“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
De mondom. Pontosabban ők mondták. De erre itt, a fórumon is olvashatsz példát, mondjuk a Mennyire számít topikban. Nagyon sokan gondolkodnak úgy, hogy tudják, megvan a határa annak, hogy felelősségteljesen (értsd: tanulmányokat megfelelően biztosítva) tudjanak felnevelni egy gyereket. Ne mondj róluk semmit (de azért vetettem fel, mert kérdeztétek, hogyan változik a nők társadalmi helyzete- most akkor térjünk vissza a palacsintákra? ). Van egy olyn érzésem (és ebben nincs semmi személyeskedés), hogy te nagyon távol állsz ettől a problémától, ti. hogy mennyire nehéz manapság párt találni, és a véleményed inkább teoretikus álomképekre alapozod, mintsem konkrét tényekre.
A szingliséggel kapcsolatban meg van egy olyan megfigyelésem/véleményem, hogy sokan közülük csak azért vannak egyedül, mert anyagilag nem engedhetik meg maguknak, hogy gyereket válallaljanak (ezt mondjuk egygyerekes kollégáktól ugyanígy hallottam).
Ne mondd már, hogy két dolgozó, felnőtt ember nem engedhet meg magának egy gyereket. A két szinglinek meg nem külön kéne sírdogálnia, hanem ha összeillenek, akkor elhatározásra jutniuk és összeköltözniük, mert együtt húzva jobban fut a szekér.
Azokról az emberekről meg, akik már előre kiszámolják, hogy a leendő gyerek egyetemi végzettséggel együtt hány millióba fog kerülni, engedelmeddel, nem mondok semmit. :)
"Veszel egy palcsisütő (palifogó) masinát oszt süti mint a gép!"
Hát, most megnéztem őket. Láttam egyet baromi régen az egri strandon: ötletes kis masina volt, és tényleg sütött, mint a gép.
No!
Egy ahhoz nagyon hasonló felépítésű palcsisütő gép most bő egymillió forint. (Pedig semmi extra, hogy számítógépvezérlés, meg webkamerás távoli felügyelet és efféle fasságok... egy egyszerű, majdnemhogy konyhai gép.)
Hát, nem ez lesz a következő háztartási gépem, az hótziher! :)
Arra céloztam, hogy a jelenlegi rendszer azért nem jó, mert nem előreviszi, hanem konzerválja a hátrányos helyzetet. Az pedig senkinek nem jó, ha azt a réteget növeljük, aki önmagát sem képes eltartani.
A szingliséggel kapcsolatban meg van egy olyan megfigyelésem/véleményem, hogy sokan közülük csak azért vannak egyedül, mert anyagilag nem engedhetik meg maguknak, hogy gyereket válallaljanak (ezt mondjuk egygyerekes kollégáktól ugyanígy hallottam). Azzal is vitatkoznék, hogy aki egyedül van, az csak magának köszönheti. Én inkább úgy vettem észre, hogy a harmincas férfikorosztály egyre kevésbé akar elköteleződni, elvégre szexhez úgy is hozzá lehet jutni, ha nincs megkötve a frigy, sőt, manapság már nem divat hosszas együttjárásokra sem energiát pazarolni. És a mostani mozgalmak (metoo, mgtow) sem tesznek jót igazán azzal, hogy inkább csak elmérgesítik a férfiak és nők egymáshoz viszonyulását, mindkét nem harcolni akar a másikkal, uralni, na ebből nehezen lesz párkapcsolat.
Vesz a nyavaja ! Annyi szentszar van már a lakásban , hogy lassan én nem férek el a 3 szobában . Évente 2-3x kibirom , unokáknak süt az anyjuk , én meg sütök nekik kelt kalácsot .
Amúgy .... a jószág(ok) kint vacsitolnak az ajtó előtt éppen . (!)
Nekem mindegy, ha valaki az egyedüllétet választja, mert rühelli a gyerekeket, vagy annyira antiszociális, esetleg introvertált, hogy púp lenne a hátán a férjéhez vagy feleséghez és a saját gyerekeihez alkalmazkodnia. Van ilyen, elismerem, nem is kevés. De aki szíve mélyén szeretne családot, de közben minden partnerét lefikázza, ott tényleg az ő készülékében van a hiba.
Aki akar, azt tényleg maradjon szingli, de nem ér közben ríni, mint egy fürdőskurva, akkor élvezze az egyedüllétet. És nem ér nekik ajvékolni sem azért, mert az állam támogatja a családokat.
És ne tulajdoníts nekem olyasmit, ami nem tartozik hozzám, már a teli van a hócipőm az aljas kis sunyi csúsztatásaiddal.
Az embernek van némi elképzelése/elvárása , aztán lehet , hogy pillanatnyilag (esetleg évekig) mintha ....de aztán mégse .
Aki meg már megégette a száját , az bizalmatlan is , meg menet közben rájött , hogy lehet élni egyedül is .
Nem jó , de nyugis . A választék meg nem túl nagy . Normális egyedek általában foglaltak , vagy éppen most heverik ki a válásukat , vagy mittomén' ... Nem egyszerű .
Ööö. A feminizmusnak nem az volt az egyik legfontosabb 'vívmánya', hogy a nőknek ne kelljen férjhez menniük, hanem maradhassanak szinglik? Aztán mostmeg mégis bekötnéd a fejüket:-))
Természetesen ez nem igaz ebben a formában, de maradjunk abban, hogy aki tényleg akar családot, annak lesz családja. Az a nő vagy férfi, aki a mai több százezres kínálatból nem talál magának társat, az szerintem nem is akar elköteleződni.
Én is naon elfáradtam. Egész nap szecskáztam a holnapi kajákhoz. Na jó, egy picikét szundítottam délután...
Az a baj, h ma már a XXI. sz-i Európában nem pusztán az éhezésről van szó. Van egy csomó infrastruktúra, ami nélkülöz7tetlen a trsdlomba való bekapcsolódáshoz. Az, h a has tele legyen már nem elég, és ahol már ez is gondot okoz, oda nem elég egy zsák krumpli támogatás. De ettől függetlenül vallom, h jobb lenne az embereket magukra hagyni, és nem korlátozni abban, h a saját képességeik szerint megéljenek. Máshol lenne szükség korlátozásokra.
Előbb-utóbb el kell jutni odáig, fel kell fogni, hha nincs korlátozva a magántulajdon, rövid időn belül néhány 10 ember fogja birtokolni az összes erőforrást a világon. Akik önmaguktól nem fognak lemondani ezek birtoklásáról. És nagyívben tojnak arra, hogy kinek jut mellettük lehetőség élni.
Persze hogy felmerült ! Csak mi a megoldás , hogy a gyerekeik ne éhezzenek , ha egy mód van rá ?
Igen .... nem egyszerű annak , akinek a fel- és lemenőit is gondoznia kell . Későn szülnek a nők , és nem halnak elég korán a szülők .... hogy morbid legyek (bocs' !) .
(marhaságokat írok , mer' nagyon elfáradtam... leginkább csak nézni van energiám )
Nem merült fel még benned a kérdés, h épkézláb, egészséges embereket miért kell támogatni?
Én nagyon ellene vagyok mindenféle támogatásnak. Lehet, államellenes anarchista vok, de sztem minden embernek, családnak képes kellene, h legyen fenntartani saját magát. Hallottál már a szendvics generációról? Ők azok, akiknek már idősek a szüleik, de a gyerekeik még nem repültek ki. Nekik a szüleiket is támogatniuk kell, a gyerekeiket is nevelniük kell, nem mellékesen pedig a saját nyugdíjukról is gondoskodniuk kellene amellett, h fenntartják magukat, és eltartják az államot... Nem úgy tűnik, mintha megvalósítható lenne...
