“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Az embernek van némi elképzelése/elvárása , aztán lehet , hogy pillanatnyilag (esetleg évekig) mintha ....de aztán mégse .
Aki meg már megégette a száját , az bizalmatlan is , meg menet közben rájött , hogy lehet élni egyedül is .
Nem jó , de nyugis . A választék meg nem túl nagy . Normális egyedek általában foglaltak , vagy éppen most heverik ki a válásukat , vagy mittomén' ... Nem egyszerű .
Ööö. A feminizmusnak nem az volt az egyik legfontosabb 'vívmánya', hogy a nőknek ne kelljen férjhez menniük, hanem maradhassanak szinglik? Aztán mostmeg mégis bekötnéd a fejüket:-))
Természetesen ez nem igaz ebben a formában, de maradjunk abban, hogy aki tényleg akar családot, annak lesz családja. Az a nő vagy férfi, aki a mai több százezres kínálatból nem talál magának társat, az szerintem nem is akar elköteleződni.
Én is naon elfáradtam. Egész nap szecskáztam a holnapi kajákhoz. Na jó, egy picikét szundítottam délután...
Az a baj, h ma már a XXI. sz-i Európában nem pusztán az éhezésről van szó. Van egy csomó infrastruktúra, ami nélkülöz7tetlen a trsdlomba való bekapcsolódáshoz. Az, h a has tele legyen már nem elég, és ahol már ez is gondot okoz, oda nem elég egy zsák krumpli támogatás. De ettől függetlenül vallom, h jobb lenne az embereket magukra hagyni, és nem korlátozni abban, h a saját képességeik szerint megéljenek. Máshol lenne szükség korlátozásokra.
Előbb-utóbb el kell jutni odáig, fel kell fogni, hha nincs korlátozva a magántulajdon, rövid időn belül néhány 10 ember fogja birtokolni az összes erőforrást a világon. Akik önmaguktól nem fognak lemondani ezek birtoklásáról. És nagyívben tojnak arra, hogy kinek jut mellettük lehetőség élni.
Persze hogy felmerült ! Csak mi a megoldás , hogy a gyerekeik ne éhezzenek , ha egy mód van rá ?
Igen .... nem egyszerű annak , akinek a fel- és lemenőit is gondoznia kell . Későn szülnek a nők , és nem halnak elég korán a szülők .... hogy morbid legyek (bocs' !) .
(marhaságokat írok , mer' nagyon elfáradtam... leginkább csak nézni van energiám )
Nem merült fel még benned a kérdés, h épkézláb, egészséges embereket miért kell támogatni?
Én nagyon ellene vagyok mindenféle támogatásnak. Lehet, államellenes anarchista vok, de sztem minden embernek, családnak képes kellene, h legyen fenntartani saját magát. Hallottál már a szendvics generációról? Ők azok, akiknek már idősek a szüleik, de a gyerekeik még nem repültek ki. Nekik a szüleiket is támogatniuk kell, a gyerekeiket is nevelniük kell, nem mellékesen pedig a saját nyugdíjukról is gondoskodniuk kellene amellett, h fenntartják magukat, és eltartják az államot... Nem úgy tűnik, mintha megvalósítható lenne...
Szerintem is a nagycsaládosokat kell támogatni , mer' ott sok az éhes száj . Ha meg a drágalátos szülék nem tesznek meg mindent (mer' ugye van ilyen sok) , az nem a gyerekek bűne .
Aki egyedül él , az meg elkínlódik magában , jó esetben a család segítségével .
Pedig ez igazi lustaember-palacsintája, mert én sem szeretem a kelt-típussal való pepecselést. A "szódavizes" típusnak meg még az ízét sem. Fúúúj!
Ezért aztán amerikai palacsintát sütök, de orosz méretben! (Pontosan kettő darab "megállít" egy férfiembert, három-négy pedig éhgyomorra is bezabálásnak számít.) :)
A képen egy negyven centi átmérőjű tányéron látható HAT darab ilyen palacsinta (de az is lehet, hogy rosszul számoltam és csak öt). :)
