Szilvafajták, szilvatermesztés, szilvapálinka, szilvalekvár ... és ami még a szilvához kapcsolódik.
Ha van valaki aki él-hal a szilváért, vagy legalább szereti, az vegye pártfogásba ezt a topicot.
Én is ahhoz gyűjtöm a dobozokat. Szerintem szeptemberi napsütés is elég aszaláshoz.Remélem. Miféle szilvánk szeptember végéig fán marad és ott kezd szottyosodni. Nem hinném, hogy nehéz aszalni. Illetve én opcióként készítenék hozzá egy szabályozott elektromos fűtést.
Köszi szépen mindenképpen felhivom és bezélek vele.
Nem pálinkához kell hanem aszalni szeretném napkollektoros (sörkollektoros) aszalóva. A napsütés miatt szeretnék olyat ami max augusztus közepéig beérik
Írod, hogy a nyugati országrészben laksz; ez esetben és ha érdekelnek a régi jó pálinkatermő szilvák, javaslom keresd meg telefonon Kovács Gyulát, és érdeklődj nála erről a szilvafajtáról.
Még az is elképzelhető, hogy oltott ilyet idén, és május végén átvehető tőle egy csemete. De ha nem is pont ilyen, egy beszélgetés erejéig érdemes személyesen meglátogatni, sokmindenről el lehet vele beszélgetni, és biztos lesz olyan szilvacsemetéje, ami téged érdekelhet :)
Igen, valami ilyesmi. Én azt hittem, hogy a szilva az egyik legigénytelenebb gyümölcs. Sem öntözést, sem tápot nem igényel. Ezek szerint nem így van... Ráadásul ez a fa egy töltésen áll, ami azt jelenti hogy nyáron a gyökerei körül lévő földet nem csak fölülről, de oldalról is szárítani tudja a nap. Lehet, hogy csak folyamatosan szomjas szegény. :(
A szilvafáimon a szilvadarázs kártételét nem nagyon látom, ellenben a szilvamoly fertőzés ilyen mértékű még nem volt, mióta szilvával foglalkozom. A Mospilan tette helyre a kukacikat, elég jó taglózó szernek néz ki, most használtam először.
Növényvédelem - 9466 - 9469 - 9475 - és ezek előzményei.
Valami ilyesmi?
Pl. elmúlt ősszel tettem alá tyúktrágyát, mostanában rendszeresen öntözöm (az általam olvasottak alapján maga a fajta egyébként is a nedvesebb helyeket szereti igazán, na hát nálunk nem ott van..., plusz ha normális termést vár az ember, akkor az egymás utáni éveknek "vizesnek" kell lennie, ha másért nem is, emiatt akkor is kellene öntözni) és naponta legalább kétszer nézem a fát (levelét, termését). Idén minden kiderül. Ha vírusos és most is leszórja a termést, kivágom. Nincs értelme tovább tartani. Teszek a helyébe mást.
Mondjuk Jojot, vagy valami más gyümölcsfaj képviselőjét.
(Azért gyűjtöttem róla ősszel tősarjat és most is növöget egy gyökérsarj, ha esetleg nem lenne vírusos, akkor szaporítva lesz, akármennyire is érzékeny... - nagyon finom...!)
Ha jól látom, a szilvadarázs elleni idei védelem viszonylag jól sikerült, csak itt-ott van.
Köszönöm a hozzászólásokat! Lehet, hogy tényleg túl hamar vontam le következtetést a sharka vírusról. Elég sokat olvastam róla az utóbbi hónapokban biztos tele van a fejem vele. :) Illetve az riasztott meg, hogy a környéken máshol sem nagyon találtam egélszséges szilvafát. Akit meg tudtam kérdezni szomszédot ő is azt mondta, hogy évek óta nem volt szilva termése. A leveleken sok tünet nincs némelyiken sárga pöttyök illetve a nagy fán van pár fakóbb levél ahol kirajzolódik az erezet. Fotót készítek majd ha visszakapom a gépemet, jelenleg kölcsönben... A ledobott szilvákat sajnos nem tudom alaposan megszemlélni mert idén már ledobott szilva sincs. De nem emlékszem hogy tavaly feltűnt volna fekete pont rajtuk. Elég ráncosak voltak viszont.
Ha kicsi zöld szilvákat ledobálja az nem a Sharka virus tünete hanem ha megnézed a leesett kis szilvát és van rajta egy apró fekete juk akkor az a szilvadarázs. Az ellen lehet védekezni a virágzás végén valami rovarölövel megpermetezed. Pl Judo Karathe zeon vagy Actara igaz ez utobit épp most vonják ki a forgalomból.
Tudnál betenni közeli fényképeket a fák leveleiről?
Ha a besztercei teremne, várd mostmár ki. Ha vírusos lenne, akkor nagyon hitvány lenne a termés, össze-aszott, élvezhetetlen (a besztercei fajta így reagál, mert nem "toleráns" a vírussal szemben).
Attól, mert meg nem kötött és elszáradt a virág, ezer más probléma is fennállhat. A kötés nagyban függ a fa erőnléti állapotától (ezen lehet segíteni a permetezéskor lombtrágya használatával), az elszáradás lehet akár monília betegség, de lehet normális jelenség is. Kellenének fotók.
Hogy milyen az íze (még) nem tudom, de sharkával fertőzött környéken kompromisszumos szilva megoldásként legjobb választás a Jojo lehet. Az levéltetveken keresztül az eddigi kísérletek alapján nem fertőzhető, "rezisztens".
(sok toleráns fajta kapható, de azok mind megfertőződnek, csak a termés pár éven keresztül nem hitványodik, mint a beszterceijé)
Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy az én környékemen (is) vírusosak a szilvák. Az én idősebb fámon az utóbbi 3 évben semmi termés nem volt. Először még kicsi zöld állapotban dobálta le a szilvákat de tavaly már odáig sem jutott el hogy kicsi zöld legyen rajta. A két éve ültetett besztercei csemetém pedig idén ugyan fog teremni (először), de tele van meg nem kötött és elszáradt virággal is és látszik rajta, hogy küszködik. Pedig kapott tápot tavaly és tavaly előtt is...
Tegnap végül fogtam magam és tettem egy nagy sétát a hegyen, hogy máshol mi a helyzet. Amennyire én meg tudom állapítani, mindenhol ugyanez. Tudnátok ajánlani komprommisszumos megoldásként olyan fajtát ami "már" sharka rezisztens de "még" finom az íze? Van egyébként Althan ringló csemetém és az úgy tűnik hogy szépen virul. Ő is idén fog teremni először...
De a kajszi talán nem is annyira kiadós párlatnak, mint a szilva, nem? Nehezen tudom átérezni, hogy tömegszázalékban hasonló arányban adjanak levet.
Tavaly direkt megvettem azt a méregdrága kajszi pálinkát Boldogkőváralján, csak hogy tudjam mihez kell viszonyítani. Igaz, hogy ott tradícióból hagynak a cefrében magot, de akkor is kesernyésnek találtuk. Tehát őszintén szólva szerintünk a mag elrontja a cefrét (is). Persze ez szubjektív vélemény.
Mindenesetre kíváncsivá tesz, hogy házilag milyen páleszt lehet készíteni mag nélküli cefréből.
Ettől függetlenül én a kajszikra csemegeként tekintek.
Miután sem meggyünk, sem cseresznyénk nincs, epret és málnát leszámítva a kajszi indítaná be nálunk a gyümölcsszezont.
Pillanatnyilag ott tartunk, hogy a legkorábbi házi gyümölcsünk augusztus közepi (nyári körte) :/ (az igaz, hogy idén várok először július közepére egy kevés mariska őszit)
Én is ezzel próbálkozom, a 30 db szilvafa után lett 11db kajszim. Nehéz lesz viszont megszokni, hogy a szilva mindig terem, nem szárad el, s nem lopják le, míg a kajszinál ezek a tényezők a gyakoribbak.
Szila párlat mindig lesz, kajszi meg ünnepi években...))
Nem tudok rá válaszolni...én mániákus fajtagyűjtő vagyok,van aki bélyeget gyűjt,van aki fákat.Ahhoz,hogy ízbéli különbségeket megismerj jó ha van minél több fajta /mondjuk én nem csak az ízzel foglalkozok,mert több olyan fajtám is van,amit én nem szeretek,de a családból más igen...és ugye teljesen önző nem lehetek/.
Ami nálam befolyásoló tényező,az hogy eladható-e a fölösleg.Szilva,cserkó,meggy--nem.Tehát ezekből nem kell sok fa,de...több fajta azért igen,így jönnek létre a kombifák.
A többiből lehet több fa...persze itt sem válik be mindegyik,de itt is lehetőség a teljes vagy részleges átoltás,szemzés.
Csak egy Stanley szilvafám volt, ez bőségessen elláta a családot mivel elég bőtermő volt. Mikor virusos lett rá kllet jönöm nem szabad egy lapra föltenni mindent kb 3 éve a piacon veszem kisebb nagyobb szerencsével a rosszabnál rosszabb szilvákat. A kajszibarackal hasonlóan jártam. Most ültettem 7 szilvafát amiből úgy néz ki már három teremni fog, inkább elosztogatoma barátaimank a fölösleget mintsem a piacra keljen járkálnom. Igaz van elég helyem igy van hova ültetni.
Azt viszont megválaszolhatnád nekem, mint nem mindennapi tapasztalattal rendelkező valaki a gyümölcsök különbözőségének összehasonlításában, hogy egy fajta gyümölcsből - pl. aktuálisan szilvából - megéri több tucat félét összegyűjteni a rendelkezésre álló hely maximális kihasználása mellett?
Úgy értem a kérdést, hogy ízében egy fajta gyümölcs mint szilva, visszaad a változatosságával akkora élvezeti értéket amiért érdemes minél többet begyűjteni, vagy elegendő lehet egy kíváncsi laikusnak a legjobbnak mondott fajtákkal próbálkozni?
Nem tudom, hogy annyi fával ami neked van mit tudnék kezdeni, de földi halandóként eleve nem jutok hozzá II. kategóriás szerekhez. Ezen kívül én hasznosnak találom ezeket a csapdázási módszereket. Tavaly még 2000 Ft körül vettem a csapdát, viszont kifigyeltem, hogy ősszel akciózzák a bennmaradt készletet, amely rákövetkező évben még jócskán működik, mélyhűtőzés nélkül is szavatolt. Idénre a bekeráram 1509 Ft volt csapdánként (vettem almamoly ellen is).
Kiskertben 1000 m2-n egy csapdával is vígan be lehet gyűjteni a rosszfiúkat, és bizony hasznos!
Rajzáscsúcs környékén Dipelt használok natúr, ami egy bio ajánlású, bacillusokra építő valami.
Tavaly mindenesetre annyira ép maradt a termésem, hogy szegény beteg stanley fám megszakadt, legalább a 10%-át le kellett fűrészelnem az ágaknak, mert helyenként beszáradtak. Oké, ez nagyban a vírus miatt is van, de évek óta nem álltam annyira nyerésre a molyok ellen, mint tavaly a csapdával.
Summa nekem megér ennyit a több tíz kiló termés, ha valamit nagyon nem bírok, az a kukacos gyümölcs.
Ha valaki használna feromoncsapdát a szilvamolyok rajzásának megfigyelésére, vagy bio-ritkítására, akkor most hétvégén itt van az ideje a kihelyezésének.
Lefagytak márciusban? Az ősszel ültetett Jojo-m főleg a vezéren szépen virágzik, és már a leveleket is hozza. Még a végén kóstoló lesz belőle szeptemberben :)
