És igen, általában a hosszú ideig (több mint egy nap) héjon tartott és/vagy héjon erjesztett fehér szőlőből készült bort szokták így hívni. Nagyon kell vigyázni a fajtaválasztással, hajlamos túl sok sav kioldódni a héjból...
Magyar citromot Cserszegtomajon, az egyetemi szölötelepen próbáltak termeszteni, árkos módszerrel, télire takarva. Meg fügét, ebböl pár töke még megvan, meg egyes helyeken a citrom-árok nyoma.
A narancsbornak nincsen Élelmiszerkönyveb rögzített receptje, sem pedig EU-s szabályozásban rögzített termékleírása. Így végső soron, jogilag mindenki azt hív vagy nem hív narancsbornak amit csak akar vagy nem akar.
A konvenció ezzel együtt az, hogy narancsbornak olyan fehérszőlőből készült bort hívunk ami alapvetően vörösboros technológiával vagyis héjon erjesztéssel, de legalábbis hosszú áztatással készült.
Ez megmaradt a téli fagyban, de már a leveleit is ledobta, és előbb beértek a fürtök. Alig volt leve azt még hozzáteszem. Szerintem ez jövőre nem fog kihajtani.
Savat tudsz mérni titrálással (ilyen a Bakonyi-féle teszt és Sylvestris féle is), de a sav összetételének a meghatározásához már laborfelszerelés és vegyész tudás kell, vagy mezei felhasználók által megfizethetetlen berendezés. A legtöbb borászati labor vállal sav analízist (a keszthelyi egyetem és a badacsonyi kutató egész biztos).
Ha szölöpálinkát akasz, akkor több hétig, ha fehérbort, akkor szüret után 24 órán belül (de inkább még aznap) préseld ki/válaszd el a mustot a törkölytöl. Fehérbornál kifejezetten kerülendö a héjon erjesztés.
Neked is ajánlom a Borászat fórumot, meg olvass vissza itt is pár hetet, többször volt szó erjesztésről. Na meg azt is tudni kellene, mit is szeretnél a fehér szőlő héjon erjesztésétől. Narancsbort?
Mérni bármikor lehet, csak azt kell tudni, hogy a must savtartalma valamennyit (~1g/l) csökken az erjedés során.
Egy hűvös évben nagyobb mennyiségű almasav marad a bogyókban, ezért azt érdemes bontani.
Az idei meleg évben a savtartalom - fajtától, kitettségtől, terheléstől függően - elég alaposan lemehetett. Így a benne maradó almasav legalább ad neki egy gerincet.
De persze ezt így távolról nem lehet. Ezek csak olyan információk, amik segíthetnek egyensúlyos, jó bort készíteni. De az is lehet, hogy nem kell semmilyen beavatkozás, mindent úgy csinálsz, ahogy korábban is, és teljesen jó lesz.
Jól mondták, finom seprőn is kerekedhet a bor, bomolhat az almasav. Ha lekénezed, akkor viszont ez nem történik meg.
Nem lehet - legalábbis én nem tudok - egy receptet adni (vörösben kisebb a gyakorlatom, mert inkább fehérekkel foglalkozom ott meg csak egy hosszabb-rövidebb áztatás van, héjon csak jó évben erjesztek). Ez egy sokparaméteres egyenlet, leginkább a tapasztalat, a folyamatos kóstolás segít.
Jó lenne egy savvizsgálat, ami alapján el lehet majd dönteni, hogy a végén (amikor a törkölykalap már lent marad) gyorsan leválasztod a bort, vagy még hagyod az almasavat is bomlani. Ha kevés a sava, akkor nem kellene hagyni lebomlani.
Az rendben lesz, már megkaptam a bakonyi tesztet.
Akkor mérjem amikor leállt a forrás vagy mérhetem most is?
Ha a maradék almasavtól lesz sava akkor az nem fogja negatívan befolyásolni az ízét?
Illetve azt írták, olvastam, hogy az almasav bomlás az finom seprőn is lezajlik.
Ha így van akkor pusztán azzal, hogy a több hetes héjon áztatást elvetem és lefejtem még nem biztos, hogy marad almasava. Hogy szokták ezt csinálni?
És ha az íze eddig jó, a törkölykalapot felnyomja, akkor nem kell aggódni, csak a rendszeres csömöszölést tovább folytatni.
Jó lenne egy savvizsgálat, ami alapján el lehet majd dönteni, hogy a végén (amikor a törkölykalap már lent marad) gyorsan leválasztod a bort, vagy még hagyod az almasavat is bomlani. Ha kevés a sava, akkor nem kellene hagyni lebomlani.
Az a baj az agyonterhelt szőlővel, hogy bár lesz alkohol tartalma, de amit a bornak valóban nyújtani kellene azt nem fogja adni. csak abból indulok ki, hogy nekem is van itthon othello és izabella, de csak lugasnak, árnyékolási és takarási céllal. Tavaly mivel elég sokat termett, csináltam bort belőle mert az ősök kérték h ne vesszen kárba. A kész bornak alig volt íze, mondták is hogy olyan ízetlen, mintha vizet innának. Persze ha felcukroztam volna alkoholnak jó lett volna de nem ez volt a cél. Szóval mindegy hogy othello vagy kékfrankos, mind1 hogy otthonra a családnak csinálod vagy borász vagy, ha élvezhető bort akarsz, muszáj a terhelésnél/művelésnél kezdeni a jó bor készítését.
Mindenképpen kóstold meg az anyagot, hogy kiderüljön, mi van vele (cukros-e még, vagy már alkoholos nagyon, esetleg ecetes, stb.
Nem éreztem édesnek, ecetes ízt sem éreztem és alkoholosnak sem különösebben, de a korty után pár pillanattal azért már úgy éreztem, hogy nem alkoholmentes az anyag. -.)
Ez megmaradt a téli fagyban, de már a leveleit is ledobta, és előbb beértek a fürtök. Alig volt leve azt még hozzáteszem. Szerintem ez jövőre nem fog kihajtani.
Hány napig hagyjam a szemeket erjedni? Állítólag, ha meg forr, az alkohol oldja ki a szemekből az ízanyagot és színező anyagot.
Sziasztok! Lenne egy kérdésm hozzátok.
