csak germán szavakat nézel különböző nyelvekben, sokszor ugyanazt látni különböző "ruházatba" öltöztetve, és ez a KURTA szavunkkal is pont így van, mert érdekes módon a hollandoknak még ma is jó a KORT forma, vagy a dánok is megörizték elég jól a szót azzal hogy SKORTE mondanak. Látszik benne a KURTA, de már kapott egy nem odavaló S előtagot, kvázi tetszik vagy sem, ez bizony ÁTÍRÁS. De legalább ebben még látszik jól a szavunk szépen.
A SHORT forma már nagyon elbarmolódott mára, ez sem így indult, ez közismert. Tehát elváltoztatták még a saját régebbi alakjukat is.
És ez csak 1 példa, hozok ezret ha kell.
Az "angol" szavak mögött különböző dolgok rejlenek amiket írsz. A "RING" a (KE)RING szavunk kezdőszótag lehagyásával, ezeket már többször is írtam. A SOUND forma a ZENDÜL szavunk ZEND része ! A SING az a ZENG szavunk, a SONG meg a ZSONG szavunk.
A TING az meg a CSENG/CSING szavunk. Ezek mind-mind megváltoztatott hangalakok, amelyek azért még felismerhetőek maradtak.
"A TING is inkább bizsergő, zsibbasztó, csípős, csiklandozó, viszkető érzést fejez ki"
Elment az eszed?.)) Még ekkora egy... Inkább nem írom végig.)) No komment inkább bocs. CSENG---CSING------TING . csak egy átírt szavunk. Ennyire egyszerű. Több valójában CS kezdőhangos szavunk lett náluk T kezdésű, írtam már a főnév CSAP--TAP viszonylatot is. Ennyi a magyarázat tömören.))... Egy átírás mindössze, de ezt az is bizonyítja hogy többféle formájuk is akad erre. Például az igeként használt CHINK még egészen jól megőrződött. Ez még élehű a hangutánzás tekintetében...
Pedig ezt kéne megmagyarázni, ugyanis ok nélkül nem történik semmi. Ha nem találsz okot az elképzelésedre, akkor úgy, ahogy van kidobhatod a kukába, és helyette egy olyan elképzeléssel kell előállnod, amit egy ok-okozati rendszerbe lehet foglalni.
"TARAJ"
Egyetértek.
"Akár az angolt is ki lehetne hozni némi manipulálással és bűvészkedéssel finnugornak.))"
Meg a németet is, hiszen a ha a magyar ház a finn kotából vezethető le, akkor a germán HAUS is a finnből származtatható... Meg a holland HUIS is, és a többi hasonló...
"A csengés hangja nem T hanem CS ."
A magyarban egyértelműen, de más nyelvekben akár nagyon eltérő lehet.
Az angol tucatnyi verziót használ a cseng(ő) megnevezésére: ring, rang, sing, sound, tang ching, clang, jingle, ding-dong, ...
Ezek közül van olyan, mely valóban hasonló a magyar CS-hez: pl. ching (csing), jingle (dzsingl), mely kifejezetten csak a csilingel, csengő szó megfelelője.
A RING elsősorban kör alakú tárgyat jelent (gyűrű), a SING éneket, a SOUND hangot, a TANG erős szagot, erős ízt, csattanást stb jelentenek,
A TING is inkább bizsergő, zsibbasztó, csípős, csiklandozó, viszkető érzést fejez ki.
A TINGLE-TANGLE is inkább erős hangot (zajongás, (harang)zúgás) jelentésű. A németben zenés kocsmát jelent, s a magyarban is hasonlót.
Tehát ez utóbbiak átvitt értelemben szólnak a csengőről.
"Persze az angolnál ez sem magyarázat, mert a CSINGILING szavunkat TS vagy CH kezdéssel is használhatnák, esetleg sima S hanggal,"
Azzal használják, járj utána...
"aztán meg mégis TING-A-LING van átírva és elváltoztatva. A csengés hangja nem T hanem CS ."
Nincs semmilyen átírás, egy egészen más jelentésű szó került az angolba a germánból.
Ne keverjük a D hangot ide, mert a T is elég fejtörést okoz.
Mellesleg föld szerkezetétől függően a D hang is lehet a föld hangja, és olykor a T helyén (is) szerepel: toppant-dobbant, topog-dobog, túr-dúl...
Bár a magyar nyelvben van árnyalatnyi különbség e két hanggal alkotott szavak jelentése között.
"noha úgy néz ki, ez nem csak az IE nyelvekben van (munka: Manchu baita, Manchu hūda, Danish arbejde, Dutch arbeid)
és úgy tűnik, ebből alakult ki a -tia, -tium, -tion, -ca, -cia, -cion, -ce"
Meggyőződésem, nem egyik a másikból alakult ki (noha a nyelvi keveredés/átvétel során erre is van számos példa) hanem mindenütt önállóan alakult ki egyazon természetes "logika" mentén, a hangok jelentése alapján.
Az arabban éppúgy ott a T hang a múlt idő jeleként, mint a törökben: -dı/di/du/dü (vagy -tı/ti/tu/tü) a törökök mindkét hangot használják, a D-t és a T-t is.
Ez nemrég szóba került, mármint hogy a gyökérszónak eredendően még nincsen szófaja, vagyis bármi lehet belőle, bármilyenre képezhető. Ez akkor is igaz, ha épp tudsz olyan gyökérszót, ami ma már pont abban a rövid formájában igeként használatos. De ez kontrázható, mert én is tudok olyat ami meg ma már csak főnévként használatos, mert épp ott meg az igére képzett kapott toldást.
De sokszor ezek a tömör gyökérszavak még ma is egyszerre mindkettő, a múltkori listád háromnegyedét ki is egészítettem ezekkel. Egyik legkiterjedtebb szóbokrú T_R , vagyis TÉR gyökérszavunk is tömör formájában ilyen. Ha a Petőfi TÉR amiről beszélünk akkor főnév, ugyanakkor meg ha valaki a kocsmába TÉR be, akkor meg ige.))
FŰZÖTT és FÜZET viszonyában meg nyilvánvalóan ez a helyes sorrend, a múlt időre képzett szó által van a főnév megnevezve, és csak is így lehet logikus az egész történet. Nem lehet ige a FÜZET, ha már egy direktben egy lapokból FŰZÖTT dolgot nevez meg.))
Az íráshoz kötődő ÍRT szó meg ugyanaz mint az ÍROTT, csak előbbi rövidült. Ráadásul mindkettőt használjuk még ma is. A sima T-vel ÍRT szó is utal tárgyra (valamit), de így nagyon is helyesen már nem ÍRTT fogjuk leírni ezt.))
De a versben az ÁLLT szó is "vár ÁLLOTT most kőhalom" van megírva, semmi érdemi különbség nincsen köztük, csak praktikusan rövidült és ilyenkor még elszánt akarattal is nehéz volna duplázni a T hangot beszédben, és nagyon helyesen nem is ÁLLTT írjuk le, ami már súrolná az elmebetegség határát ugye.))
Ha a szó végi T hangot magánhangzó előzi meg, akkor a múlt időnk T-je duplázódik, és az AD szó AD-O-TT lesz. Hogy ez meg "méé"?... Egyszerűen ebben a hangkörnyezetben így áll rá a nyelvünk egyrészt, jólesik így mondani, másképp meg különbséget tesz a TERVEZETT és TERVEZET közt, és ez voltaképpen helyes.
A FÜZÖTT FÜZET viszonyába nem zavarna be éppen a szimpla sem (ö-e különbözőség okán), de a fenti példánál már nagyon is igen.
Ezzel a "T" hanggal kapcsolatos felismerésre csak gratulálni tudok végre. Ugye milyen sokféle is lehet ez rendeltetését tekintve.))...
"Múlt idő a magyar főnevekben.)) Lehetséges ez?... Naná hogy igen ! Alapesetben nyilván az igéknek van ilyen "idejük", csak hát ha éppen ez a főnevünk előzménye, akkor bizony belekerül ez."
Ez egy jó meglátás, és számos megválaszolatlan kérdést vet föl. De nem igazán mondtál vele újat, mert sokszor említettem, hogy a gyökeink java része ige, mivel azok cselekvést kifejező hangra végződnek.
Pl; tér, tár, vár, ér, nyúl, nyál, csepp, víz (ami visz), stb. Azonban ma főnévként használjuk őket. (az első ötöt még igeként is)
A TERVEZET - és a többi felsorolt) is egy ilyen ige, a végén a múlt idő jelével. (mert már elkészült dologról van szó) De ez az ige főnévként funkcionált később.Viszont újra igeként kezdtük használni (így ahogy van; tervezet), s a múlt idő jelét még egyszer. a már főnévként létező szó végére tettük. Így lett belőle TERVEZETT.
Mi sem igazolja ezt jobban, mit a szóvégi +T hang, ami itt a múlt idő jele, amit csak igék után szokás használni. Hiszen a "tervezett", "írott" szavak egy múlt időben elvégzett cselekvést jelentenek.
Sőt, ezek az általad felsoroltak újra névszóként (melléknévi igenév) lettek használva: tervezett épület, írott könyv, szervezett bűnözés...
"Az ige múlt idejű formái lehetnek a közvetlen előzményei az ilyen módon képzett főneveknek..."
Fordítva! Múlt idejű igét kezdtünk el főnévként használni, amit később újra igeként értelmeztünk.
TERVEZ=ige, TERVEZET=az ige múlt időben, amit főnévként használunk, majd még egyszer hozzátettünk a múlt idő jelölésére egy újabb T hangot, s ebből lett a TERVEZETT
Van itt egy másik példa is, ahol a múlt idős alakból nem lett főnév:
ÍR=ige, ÍRT=az ige múlt időben, majd még egyszer hozzátettünk a múlt idő jelölésére egy újabb T hangot, s ebből lett ÍR(o)TT
Már fentebb említettem, hogy csak igéhez lehet a múlt idő jelét rakni, így a TERVEZET-nek is éppúgy igének kellett lennie, mint az ÍRT-nak.
De van egy harmadik példa is:
ALSZik/ALUDni=ige, ALUDT=az ige múlt időben. De ezt nem használjuk ALSZOTT, vagy ALUDOTT formában.
Pedig az ALUDTtej szóban névszóként szerepel, s ALUDOTTtej-nek kellene lennie. Legalább a DTT mássalhangzó torlódás elkerülése végett...
Persze, ma azt tanítják, hogy a múlt idő jele a -T és a -TT. De kérdezem én; miért kell -TT a múlt időhöz, ha egy is elég?
Az az érzésem, itt nem nagyon lehet logikát találni...
Megjegyzem az elképzelésem távolról sem biztos, hogy igaz, a ragozások terén elég nagy a "katyvasz", a következetlenség, jól látszik, hogy sokféle koncepció érvényesült, sokféle "ötlet" valósult meg különösen a T hang kapcsán. Sokszor azt sem lehet tudni, hogy ez a végződés valójában mit is jelent, csak a szövegkörnyezetből derül ki valódi funkciója. Íme egyetlen T hang 6 féle funkcióban:
Igen, az "angol" nyelvben is ott van a szóképzésünk, csak ők a T hangunk helyére az ennek zöngés D párját használják fel.
A "SAFETY" SAFE ---SAVE dologról még külön írok, ez is egy kalandos történet hogy egy ZÁRVA szó hogy válik SAVE majd SAFE dologgá, latin nyelvek különböző ágaiban még mára is felismerhető a magyar szavunk, az angolnál tovább módosult mindez...
Most a 3-4 bekezdésekkel kezdeném, mert ezt zárom rövidebbre :
A saját vizsgálatom alapján, ami több ezer szót vesz alapul , számomra egyértelmű hogy az ősnyelvi szavak és szóelemek bizonyos hangjait egyszerűen átírták másra. Ezt nem tudom másképp gondolni, mert nap mint nap ezt tapasztalom vizsgálódásaim során. Ennek oka már egy másik kérdés, és az is hogy mennyi ebből a szándékos módosítás. De hogy létező jelenség, az nálam már rég nem lehet kérdéses.
TARAJ szó egészen más felépítésű. Szóbontása így néz ki : TAR szó + eredendően a szótőnek a birtokos ragozása. TAR-(A)-JA , hasonló képzésű a TAR-JA szavunk is. Ami TAR az egy csupasz terület, a kakas taraja is ilyen, meg a hegygerinc is kopár, és a TAR-KÓ szónak is pont ez a lényege. A sisaknál és egyebeknél már csak hasonlat a taraj szó.
Nem is "magasság" jelentésű mint írják egyes helyeken, mert TAR jelentésűek ezen szavak, ahogyan a TAR-ACK és TAR-LÓ például éppenséggel lent vannak, ugyanakkor a TAR-LÓ is egy lecsupaszított TER-ület ugye. Tehát TAR az egyik szó töve, ami a másikban meg nincs ott.
Akár az angolt is ki lehetne hozni némi manipulálással és bűvészkedéssel finnugornak.)) Szóval ezzel nem is írsz hülyeséget. Hogy miért írták át a CS hangot T-re itt és ott?... Az már inkább a pszichológia területe megválaszolni.)) De CS hangot amúgy sem használnak az érintett nyelveink. Kiejtésben előfordul, de ilyet önállóan nem tartanak ők nyilván.
Persze az angolnál ez sem magyarázat, mert a CSINGILING szavunkat TS vagy CH kezdéssel is használhatnák, esetleg sima S hanggal, aztán meg mégis TING-A-LING van átírva és elváltoztatva. A csengés hangja nem T hanem CS . De a "finn" jávorszarvas esetében nyelvünkön ragozott szót hoztam, szintén kezdőhang átírottat. Nem tudom mire jó tagadni amire ezer szám példák vannak.
De már írtam, hogy elég csak az ős-angolt viszonyítani a maihoz, saját magukat is átírták elég szépen.)) Azon meg nincs mit letagadni, bizonyított tények ! Némelyik szavuk viszonylag rövid idő alatt is teljesen irreális mértékben változott át. Hogy miért csinálták?... Ezért írtam feljebb, hogy ehhez már lehet hogy egy "magna cum laude" minősítésű szakember szükséges.))...
"3: Persze, TALAJ és TARAJ gyökelem szintjén is elöl--hátul egyaránt különböznek."
Elől nincs különbség, csak az R/L hang más.
"5 és 6 egyben : Az angol is átírta a CSAP szót TAP formára. A "finn" TIPPA" meg a CSEPP szóból módosult ilyenné."
Szerintem az angol egy finnugor nyelv...:D)
Komolyra fordítva a szót, miért írták volna át mindketten a CS-t T-re?
"Az eredendően CS, ne feledjük egy hangutánzó gyökelemről beszélünk."
Én is ezt mondom... De ugyanígy hangutánzó gyökelem a T is, az S, is, és a többi mássalhangzó is. (talán a J nem, de ebben nem vagyok biztos...)
Az, hogy ki, melyiket teszi a gyökbe, attól függ, hogy a megnevezni kívánt dolognak mely sajátosságait tekinti fontosnak, jellemzőnek.
A CSEPP esetében mi, magyarok azt, hogy vízből van (ezért választottuk a víz hangját a CS-t, a finnek és angolok pedig azt, hogy a földre esik, s ezért ők a föld hangját a T-t építették be.
Ezt igazolja az is, hogy az angol DROP/DRIP (CSEPP) másik jelentése; esés, ejtés.
"Hát ez a STELLANS az a CSILLAN(Ó)S ! Így megy a sztori a latinoknál is ha szót képeznek.)"
Mindenütt a világon az előbb leírtak szerint képeztek szavakat, épp ezért törvényszerű, hogy a nyelvek közt rendszeresen találunk hasonlóságot akár a gyökök hangsora, akár a toldalékok viszonylatában. Felejtsd már el elzt a szándékos átírást, mert ennek semmilyen értelmes magyarázata nincs. Ezt a finnugoristák találták ki, hogy a magyar nyelvet megfeleltessék valamilyen északi nyelvvel. A finn kotából soha nem lesz ház, hiába is erőlködnek, mert ez egy orbitális hülyeség!
Múlt idő a magyar főnevekben.)) Lehetséges ez?... Naná hogy igen ! Alapesetben nyilván az igéknek van ilyen "idejük", csak hát ha éppen ez a főnevünk előzménye, akkor bizony belekerül ez.
És most még csak nem is olyanokra gondolok, mint a kétszersült, vagy a befőtt szavak. Hanem:
TERVEZET : Ez már TERVEZETT dolog, már megtervezték.
SZERVEZET : Ez már SZERVEZETT dolog, már megszervezték.
HALMAZAT : Ez már HALMOZOTT dolog, már halmozták.
OLVASAT : Ez már OLVASOTT dolog, már olvasták.
ÉPÜLET : Ez már ÉPÜLT dolog, már felépítették.
KÖTET : Ez már KÖTÖTT dolog, már bekötötték.
IRAT : Ez már ÍROTT dolog, már leírták/megírták.
VONAT : Ez már VONOTT/VONT dolog, már összevonták a kocsikat egységbe.
Ezt a szóvéget egyszerűen névszóképzőnek szokás megnevezni és ennyivel el is van intézve. Sokkal több ez ennél. Némely szónál "egészen új" ez a képzés, másoknál már megvan ez a korai nyelvemlékeinknél is, azaz messze az írott emlékeink előttről létező történet.
Bizonyára van olyan szó is így, ahol még magyarázatra szorul némiképp ez a dolog, de a nagy részénél teljesen stimmel. Na még néhány ilyet :
ILLAT : Ez már (EL)ILLOTT dolog valahonnan, ezért érezzük az ILLÓ hatását.
VARRAT : Ez már egy VARROTT dolog, már megvarrták és ezt a főnevünk is tudja.
SZELET : Ez már SZELT dolog, már leszeletelték, csak így jöhetett létre a SZELET.
LÉT : Ez már LETT (É-LET) azaz megszületett ez a dolog/élőlény, így jött LÉT-re, és kelt É-LETRE.
VÁGAT : Ez már VÁGOTT dolog, valaki már vágta ezt, így lehetséges egy vágat.
MONDAT : MONDOTT szavak már ezek.
FÜZET : Ez már FŰZÖTT dolog, már összefűzték ezeket a lapokat és innentől FÜZET a neve.
FŐZET : Ez már egy FŐZÖTT dolog, ha ez elkészült , akkor és csak is innentől számít ez FŐZET-nek.
Az ige múlt idejű formái lehetnek a közvetlen előzményei az ilyen módon képzett főneveknek...
1: Lehetséges variáció ez is, végül is a TÚR ige és a BA/BE fogalmak összetétele is értelmezheti ezt a dolgot.
2: Oké ezt értem, de az arab szónak nincs hangtani gyöktani kapcsolata a magyar TALAJ szóval , így annak felhozatala nem igazán volt indokolt, az csak egy másik nyelv másik hangalakja hasonló értelemmel, és egyetlen közös hanggal.
3: Persze, TALAJ és TARAJ gyökelem szintjén is elöl--hátul egyaránt különböznek.
4: Az örvények forognak, így ez már csak közvetetten hangutánzó, "szó szerint" már nem. De a FORRás igen, erről én magam is meggyőződtem, és amúgy nem csak videókból, találkoztam már párszor ilyesmivel, azaz élőben is van efféle hangja a csordogálós hang mellett.
Kétféle forrás van amely hangjai egyaránt F-RR jellegűek, a víz fazékban történő FORRÁSA, és a természetben fakadó és előtörő FORRÁS-víz. Nyilván a hangutánzat már nem értelmezhető az átvitt értelmű későbbi értelmezéseknél, mint mikor valaki a C vitamin forrásáról beszél, az már nem ad ki fortyogós hangot természetesen.))
5 és 6 egyben : Az angol is átírta a CSAP szót TAP formára. A "finn" TIPPA" meg a CSEPP szóból módosult ilyenné. De erre bizonyíték is van, hogy a kezdőhang az CS, mert egy "ikertestvér" szavukban is az, mert itt is CS a T : TIPA szavuk az a CSIBE, itt is látszik a két szó közti kapcsolat, bár tényleg ezerszámra hoztam már ilyeneket, esetleg el is lehetne hinni hogy léteznek ilyenek.)) Nyilván a magánhangzókat is megbuherálták közben.
Persze a finnek T-je az ilyen JOKER hang, más hangot is írtak át T-re ami nem T amúgy : Az ónra van egy CIN szavunk, az náluk TINA )) Látszik hogy ugyanaz volna ez eredetileg. De a GYÉMÁNT az TIMANTTI, itt is látszik hogy ez a két dolog egy, de elváltoztatták. De például a SZARVAS egyértelműen magyar nyelven képzett szavunk, az náluk TARVAA/TARVAS jávorszarvasra mondva, hát mi a frász ez ha nem átírás?..))
Ez pontosan egy átírás, és ezúttal a T mögött épp SZ hangunk van ott. Előbb még a C vagy a GY illetve a CS hangot is képesek T-re írni.)) Néha valódi T is lehet a T hangjuk mögött. Ha összeáll minden.))
De a főnév CSAP is átírva náluk is, mert az TAPPI éppen.)) Az eredendően CS, ne feledjük egy hangutánzó gyökelemről beszélünk.
Az efféléket meg sokszor 3 hangosra képzi nyelvünk, mert összetett jelenségek. Máskülönben egy CSEPegő hangot is egyértelműen meg tudunk különböztetni hallomásra egy CSÖRgő hangtól, tehát a CS csak a dolog egyik része, összetett jelenségeknél a hangjelenség ábrázolás csak egyben értelmezhető. Ezekben nem egy hangnak van külön "jelentése", hanem többnek együttesen
A "latin" STILLA vagy STILLO szó az nem hangutánzó odaát, teljesen másból van. Semmilyen hangot nem utánoztak ők. Hogy miből van a szavuk?... Meg fogsz lepődni, mert természetesen ez is ágy átírt szavunk.)) Csak nézz rá a szóra : STILLO------CSILLOG és valóban jellemző hogy a vízcseppek csillognak, például egy zápor után a faleveleken. CSILLOG---STILLO átváltozás, G lehagyva a végéről, kezdőhangunk CS hangjuk hiányában ST kapcsolat lett.)) Így születnek idegen nyelvek.))
A fentieket alátámasztja a másik akcentussal használt STELLA vagy STELLO szavaik, amelyek a CSILLOGÓ CSILLAG-okkal kapcsolatosak majd minden esetben. STELLANS az náluk : csillagos, fényes, csillogós ...
De mi is a valódi szavunk magyarul?... Hát ez a STELLANS az a CSILLAN(Ó)S ! Így megy a sztori a latinoknál is ha szót képeznek.)) Magyar ragozta be.))
Tehát a latin vízcsepp mögött is a CSILLO(G) az eredeti magyar szó ami értelmezi is egy más megvilágításban a "(víz)csepp" fogalmát, ezúttal nem hangutánzó módon, hanem annak látványa hangsúlyos ebben az esetben...
"mert a magyar TURBA (bőrTARisznya, tehát TÁRoló) szónak bizonyosan ehhez köze."
Lehet, hogy inkább a TURkál szóhoz van köze... TÚR-BA(BE-le) Mivel -ba, -be toldalék is van a szó végén...
Lehetséges, hogy az arab TURBA is ezen logika mentén született, hiszen aföldműves is beletúr a földbe...
Akár így, akár úgy, mindkét szónak része a T(A, U) gyök, de a többi hang már nem azonos.
"Állítólag a TALP és ALJ szavak hibridje, ez egyébként teljesen hihető és logikus magyarázat, végül is valóban a talpunk alja kerül erre. Ez a szó nem az arab szó.))"
Senki nem mondta, hogy a TALAJ arab szó lenne, csak azt, hogy az arabban a TURBA a megfelelője.
Amúgy mindegy, mikor készült a szó, mivel állításod szerint - amit nem vonok kétségbe - két szóból rakták össze, TAL(p) és a ALJ (kiejtve; ALY) itt is igazolva, a szóalkotás menetének logikáját, azaz meglévő, önálló jelentéssel bíró gyököket raktak össze.
" TARAJ szó sokkal közelebbi a TALAJ szóhoz, szerinted előbbinek mennyi köze utóbbihoz?...))"
Itt nyilván nem jöhet szóba a ALJ szó hozzáadása a TAR gyökhöz, mivel a taraj a fej felső részén lévő dolgot jelenti.
Nyilván itt az AJ toldalékkal (gyökkel) állunk szemben, mint pl. az óhaj, sóhaj, ganaj, moraj, zsivaj... szavaknál.
"Ja és tudtommal FORGÓ néven örvényt neveztek meg. Forrást nem igen így."
Így van, de ott sem hallható F hang... A FORR(ás) szóban a FORgás jelensége fedezhető fel
"Szerintem mint már sokadjára írom, kapásból 3 hangosan vannak megnevezve hangutánzó gyökeink serege,"
Ezzel semmi újat nem mondtál, mivel ma a beszéd etimonjának (nem minden esetben, csak akkor, ha van jelentése) a három hangú gyököket tarják. De ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy három hangú gyökökkel kezdődött volna a beszéd... Ezeket a hangutánzó szavakat éppúgy a hangok jelentése alapján rakták össze elődeink, mint sok más gyököt, szót.
Amúgy a finnek, angolok mit hallhattak, mikor a csepp, csöpög szavakat megalkották?
finn: csepp=pudota
csöpög=tippa
angol: csepp=drop, tear...stb
csöpög=drop, drip...stb.
Vagy pl. a latin STILLA? Mit hallottak a latinok, mikor a CSEPPet így nevezték meg?
A CSEPeg, CSURog náluk STILLO. (Legalább rokona a STILLÁnak) De hogy alkották meg ezt a szót? Milyen hangot utánoztak?
"CSEPP szó esetén is teljesen rossz nyomon vagy más nyelveknél, részben tök másból van az ő szavuk, némely még csak nem is hangutánzó. A magyar tisztán az. Nem ismered fel hogy a "finn" TIPP(A) az pontosan a magyar CSEPP átírva.))"
Nem, nem ismerem föl, mert a TIPPA - bár van némi hasonlósága a magyar CSEPPel - nem átírás, mert akkor CSIPPA lenne, és a CSIPA nem azonos a CSEPPel.
Sokkal valószínűbb, hogy földre eső dolgot jelölt, ezért van benne a T(i) hang, és a pillanatnyi/egyszeri mozgást, amit a P hang jelent.
Amúgy az angol DROP/DRIP is jelent esést... És itt is itt van P hang, ami azt igazolja, hogy a hangok jelentése alapján lettek összerakva a háromhangú gyökök.
A TIPPA és a CSEPP között az a különbség, hogy a finnek a földre esést jelentő T hangot tették a gyökbe, mert úgy gondolták, hogy ez a jellemző a CSEPPre. Ugyanakkor az egyszeri mozgás hangját ők is felhasználták.
Az angol DR hangpár a lefelé mozgást (esést) jeleníti meg: vő. G(u)R gyökkel. Ami gurul, az lefelé mozog.
Az angolban a DR több más szónak is eleme, erőteljes mozgást jelent és ezért került a gyök elejére
DRAG = vonszol, húz, rángat...
DRAIN = lefolyó, utcai víznyelő
Mi viszont azt gondoltuk, hogy a CSEPPre az jellemző, hogy vízből van, ezért tettük a gyök elejére a vízre jellemző CS hangot.
Amint látod, a hangok jelentésének igenis van szerepe a "hangutánzó" gyökökben is.
A hangutánzó szavaink nem másolják hűen az eseményt, sokszor teljesen más hallható, mint amit a gyök hangjaiból várnánk.
"nem írom most végig, ezek valós jelenségek utánzatai, tehátcsak így egyben értelmezhetőek, ezt én nem tudom emiatt másképp gondolni, a létük a bizonyíték hogy 3 hangosan nevezettek, tehát simán képesek voltak rá. "
A helyzet az, hogy külön-külön is értelmezhetők. A létük semmiképp nem bizonyíték arra, hogy ezek a háromhangú gyökök egyből háromhangúnak lettek megalkotva. Minden más gyökünk is létezik, azaz létezőek, mégsem egyből háromhangúnak lettek megalkotva...
1: Mondtam direkt hogy a csorgó hangot most tegyük félre.)) Ezen felül párhuzamosan a forrásnak vannak egy folytonos FR-FR hangjai is. Ha ezt nem hallod, vagy egyszerűen a vita okán nem akarod meghallani, azzal már nem tudok mit tenni. Nem lett a CSOR-ból FORR, mert két különböző hangutánzó gyökérelem.
De a valóságban is másképp hangzanak a jelenségeink.
A magyar TALAJ szó teljesen másképp jött létre mint amit te TURBA néven mondasz. Eleve a nyelvünkön is van TURBA szó, és bőrtarisznyára mondták ezt aminek aztán köze sincs a talajhoz, legalább is a mi nyelvünkön. Az utódnyelvek hangalakjainak az eredetiségében meg sosem lehetsz biztos, mert simán elváltoztatják még a saját korabeli formájukat is durván. Ehhez elég csak "Old English" és a mai közti néhol brutális eltéréseket megnézned... De lehet hogy TÉR gyökerű szó az arab talaj, mert a magyar TURBA (bőrTARisznya, tehát TÁRoló) szónak bizonyosan ehhez köze.
De most nem nyomozom az arabot, mert a magyar TALAJ szó kifejezetten új szó, azért ennyit tudhatnál, mielőtt hamisan összemosod az arabbal. Amúgy is csak egy kezdőhangegyezés van mindössze. 1787-ben írták le a szót LY végre még akkor. Ugyanabban a műben több ilyen "szóújítás" is napvilágot látott, amelyek egyébként jelentősebb része még csak át se ment a közbeszédbe, végül nem terjedtek el. De a TALAJ meghonosodott, a szó akkori új létére bizonyíték hogy a mű végén "lefordítják" nekünk hogy mi is ez, és így magyarázzák még akkor :
"A ház földje, vagy ALSÓ deszkázatja." Tehát a szavunkban az ALJ szó bizonyos. Állítólag a TALP és ALJ szavak hibridje, ez egyébként teljesen hihető és logikus magyarázat, végül is valóban a talpunk alja kerül erre. Ez a szó nem az arab szó.)) TARAJ szó sokkal közelebbi a TALAJ szóhoz, szerinted előbbinek mennyi köze utóbbihoz?...)) Ennyi erővel minden T kezdőhangos szót egybemoshatnánk.
Ja és tudtommal FORGÓ néven örvényt neveztek meg. Forrást nem igen így.
Szerintem mint már sokadjára írom, kapásból 3 hangosan vannak megnevezve hangutánzó gyökeink serege, ami valódi hangjelenségeket ábrázol, amelyek összetettek.
POTY-PETY és nem írom most végig, ezek valós jelenségek utánzatai, tehát csak így egyben értelmezhetőek, ezt én nem tudom emiatt másképp gondolni, a létük a bizonyíték hogy 3 hangosan nevezettek, tehát simán képesek voltak rá.
CSEPP szó esetén is teljesen rossz nyomon vagy más nyelveknél, részben tök másból van az ő szavuk, némely még csak nem is hangutánzó. A magyar tisztán az. Nem ismered fel hogy a "finn" TIPP(A) az pontosan a magyar CSEPP átírva.)) CS-ből T lett arrafelé.)) Méghogy nem írják át direkt, de igen.))
Mert ha valósághűek vagyunk, akkor ez nem T kéne legyen, ugyanis a CSÖPÖG és TOPOG közt hallhatóságra is a különbség igen csak lényeges...
"A másik hangjelenség a kifakadó víz, a feltörő víz folyamatosan hallható FFRR jelensége. YouTube : "The gentle sound of splashing water in a forest spring""
Én nem tudom, hol hallatszik itt F hang, jobbára ismétlődő CS hangokat hallok... De hát embere válogatja... Lehet, hogy korábban is voltak, akik F hangot hallottak bele.
Látod, a magyar TALAJ az arabban TURBA. Ők al L hang helyett az R hangot tették a szóba. Ők is félrehallottak valamit?
Tehát magad vagy a bizonyíték arra, hogy egy szóba miért kerülhettek más hangok. Nem azért, mert direkt meg akarták másítani, hanem azért, mert másképp hallották egy-egy jelenség hangját, más hanggal "másolták".
Ezek szerint a magyar nyelvben a csorgó hangra (kis patak) van egy másik szavunk is: forgó/forrás.
Most már csak azt kéne megtudni, hogy lett a csurgásból (F-el) forgó mozgás...
"2: Szerintem meg épp ezek a természeti és emberi ösztöni hangutánzó gyökök a nyelvünk alappillérei és kapásból megnevezve őket háromhangosan akár."
Aki nem tud beszélni, az nem tud három hangot egymás után kimondani, sem megérteni.
A fejlődésben nem lehet átugrani lépcsőket, mert minden egymásra épül. A háromhangú gyökök kiejtése és megértése előtt egy-, ill. kéthangú ősgyökökkel beszéltünk.
Ha ezt nem vagy hajlandó megérteni, elfogadni, nincs miről beszélni...
"Biztos hogy a megnevezések akkor történtek meg, mikor az ember erre gond nélkül képes volt,"
Ez nyilvánvaló, erről beszélek. Csak azt felejted el hozzátenni, hogy amikor a háromhangú gyökök létrejöttek, a hangoknak már szükségszerűen volt jelentésük, és ezek alapján kerültek egy csokorba (egy háromhangú gyökbe). Az egy- kéthangú gyökökkel történő beszéd volt az alapja annak, hogy azokból háromhangú gyököket legyen képes kiejteni és megérteni az ember.
"CS(O)BB hangzást csak egyben érdemes vizsgálni, értelmetlen külön szedni, mert ez így egy egység."
Gondolod Te... Én meg azt mondom, hogy igenis külön lehet szedni, mert bizonyítható, hogy a hangoknak (még ma is) van jelentésük. Ha pedig van jelentésük, akkor nem véletlenül kerültek egy gyökbe.
Amennyiben a természetes hangot utánoztuk, akkor minden nyelvben közel azonos hangsornak kellene lennie egyazon jelentéssel, de nagyon nem így van!
finn: csepp=pudota
csöpög=tippa
angol: csepp=drop, tear...stb
csöpög=drop, drip...stb.
Te hallasz ilyen hangokat a csepegés során? Mert én nem...
Amint látod, csak egy-egy hang egyezik a szavakban. (P) Ez a hang viszont mindegyikben ott van. Vajon miért? Magyarázd meg légy szíves! Borítékolom, nem fogod tudni.
"Ha csak CS ismételgetném, hülyén nézne és igaza is volna."
Ha Te ismételgetnéd, akkor igen. De a fürdővízben csapkodó gyerek szülei világosan tudnák, értenék mit is mond az apróság. Mivel ő még nem tudja kimondani sem azt, hogy csapkodok, sem azt, hogy csobban...
"TÜTŰ az autó amelyik dudál, és hasonlók."
Ha megnézed, ez is egy kéthangú gyök megismételve, ahogyan a mama, papa, baba, is...
Most szépen bebizonyítottad, hogy a gyerek is először kéthangú gyököket mond mielőtt a többhangú szavakat kimondaná.
1 : A forrásvíz körül két hangjelenség fut párhuzamosan egymással. A másik az valóban a már elcsorgó víz hangja, azt most hagyjuk figyelmen kívül. A másik hangjelenség a kifakadó víz, a feltörő víz folyamatosan hallható FFRR jelensége. YouTube : "The gentle sound of splashing water in a forest spring"
Csak hallgasd meg, egyértelműen folyamatosan "FFRR", ez szünet nélkül megy. Helyszíni közvetítésről van szó egy erdőből, a forrást közelről mutatva, azaz maximálisan hiteles.))
2: Szerintem meg épp ezek a természeti és emberi ösztöni hangutánzó gyökök a nyelvünk alappillérei és kapásból megnevezve őket háromhangosan akár. Mert a jelenségek többsége összetett hangeffekt és nem egyetlen hang, sokkal inkább kettő és három legalább általában.
Biztos hogy a megnevezések akkor történtek meg, mikor az ember erre gond nélkül képes volt, nem is érdemes másban gondolkodni, másképp nem is igen lehetett. Egy CS(O)BB hangzást csak egyben érdemes vizsgálni, értelmetlen külön szedni, mert ez így egy egység. Máskülönben összekevernéd egy CSATT-anással ha csak a CS hangot figyeled, pedig ezek merőben más összetett jelenségek, csak épp van egy közös pontjuk, a CS hang. De már egy kisgyerek is érti azt hogy CSOBB, legalább is tudja már mihez kötni.
Ha csak CS ismételgetném, hülyén nézne és igaza is volna. A kisgyerekek még nagyon fogékonyak erre, mert ugye ők még összefüggően nem tudnak kommunikálni, de ezeket már tökéletesen értik lényegileg, hogy a madárra CSIP-CSIP mond, meg TÜTŰ az autó amelyik dudál, és hasonlók. Sokkal hamarabb lesz nála HÁPI a KACSA, ösztöni érzéke ez az embernek, és VAU is hamarabb lesz nála mint kutya.
3 : Ezeknél is a gyökérszó a lényeg, a D_R a DIR-DER-DÖR-DUR valóságon alapuló hangjelenség az oszthatatlan gyökérszó, ezért van hogy a DURRANÁS---DÖRRENÉS---- DARA---DARAB---DÉRREL--DÚRRAL ---
DIRMEG--DÖRMÖG ikerszó, DORBÉZOL, DORGÁL, DÖRÖMB, DURCA , DURVA stb. szavakat mind egybefoglalja magában. Ezek gyökere egy 3 hangos hangutánzó "dörrenő" hangot kibocsátó vagy ehhez hasonlatos markáns hangjelenségű cselekvés, vagy ennek a cselekvésnek a tárgya lesz...
"Egyáltalán nem csak arra, mert igaz ez a forrásvízre is," A forrásvíz leginkább csobogó, csurgó, vagy semmilyen hangot nem ad ki. FOR(R) hangot még soha nem hallottam, pedig néhány forrást már láttam, hallottam.
"Ha egy hangjelenséget ábrázolok, akkor azt úgy próbálom megközelítőleg leírni az emberi hangokkal, amennyire az megközelítőleg lehetséges. És ha épp D-RR szerűséget hallunk, mert DÖRög az ég, akkor a DÖR forma lesz egy hangutánzat ugye"
Értem én miért ragaszkodsz ennyire ehhez az elképzeléshez; mert nagyon kézenfekvőnek látszik, és mindannyian ezt tanultuk (mármint, hogy ezek a szavak hangutánzók) és a nyelvészek túlnyomó többsége is a gyököket tekintik a beszéd legkisebb jelentést hordozó elemeinek.
Csakhogy ezzel a nézettel van egy igen komoly probléma: Teljes mértékben kizárható, hogy ez emberi beszéd gyökökkel kezdődött volna.
A gyökök hangokból állnak, s ezeknek a hangsoroknak kiejtését és megértését az évmilliók alatt kialakult beszédközpont képes irányítani, enélkül nem megy.
Először mindenképpen csak hangok és testbeszéd kombinációja jelentette a beszéd kezdeti fázisát, amire az állatvilágban is van példa a főemlősöknél.
Később a hangokat a jelentésük alapján gyökökké raktuk össze újabb dolgok megnevezésére (mint az összetett szavakat), majd tovább toldalékoltuk a meglévőeket jelentéssel bíró hangokkal, gyökökkel. Így jutottunk el mai szókészletünkhöz, és e módszer által eddig meg nem nevezett dolgokat is meg tudunk nevezni. Ezt a gyakorlatot követjük ma is.
A csapda ott rejlik, hogy egy dolgot hallhatunk úgy, mint ahogyan azt a háromhangú hangsor "leírja" pl. CSURog.
Ha azonban jobban megnézzük, valójában a gyökben szereplő hangok és azok jelentései azok, amik azt a téves képzetet keltik, hogy az illető gyök hangjai együtt utánozzák a természetes hangot, hiszen már a gyököt alkotó hangok egyénileg is hangutánzók, s így természetes következmény, hogy együtt is azok lesznek amennyiben együtt is valaminek a hangját másolják, utánozzák.
Azt az alapvető szabályt képtelen vagy megérteni/elfogadni, hogy csak ismert szavakból (hangokból) összeállított összetett szót (gyököt) ért meg mindenki, még az is, aki még soha nem hallotta.
" Később ennek a DÖR dolognak csak az egyik kiragadott hangjába már aztán utólag mondhat bárki bármit, a gyökérszó létrejöttének kiváltó okát ez már bizony nem változtatja meg visszamenőleg..."
Az utólagossággal ne érvelj, mert Te is ugyan úgy utólag állítasz föl elméleteket...
Amúgy a D hang önmagában is hangutánzó. Olyan tárgyak hangját utánozza, amelyek belül üregesek. Az utána következő hangok pedig a cselekmény/jelenség sajátosságainak függvénye. DÖNG, DONG, DÜNNYög, DURmol, DUMál, DALol, DAGad, DARál, DOBog, DOBoz, DOBol, DOMb, DUCI, DUDA, DÚS...
1: Szerintem egyik hangra sem aggatott senki ilyen jelentést, és az R hangra sem hogy "folyamatos ciklikus mozgás", nincs is értelme ilyesminek. Ráadásul az idézett mondatban nincs is R, látod anélkül is megfogalmazható ez könnyen.))
2: A sorolt szavaid egy igen jelentős része főnév is vagy épp más is : TŰZ, VÁR, NYÚL (emlős), toll (ugyanaz a logikája, a tolás), ÍR is főnév ha gyógí-ÍR, arcunk része az ÁLL és ekkor főnév. ÜT szó főnévpárja az ÚT (mert kiütik a helyét) Akkor a MEGY szó alapja a MEG szó.
A HÚZ már eleve képzett szó, az erőkifejtés HÚÚÚ ösztöni emberi reakció hangjai ezek. HÚ+Z igére képzés során lesz az ami. A "HÍZ" még csak egy szótő, ez ikes ige és HÍZIK alapesetben.
VISZ szónak a VÍZ amihez közvetlen köze lehet, ne feledjük abból bizony mindenki VISZ.)) Fordítva is igaz, mert a folyó VÍZ is VISZ el mindent ami belemegy. Sőt régi településünk neve mindkét hangalakban megtalálható. MAR dolog például a lónak is van, ilyenkor főnév. Ugye MAR-magasság.
VER szó főnév párja a VÉR. Ugye VERES szín a VÉRES szín, ugyanaz a gyökszavunk voltaképpen.
TÚR egy halom településnevünkben benne, plusz folyónév + TURÁN nevét is mondták így röviden. KÉR szóval ugyanez a helyzet. SÜT és SÜL szavak már ige-képzettek egy hangutánzó SÜ jelenségből létrehozva. Ennek ellenére a SÜL mikor épp tarajos, akkor bizony főnév.))
SÍR szó is főnév megemlékezéskor. FÚR ugyanúgy az itt még nem meghatározható szófajú FOR gyökerű szavaink közé tartozik. Ebben a formában ige természetesen. Anno csak egy hangábrázolásként indult.
TÉR szó főnév is ugyanúgy kint a téren, vagy a TÉR-ERŐ sem ige. VESZ szó főnév párja a VÉSZ szó. Csak egy kis ékezet különböztet. A SZÓR szó ugyanaz a gyökérszó toldalékként is mikor valamit 6-SZOR veszünk. Ilyenkor meg nem ige, ez egy szorzás értelmű gyökérelem, ami hangvázként működik SZ_R vázon, de még S_R is megáll sokSZOR ez. SOR, SER-EG és a többi.
A HÁZ esetére a finn levezetés az egy totális baromság, hazudták volna germánnak, az sokkal hihetőbb volna ha a szótárakba nézünk.)) Persze a saját szavunk, sőt inkább a "finn" alak lesz inkább a magyar KÖT szó származéka, ezt mintha régebben is így beszéltük volna, úgy emlékszem...
"Továbbra is tartom, teljesen értelmetlen az R hangnak ilyen kitalált és spekulált "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgás" értelmet adni"
Jogod van hozzá...
"Amúgy meg annyira általános ez a körülírás, hogy bármelyik mássalhangzóval összeszedek "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgás" dolog belemagyarázását lehetővé tevő szavakat, elég lenne ehhez mondjuk a G hangot megjelölnöm,"
Nos, sem a K, sem a P, sem a CS, sem a T... hanggal nem hozható összefüggésbe a folyamatos, ciklikus mozgás.
A G-vel sem, mert az egy meg-megismétlődő, szakaszos mozgást jelöl.
HÁZ szónak semmi köze a HÓ szóhoz. Utóbbi a HŐ-hatások ösztönszava "
Igen ezt feszegettük korábban is. A C-F szótár is megemlíti ezt a kapcsolatot: "Eredetére és értelmére rokon a hi (hideg) és hű (hüs, hűvös) szókkal,"
Ugyanakkor megemlíti a HÓ változatait is; HOV és HAV .
Ezek a HÚ/HŐ/HÓ meglepetést kifejező hangok köszönnek vissza a HAW/HOW (hav/hov ill. hau/hou) gyökben, így a HÁZ/HÓZ/HAUZ/HOUZ szavak (továbbá a HÍV, HÍR, HÚZ, HOZ, HŐKől,) gyökeiben is.
C-F szerint: "HÁZ, fa. tt. hát-at, harm. szr. a. Megvan a latin-olasz casa, spanyol cata, caza, német Haus, dán, svéd hűt, angol house, wend kisha, horvát kutha, kútja, a szanszkrit kutisz, kutasz (bekerítés, ház); kut (főd, tartalmaz) gyöktől; továbbá a különféle finn ágakban eléforduló : koti, kota, kot, chot, choat, koat szókban"
Itt viszont nagyot téved, mert a K hangnak egészen más a jelentése, és a K-val kezdődő "ház"-ak valójában KUNYHÓ jelentésűek. Lásd a német KOTE szót, mely "kúp alakú sátort" jelent.
FOR az hangutánzó gyökérszó. Erre mondod, idézem :
"Legföljebb a forrásban levő vízre igaz..."
Egyáltalán nem csak arra, mert igaz ez a forrásvízre is, azt gondolom nem vitatjuk hogy az embernek ősidők óta innia kellett vizet.))
De igaz továbbá a FORgószélre is, igaz lesz bármiféle FÚR-ó hangra is, ugye a fúrás is forgómozgás, és a természetnek is megvannak a maguk fúrást végző teremtményei, melyek szintén F-RR hangot bocsátanak ki tevékenységük során.
Bármilyen élőlény/tárgy FÜRdetésekor, vagyis FÜRdés esetén is ez a természeti hangjelenség,(F-RR,f_RR) tehát jogosan lett a hangutánzás által gyakran forgásértelmű ez a gyökérszó, mert a természetben is efféle hangokat bocsát ki a vele logikailag összekapcsolható jelenségek tekintélyes része.
Azért FOR/FÚR/FER/FÜR a gyökérszavunk, mert F_R hangok által egy valóságos hangutánzatról szól ez az illusztráció, a hangjelenséget ábrázolták vele. Tudom hogy ez elképesztő és egyben hihetetlen, és még az egyszerűségében nagyszerű is valahol mindez.))
Ha egy hangjelenséget ábrázolok, akkor azt úgy próbálom megközelítőleg leírni az emberi hangokkal, amennyire az megközelítőleg lehetséges. És ha épp D-RR szerűséget hallunk, mert DÖRög az ég, akkor a DÖR forma lesz egy hangutánzat ugye. Ezért jött létre. Később ennek a DÖR dolognak csak az egyik kiragadott hangjába már aztán utólag mondhat bárki bármit, a gyökérszó létrejöttének kiváltó okát ez már bizony nem változtatja meg visszamenőleg...
Továbbra is tartom, teljesen értelmetlen az R hangnak ilyen kitalált és spekulált "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgás" értelmet adni és ehhez görcsösen ragaszkodni.
Mert egyszerűen a legalapvetőbb és legrövidebb R hangos szavainkban is igen jelentős részben egyszerűen értelmezhetetlen a fent idézett körbemagyarázás.
A "RÁ" szóban sincs ilyen értelme, kitalálhatsz köré egy erőltetett mesét, ez egy módosító helyrag alapesetben, és semmi sem utal arra hogy a vadászathoz bármi köze lenne, ilyen alapon az űrkutatáshoz is kapcsolhatnám, hiszen az égbolt-RA néztek fel ősidők óta az emberek.)) Sőt, RÉ a nap megnevezése volt anno. Tehát az űrkutatásról szól a hang, ennek bizonyítéka is van, hiszen az ŰR szó is ezen hangot hordja, hoppá.)) Megdönthetetlen tény ezek alapján.))
Bűvészkedni én is tudok, de az én célom a valóság feltárása.
Hol van ezekben "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgás ? : ÁR (100 forint), ÁRU, ERŐ , REÁ, ág-RA,
ORR (2 R is van tessék) , ÚR, ŰR , KÉR, KÖR, RAK, RÚG, RAG, ROM, BOR, BŐR, BÉR, SÁR, RÉG, RÉSZ, RÉM, RÍM, RUM, HÍR, HÚR, RAB, RÉT, RÚT, RŐT, RÚD, NYÁR, NYER, meg egy halom szóban értelmezhetetlen a körülírás. Pedig rövid gyökérszavakból, illetve szótövekből válogattam. Ezek annyian vannak hogy kivételként már nem említhetőek.
Amúgy meg annyira általános ez a körülírás, hogy bármelyik mássalhangzóval összeszedek "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgás" dolog belemagyarázását lehetővé tevő szavakat, elég lenne ehhez mondjuk a G hangot megjelölnöm, és innentől fogva az összes gyakorító igeképzéssel született szavunkat kiírhatnám rá.)) Sokkal több összejönne, mint az R-re.))
Amúgy a gyökszónak még nincs szófaja, vagyis van, de egyszerre minden lehet még ebből. A képzés dönti el, vagy ha röviden marad akkor meg a szövegkörnyezet. Lásd mondjuk SZÍV, ami igeként és főnévként is szavunk.
HÁZ szónak semmi köze a HÓ szóhoz. Utóbbi a HŐ-hatások ösztönszava a HŰ-vös, HI-deg , HE-ves és HÓ is ide tartozó, plusz még egyéb szavak ösztöni hangutánzó gyökérszava. Mondjuk ebben már egyetértettünk egyszer és emlékszem, hogy nagyon nekimentél és cáfoltad egy harmadik fórumtársunk akkor, mikor erről szó volt. Ha kell visszakukázom, mert ez megvan itt valahol. VCS verziója nem stimmel.
A "HŐ-hatás" ösztöngyökű szavaink kapcsolatát meg a világszerte meglévő szókészlettel már igazoltuk itt, de bármikor újra megteszem.
A HÁZ meg inkább a HÚZ szavunkkal rokon, még ma is szokás mondani hogy felhúzták a házat, vagyis felépítették. Egy másik magyarázat szerint meg HÚZ-ták ezt a HÁZ dolgot szekereken maguk után a nem egy helyen letáborozó őseink, igen vitték magukkal gyakorlatilag és HÚZ-ták ezt. Logikus is teljesen.
Amúgy meg nem a miénk változott meg, hanem a német is már, meg főleg az angol, még ma is sok helyen a germán családon belül is 3 hangos szó ez HUS formában, ugye ez még eléggé hasonlít is a mienkhez...
"Meg ha már átírásokról beszélünk, folytatnám még azzal, hogy többek közt a földrajzi neveink esetén sem lehet ezt elsumákolni, hiszen 100 % bizonyossággal tudjuk az eredeti magyar nevét, amelyeket elváltoztattak hangalakban más nyelvek. "
Mi ebben a különös? Mi is megváltoztatjuk az idegen földrajzi nevek, szavak kiejtését, igazítva nyelvünk saját hangzásához, esetleg saját elnevezéshez folyamodunk.
English - angol, Scotland - Skócia, četina - cseh, german - német, ruszkíj - orosz, Wien - Bécs...
