E.G.White ebben a témában mérgező lötyeit nem szeretjük. Kiköpjük. Még a dikónusok is ihattak bort, csak nem lehettek sok borivás rabjai. :) Titjátok a borfogyasztást, leakarjátok venni a hivők asztaláról a húst, tejterméket, tojást. Nem szabad teát, és kávét inni, se rágózni. Az üditő, és a szénsavas ital is mérgező nektek. Nem esztek bolti pékárút, mert serés zsir van benne, vagy olyan margarin, amely állati eredetű. Gratulálok csak így tovább. :))
Először is pont hogy elfogulatlanul akarok, amire nem túl jó érv hogy XY adventista is ezt mondja meg YX adventista is, sőt még ZX adventista is. Naná, hogy azt mondják.
Az a "számtalan kálvinista" az pontosan 1, azaz egy db Harsányi Sándor volt, akinek viszont már akkor tételesen cáfoltam a sületlenségeit az Igéből, hozzátéve, hogy egy református is irogathat marhaságot.
Neked ugy tünt hogy én elitélek mindeféle alkohol fogyastást. Mindenki azt tesz amit akar, mindent szabad, de nem minden használ. Néha már ugy tünik itt mintha szégyelnem kellene magam mert meggyőződésem szerint nem iszom alkholt. Ha te inni akarsz, hát igyál. Minden ember maga dönt az érzései és érvek alapján, lényeg hogy "semmit nem kételkedvén"tedd, és én nem látom a bibliában hogy a borivás/az erjedt/ hasznos lenne.
Személy szerint sör párti vagyok /abbol is az alkoholmentes/ ami nagyon finom és nincs tele minden féle festékanyagokkal, tartósitószerekkel, cukorral mint a kólafélék.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) erőteljesen támogatja az alkoholtól való teljes tartózkodást, ellentétben az "alkohol az ön szívéért" új keletű szlogennel. Gondolkodásuk sok tudós, orvos és közegészségügyi szakember értékítéletét tükrözi, akik nagyon is jól ismerik azokat a tényeket, melyeket ebben a fejezetben dokumentáltam. A WHO ma ezt a megfogalmazást használja: "Minél kevesebbet iszik valaki, annál jobb." {Lábjegyzet:144 } Igen nagy a jelentősége annak, hogy ez a nemzetközi testület azt az alapállást foglalta el, hogy még a mértéktartó alkoholfogyasztást is el kellene kerülni. Számos kritikai megfigyelés vezetett ehhez a következtetéshez. Néhány megállapítás a 26. ábrán {Kép:26 Az egészségügyi világszervezet nemet mond az alkoholra} látható. {Lábjegyzet:145 } Különösképpen említésre méltó, hogy ez a nemzetközi testület megerősítette az ebben a fejezetben olvasható egyik tézisemet: a már egészséges életmódot folytató emberek esetében (vagy azoknál, akik készülnek az életmódváltásra) nincs bizonyíték arra, hogy az alkohol bármilyen jótékony hatást gyakorolna a szívre. Az Egészségügyi Világszervezet álláspontja megerősít meggyőződésemben, hogy valóban felvilágosult korban élünk, ami az alkoholnak az ember egészségére gyakorolt hatását illeti. Az összes információt számításba véve az egyetlen helyes magatartás az alkoholól való teljes tartózkodás."
Néhány szőlőféle egy másik, rezveratrol nevű szívvédő anyagot is tartalmaz. Ez egy természetben is előforduló gombaölő, és úgy tűnik, hogy ez az egyik fő szívvédő vegyület a demrowi borkísérlet szerint. Rezveratrolt jelentős mennyiségben csak egy olyan szeszes italban találtak, amelynek egyébként semminemű jelentős áldásos hatása nincs, ez pedig a fehérbor. Ebből az anyagból nem találtak kimutatható mennyiséget sem a vörösborban, sem pedig a piros szőlőlében. A rezveratrolnak több jótékony hatása is lehet, mint amennyit megelőlegeztünk neki. Tehát a fehér szőlőfélék és a fehér szőlőlevek is rendelkezhetnek jótékony szívvédő hatással. Azonban ne hagyjuk ki a számításból a vörösbort és a kékszőlők mustját sem a rezveratrollal összefüggésben. Más kísérletek arra utalnak, hogy ezek is tartalmazzák ezt az egészséges vegyületet. Tekintsük át a rezveratrol jótékony hatásait, ahogy a 24. ábrán {Kép:24 A szőlő rezveratrolja véd a szívbetegségtől} felsorakoznak! {Lábjegyzet:138 }, {Lábjegyzet:139 } Újabban megállapították, hogy a rezveratrol véd a ráktól, ahogy ezt egerekkel végzett kísérletek bizonyítják. {Lábjegyzet:140 } Ez az információ mennyiben egyeztethető össze a francia paradoxonnal? A kutyakísérlet a vérlemezkéknek az alvadásra, csomósodásra gyakorolt hatását tekintve értékelte az eltéréseket, nem pedig koleszterinszintben jelentkező különbségeket vette számításba. A koleszterinszintben megmutatkozó különbségeknek nincs szerepük a véralvadást, rögképződést vizsgáló kísérletben. Hanyag lennék, ha úgy zárnám le a szőlőfélék és szőlőlevek témáját, hogy ne sorolnék fel néhányat ennek az egyedülálló és ízletes táplálékcsoportnak a hatóanyagaiból. Annak illusztrálásául, hogy a szükséges tápanyagok milyen nagy bőségben vannak jelen a szőlőben és szőlőlében, tegyük fel, hogy kizárólag szőlőn kellene élnünk (amit nem javasolok), és eleget ennénk ahhoz, hogy fenntartsuk testsúlyunkat. Egy ilyen étrendben tápanyagok széles skáláját és mennyiségét találhatjuk, valamint a jellegzetes amerikai étrendből hiányzó sok anyag pótlását is megoldanánk. Ezt szemlélteti a 25. ábra {Kép:25 A szőlő tápértéke}. {Lábjegyzet:141 } Látjuk, hogy a szőlőben 15 tápanyag jelentős mennyiségben jelen van, miközben csak 5 százalék zsírt, igen kevés nátriumot tartalmaz, és egyáltalán nincs benne koleszterin. Figyeljük meg magas B-, C- és E-vitamin, valamint vas- és réztartalmát. Igen sok benne a kálium is, ami nátriumszegény étrenddel együtt csökkenti a vérnyomást. Sok benne a szelén is egy olyan nyomelem, aminek rákvédő szerepe van.
Térjünk csak vissza a látszólagos ellentmondáshoz!
A bizonyítékoknak ez a nyomvonala visszavezet minket az éppen taglalt fő témánkhoz, nevezetesen a francia paradoxonhoz. A bizonyítékok arra utalnak, hogy az igen alacsony franciaországi szívbetegségarány nem csak az alkohollal függ össze. Ellentétben azzal, amire sok laikus hírmagyarázó burkoltan hivatkozik, nem a borban lévő alkohol az az összetevő, ami a jó hatást kifejti. Ahogy már láttuk, a borivásnak tulajdonított számos jó hatást a bor fő összetevőjének kellene tulajdonítani, mégpedig a szőlőnek. Az alkoholtartalmú italok a szívet védő HDL-koleszterin-szintet megemelhetik azoknál az embereknél, akik szegényes étrenden élnek. A Tufts University étrenddel és táplálkozással foglalkozó egyik újabb kiadványa összefüggéseiben vizsgálja a kérdést: "Miközben az alkohol emeli a HDL-koleszterin-szintet, a testgyakorlás és a fogyás még jobban emeli!" {Lábjegyzet:142 } Az igazság az, hogy nincs senki, aki bebizonyította volna, hogy egy olyan személynek, aki egészséges életmódot folytat, bármennyire is a javára vált volna, hogy mértéktartóan iszik. Az alkoholtartalmú ital nem az egyetlen étkezési tényező, ami ígéretes módon növeli a HDL-koleszterint. A jó hatású szőlő és szőlőlé is növeli e lipoprotein mennyiségét olyan vegyületek útján, mint a rezveratrol. Továbbá senki sem feltételezi, hogy mindaz, ami megemeli a HDL-t, kívánatos. Például a szerves rovarirtók növelik a HDL-t, és mégsem ajánlja senki, hogy fogyasszunk rovarirtót a szív egészsége érdekében. Tudjuk, hogy káros hatásai messze felülmúlják hasznosságát. Miért fogyasztanánk továbbra is olyan toxikus vegyszert, mint amilyen az alkohol, amikor nincs semmi bizonyíték arra, hogy a szívbetegség csökkenésében olyan hasznos, mint az egészséges életmód? Még a Tufts University különleges jelentése is (aminek a címe talán ez lehetne: Alkohol a szívre) emlékeztet néhány nagyobb, komolyabb problémára, melyeket már érintettünk. Idézik a legfrissebb harvardi adatokat, melyek azt mutatják, hogy még heti három ital is jelentősen növeli a mellrák esélyét. Majd ezt a beszédes összegzést olvashatjuk: "A kutatók szinte teljesen egyetértenek abban, hogy senkinek sem szabadna magasztalnia az alkoholt azért, mert elhárítja a szívbajt Vannak sokkal biztonságosabb és általában sokkal egészségesebb módjai annak, hogy védjük a kardiovaszkuláris rendszert." {Lábjegyzet:143 }
1 kicsit még az alkholhoz: Kalandozásaim során ráakadtam 1 cikkre, amit már Szendi Gáborral ellentétben már orvo irt, innen néhány érdekesség
"A francia paradoxon
Noha a franciák több alkoholt fogyasztanak, mint az amerikaiak, mégis kevesebb náluk a szívbetegség okozta haláleset. Franciaországban a szívbetegség a második számú gyilkos, míg Amerikában az első. Néhány tudós úgy véli, hogy a franciák bőségesebb alkoholfogyasztásának köszönhető, hogy náluk alacsonyabb a szívmegbetegedések aránya. Első pillantásra a kísérletek látszólag ezt igazolják. További vizsgálatok azonban másféle megoldást nyújtanak erre az ellentmondásra, amit ebben a fejezetben később részletesen kifejtünk. Senki sem állítja, hogy a nagy mennyiségű alkohol fogyasztása egészséges. Néhányan azonban úgy értelmeznek bizonyos adatokat (lásd a francia példát), mintha azt mutatnák, hogy a mérsékelt mennyiségű alkohol egészséges lenne a szervezetre. Sajnos a támogatók közül sokan teljesen figyelmen kívül hagyják a mérsékelt alkoholfogyasztás káros hatásait.....
....Vannak-e az alkoholnak jó hatásai az egészségre?
E fejezetet többnyire arra szántam, hogy az alkohol kárának széles skáláját vizsgáljuk. Azonban még nem válaszoltuk meg teljesen napjaink egyik legsúlyosabb kérdését: segíthet-e az alkoholfogyasztás az ember szívén? Figyeljük meg, hogy nem azt a kérdést teszem fel, amit néhányan: "Lehet-e egészséges a mérsékelt alkoholfogyasztás?" Sokan gyorsan igenlően rábólintanak.
Miután áttekintettük az alkohol toxikus hatásainak terjedelmes listáját, az olvasó igen könnyen beláthatná, hogy az alkohol nem egészséges. Mégis mit mondhatunk az alkohol szívre gyakorolt hatásáról? A kérdés gyakran, legalábbis részben, a franciák tapasztalatára épül. Térjünk vissza tehát a francia paradoxonhoz, melyet a média oly fennhangon publikált! Először is ismét helyesen kell feltennünk a kérdéseket. Mindenesetre legalább egy hírügynökség így fogalmazott: "Miért nem kapnak a franciák szívbetegséget?" Ez téves állítás. A franciáknál igenis sok a szívbeteg. Ez náluk a második vezető halálozási ok. A pontos kérdés így hangzana: "Miért kevesebb a franciáknál a szívbetegség, mint az amerikaiaknál?" Ez az a kérdés, amit fel kell tenni. Néhány érdekes tanulmány rámutat a titok nyitjára. Mielőtt megvizsgálnánk ezeket az adatokat, úgy vélem, hogy fontos egy beszédes megfigyelést tennünk. Amerikában sokan mondták már: "Gondold csak meg, ha több alkoholt innánk, miként a franciák, mennyivel jobb lenne a szívünk." A franciák azonban, akik már szembekerültek magas alkoholfogyasztásuk következményeivel, egészen másként viszonyulnak a problémához. Amikor dr. Rankin és dr. Ashley 24 ország alkoholfogyasztási tendenciáit összehasonlította Európában és Észak-Amerikában, döbbenetes felfedezést tett, megvilágítva a francia magatartást. 1950-től 1985-ig a nyugati országok átlagosan megkétszerezték egy főre eső alkoholfogyasztásukat. A középérték 70 és 82 százalék között volt. Valójában egy kivételével minden ország növelte alkoholfogyasztását. Vajon melyik az az ország, amelyik csökkentette alkoholfogyasztását? Ha a franciákra tippelünk, akkor igazunk van. E 35 éves periódus során az átlagos francia polgár 23 százalékkal csökkentette alkoholfogyasztását. {Lábjegyzet:114 } A magyarázat, amivel ezek az alkoholkutatók előálltak, megvilágosította a problémát. "Az alkoholfogyasztás terén megmutatkozó visszaesés Franciaországban szinte bizonyos, hogy részben a nemzeti rendelkezéseknek köszönhető; a fejenkénti alkoholfogyasztás tekintetében világelsőként, elkezdtek aggódni a következmények miatt, ezért csökkentették a szeszesital-fogyasztást." {Lábjegyzet:115 } Tehát míg a franciák évekig azon munkálkodtak, hogy alkoholfogyasztásukat az egészséggel kapcsolatos következmények miatt csökkentsék, az amerikai szeszipar és a média a franciákkal reklámozta az alkoholfogyasztást....
....Azonban tovább kell néznünk a listát. A cigarettázás és a túlsúly, úgy tűnik, nem szerepel a veszélyeztető tényezők között. A francia arányok ezeken a területen összevethetők az amerikaiakkal. A franciáknak van egy másik táplálkozási sajátosságuk is. Nagyon kevés tejet isznak. A hírügynökségek elmulasztották közhírré tenni ezt a tényt. Az étkezési zsiradék nagyon is összefügg a szívbetegséggel. Ha az ember bármely országban megvizsgálja a tejtermékfogyasztást, Franciaországot is beleértve, a szívmegbetegedés aránya egyenesen arányos az elfogyasztott tejtermékek mennyiségével. {Lábjegyzet:117 }, {Lábjegyzet:118 }, {Lábjegyzet:119 }, {Lábjegyzet:120 } Tehát a kevesebb tejtermék fogyasztása segít megmagyarázni a kevesebb szívbetegséget Franciaországban. Egy másik tényező, amitől elvárható, hogy csökkenti a franciák szívbetegség esélyét, hogy nagy mennyiségű zöldség- és gyümölcsfélét fogyasztanak. Ezeknek az élelmiszereknek a szívet védő, jótékony hatásait a 3. és 4. fejezetben tártuk fel. Ezt a fontos szempontot sem publikálják széles körben. ...
"Az első google-os találatodból mintha egy kicsit célzottan idéztél volna, elfeledkezve a cikk idézeted előtti és főleg utáni részeiről:
Tartósítani csak sóval tudtak és füstöléssel. ..."- talán azért hagytam ki mert ez a hus tartósitására vonatkozik, az pedig itt nem téma.
A kedvedért kicsit jobban utánanéztem a témának. A legföbb érved eddig az volt hogy kétségbe vontál mindent, ki az a Samuel Bachiocci, kutyaütő advventista=hiteltelen. Én még nem hallotta, rola és utánanéztem a wikipedián. Amellett hogy adventista, van néhány fazon a világban /köztük a vatikánban is/ akik elismerik.
De ha neked hitelesebb egy közelebbi atyádfia véleménye, ajánlom aolvasásra harsányi Sándortol a Legyetek józanok- a bor szó a bibliában c könyvét. Néhány évvel ezelőtt volt szerencsém olvasni. Ő amugy református lelkész...
Visszatérve a <a href="http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:uy-ya7sRY-YJ:www.e-konyv.hu/index.php%3Fh%3Dkonyv%26id%3D375%26gforma%3Dn+&cd=3&hl=hu&ct=clnk" target="_blank">Bacchiocci féle könyvre</a> nekem nincs meg sajnos és online formába csak angolul találtam meg. 1 Fejezetben csak a bor tatósitásának ókori módjaival foglalkozik. Ime a link magyarul nem találtam
Leirja hogy az erjedt szőlőlé tartósitása problémásabb volt /az ecetesedés miatt/ mint az erjedetlené. Részletesen le van irva hogy pl hütéssel hogy tartósitottak/kénezett edényben, hidegvizes medencében/ Korábban kérségbe vontad hogy nem volt nekik kőedényük, ha jol értettem? Neviccelj már...egy bibliaatlaszban láttam fényképen ahol feltárták, ha jol emléxem Sedékiás király viztározóját és csatornáját. Miért elképzelhetetlen számodra egy vizzel teli köedény ami egy föl alatti helységben, pincébe, barlangba van?
Egy Columella nevü I. Sz ban élt római földmüves leirja hogyan tartósitottak az emberek minden féle gyümölcsöt, szinte minden receptet megad. Hogyan kell tartósitani a szőlőfürtöt, igy egész évben lehetett szinte friss szőlő, receptet is megtalálod. Vigyázz, ez nem Bachiocci kitalácioja, megadja a forrást is. Hivatkozik Josephusra, Pliniusra, aki irt rola hogy az erjesztett szőlőlé tartósitása sokkal problémásabb folyamat mert gyakran megpenészedik, rossz szagu, savas.... Columella továbbá részletesen ir a főzött borról...tartósitásra használtak még szurkot, márványport, tengervizet, kénfüstöt sót, meszet...recepteket elolvashatod a fentebbi linken.
Columella tudtommal nem adventista, remélem ez nem lesz kifogás.
Számtalan kálvinistát idéztem már e témában, kik szerint a bor a Bibliában nemcsak erjedt löttyöt jelölhet, és kik szerint Kánában sem részegítőt ittak, úgyhogy uncsi vagy az adventistázásoddal, avagy Te itt nem elfogulatlanul akarsz tárgyalni, hanem hangulatot kelteni...?
Lehet, hogy innen ered az a közmondás, hogy "Fut, mint zsidó a jéggel".
Erről az egész jelenségről a Picasso kalandjai című film egyik jelenete jut eszembe. Amikor felvitte a csajt a műterembe, és mutogatta a műveit. Volt ott egy igen torz fejszobor, és a modellje is. Amikor a csaj nehezményezte, hogy a szobor nem hasonlít a modellre, akkor az élő embert torzította el úgy, ahogy a szobor kinézett.
Nem lenne egyszerűbb az Írást úgyhagyni ahogy van? Nem a bibliát facsargatni a saját elképzeléseink szerint, hanem a saját képzeletüket alárendelni a Bibliának? (Nem tőled kérdezem, csak költői kérdés volt)
Az első google-os találatodból mintha egy kicsit célzottan idéztél volna, elfeledkezve a cikk idézeted előtti és főleg utáni részeiről:
Tartósítani csak sóval tudtak és füstöléssel. A gyümölcsöket nyáron aszalták vagy befõzték. A zöldségek közül volt, amit szárítottak, mást sózva raktak el apró üvegekbe. / ... / Így volt ez hosszú-hosszú évszázadokig: a melegben jóleső hideg elsõsorban koronás fõknek adatott meg. / ... / A természetes jég széles körű alkalmazása élelmiszerek hűtésére – tárolására, tartósítására – már a XVIII. században elkezdődött
Ha ezeket is értelmezzük az általad idézettekkel együtt, akkor is mindössze annyit láthatunk belőle, hogy bizonyos esetekben extrém erőforrások felett rendelkező uralkodók valóban tudtak természetes jéggel hűteni Krisztus idejében, a széles körű alkalmazás viszont a XVIII. századra tehető. Mindez azonban akkor semmit nem ért a Szentföldön, ahol egyrészt mindösszesen 1 hóhatár fölötti hegycsúcs van, a Hermon hegye (szemben a Néró által bármikor ilyen célra bevethető Appenninnek számos hegycsúcsával), ami több mint 200 km-re van Jeruzsálemtől (az lóhalálában is minimum 1 napos út, 30 fokban, a sivatagban...) másrészt pedig nem volt olyan hatalmú uralkodó, mint Nagy Sándor vagy Néró. Nincs is egy történetírói feljegyzés vagy régészeti lelet, ami azt igazolná, hogy az ókori Izráelben ilyen módon hűtöttek volna bármit is. Ha pedig csupán elméleti lehetőségről beszélünk, illene valahogy alátámasztani is azt, hogy nem csupán egy vallási tanokat igazoló kitalációról van szó.
A második google-os találatodból is kihagytál egy-két fontosabb mondatot:
A must tehát egy kikerülhetetlen köztes termék a szőlő és a bor között, a borkészítés első lépése. Természetes állapotában sokáig tárolni nem lehet, mert az erjedés viszonylag hamar, akár néhány órán belül beindul. / ... / A leülepített, leszűrt must 5°C alá hűtve pár napig eltartható, hosszabb idejű spájzolásához viszont mindenképp tartósítani kell.
Az, hogy Rómában befőzték, az valóban simán elképzelhető, hiszen - mint azt említettem - van benne annyi cukor, hogy befőzve - szörpként, illetve sűrítményként - eltartható legyen néhány hétig, vagy manapság már hónapokig is (de ez csak a szalicil izolálása, azaz 1827 óta) . Még az is elképzelhető, hogy ezzel bort édesítettek (erre kicsit más, de hasonló technológiákat ma is használnak), de hogy gyümölcsök tartósítására használnák, azt elég nehéz elképzelni, önmagában is meglehetősen labilis anyag, hát még ha gyümölcsökkel is összekeverjük... néhány óra alatt úgy beindul az erjedés, hogy ihaj, hacsak nem főzik fel együtt az egészet, amiből viszont már kompót lesz, és azt a hőkezelés tartósítja, nem a mustsűrítmény (az legfeljebb édesítheti).
És végül ezt írod: "Bachiocchi csak annyira hiteles mint pl te", amiben teljesen igazad van, csak engem nem használ senki hivatkozási alapnak mint szaktekintélyt.
Azt továbbra is tartom tehát, hogy a must tartósításának a szalicil előtti korban mindössze egy hatékony módja volt: kierjeszteni borrá, mert azt az alkohol tartósítja és a legtöbb kórokozót elpusztítja benne (ezért korlátlanul eltarthatók ma is a tömény szeszes italok). Néhány esetben a főzéssel besűrítést ugyan használhatták, de az az édes szirup, ami abból keletkezett, semmiképp sem lehetett napi fogyasztási cikk (legfeljebb más élelmiszerek édesítője) és néhány nap/hét után az is megromlott.
"Szende Gábor több kutatást emlit alátámasztásként"
Nono, a fontosabb megállapításait nem támasztja alá. Vagy amit igen, ott úgy, ahogy azt a kutatás nem mutatta ki (ezt lentebb részleteztem is).
A googleval több cikket is találtam 1 perc alatt amelyek szerint a zöld tea resveratrolt tartalmaz
Én több olyat is találok neked 1 perc alatt, ami szerint a Pilis a Föld szívcsakrája. Ettől függetlenül a rezveratrol a kékszőlő héjában és magjában fordul elő a leggyakrabban, és - bár nincs kizárva, hogy a zöld teák is tartalmaznak ilyet, nem is állítottam, hogy ki lenne zárva, de - azok általában más flavonoidok miatt egészségesek.
Sőt, olyan cikket is találok neked, ahol a flavonoidokat flavonidnak írják következetesen. Ja, ez az a Szendi Gábor cikk...
és látom téged joval érzékenyebben érint a téma
Mint minden, amikor a Biblia ferdítésével koholt tanokat áltudományos kutatásokkal és tanulmányokkal igyekeznek igazolni.
A hársfateában is rengeteg resveratrolhoz hasonló csodaszer van, mégsem törődik vele a kutya sem.
Dehogynem. És nemcsak a teában, hanem a hársmézben is (ezért is fontos pl. egy megbízható mézbeszállító, akitől tutira 100% hársmézet lehet kapni). A hársfatea szerencsére eléggé "mainstream" termék mint természetes gyógyszer, komoly gyulladáscsökkentő hatású pl.
gondolom veszed a fáradtságot és megiszod a napi 1 pohár vörösbort
Nem, sajnos nincs nagyon rá alkalmam, sokat lótok-futok kocsival, mondjuk az utóbbi 2 hónapban talán összesen 3-4 pohár fogyott el. Amúgy fáradság, nem fáradtság. Az mást jelent.
Ugyanilyen fontosnak tartod hogy naponta megegyél pl 1 almát, vagy rendszeresen egyél fokhagymát?
Eper- és cseresznyeszezon kellős közepén dél-afrikai almát? Kizárt :) Viszont cserkót az utóbbi 2 napban 6,5 kilót fogyasztottunk el családilag (onnan tudom, hogy lemértük a vájlingot szedés után), és a fokhagymától is csak akkor tartózkodunk, ha Kínából gyön, egyébként a "fokhagyma, paradicsom és olívaolaj nélkül nem lehet tisztességes ételt főzni" elvet követjük. El nem tudom képzelni, miért nem lehet rendes hazai fokhagymát kapni sokszor, bár ez nem egészség kérdése. Egyébként igen, erősen odafigyelek a táplálkozásra, ha ez annyira fontos neked.
Az alkoholizálással nem sértesz meg, nem veszem magamra, ilyen mennyiség mellett nevetséges is lenne, az viszont kifejezetten zavar, ha a mértékletességet összekeverik az alkoholizmussal. Akár te, akár más.
A Bacchiocchi-ra még este visszatérek, mert újabb sületlenségeket sikerült bemásolnod belőle, de most mennem kell a gyerekekkel fagyizni :)
Jeruzsálemhez, melyik az a hegy, amelyen a nyáron is jég, vagy hó található, és hány kilométere van? Illang nem kell azon küszködni, és törni a fejed, minden áron, hogy a must tartosítását bizonyítsad, mert a zsidó bort csináltak.
azt olvastam már i.e 1000 ben ismert volt a hütéssel tárolás, félmüveltek idevagyoda
google: "A hidegben tárolás és a hűtve tartósítás igénye hamarabb felfedezte a jeget, mint gondolnánk. Az első jégvermeket az ókori hadvezér, Nagy Sándor ásatta. A római császárok közül Néró atletikus alkatú rabszolgákkal, stafétafutással szállíttatott magának jeget a gleccseres hegyvidékekről (a lassúakat kivégeztetve), Heliogabalus pedig óriási mennyiségű havat hozatott a hegyekből minden nyáron, amikor Rómába beköszöntött a hőség. "
"A must azonban a borkészítésen és frissen való fogyasztáson, illetve a tartósításon túl a konyhában is hasznosítható. Az ókori Rómában például főzéssel besűrítették, és egy hígabb, valamint egy koncentráltabb sűrítményt készítettek belőle defrutum, illetve sapa néven, amiket azután borok édesítésére, gyümölcsök tartósítására használtak."
"Bacchiocchi pedig ugye bevallottan elfogult (H.N.Adventista ő is), így persze megbocsátható neki hogy a bor kémiájával és biológiájával nincs tisztában, de azért hivatkozási alapnak - pont emiatt - nem igazán hiteles."
"Az általam írtakra és a linkelt kutatásra nem reagálsz, a kutatási eredményt el sem olvasod, ehelyett kitűzöl egy képzelt álláspontot"
Elolvastam az általad linkelt irást (na jo átfutottam). Mit vársz tőlem mit reagáljak rá? Helyben hagyom, bizonnyára ugy van és megáll az amit ir.
"megsmételed Szende Gábor semmivel alá nem támasztott állításait."
Szende Gábor több kutatást emlit alátámasztásként. A kutatásokat nem ő végezte, csak hivatkozik rájuk. Vedd a fáradtságot és győződj meg róla.
"A zöld teákban általában egyébként nem rezveratrol, hanem más flavonoidok mutathatók ki jelentősebb mennyiségben"
A googleval több cikket is találtam 1 perc alatt amelyek szerint a zöld tea resveratrolt tartalmaz. Ugy összességében csak ennyi...nagyon nem szeretnék belemenni a vitába mert nem célom, és látom téged joval érzékenyebben érint a téma. Én csak ugy általánosságban kétségekkel figyelem mikor valaki egészséges életmóddal akarja indokolni a borfogyasztást. A hársfateában is rengeteg resveratrolhoz hasonló csodaszer van, mégsem törődik vele a kutya sem. Látom neked is fontos az egészséged, és gondolom veszed a fáradtságot és megiszod a napi 1 pohár vörösbort. csupán az egészség megőrzése miatt! Ugyanilyen fontosnak tartod hogy naponta megegyél pl 1 almát, vagy rendszeresen egyél fokhagymát? A fokhagymát pl csodaszernek tartják és eszmei értéke magasan a vörösbor áldásos hatása fölött van.
Nem akartalak megsérteni az alkoholizálás kifejezéssel. De rengeteg fájdalom és nyomor okozója ez a méreg és ha egyszer eltünne a földről nyomtalanul az emberiség 1 óriási csapástol szabadulna meg
Köszönjük az írást, jó volt olvasni. Csak kár, hogy őket ugyan észérvekkel meg nem győzöd. (Sőt te leszel az elfogult, mert vannak ismereteid a témában - ergo bizonyosan te is nagy alkoholfogyasztó és reklámozó vagy.)
A mustsűrítés egy picikét más tészta, azt a sürítményt mustjavításra használják és ugyanúgy kierjesztik végül, de ebbe most ne menjünk bele, mert hosszú lenne és offtopic.
Szép. Nem gondoltam komolyan én sem. Egyszer kértem a borosoktól sűrített mustot, csak úgy kóstolónak. Persze jól felhígítottuk, és úgy ittam. Aztán köszöntem, nem kértem többet.
