" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A most 83 éves Miklós bácsi Lovásziban egyike a 2004-ben indított "mediterraneizációs projekt" első kedvezményezetteinek. Az immár hatalmasra nőtt Rojo brillante-ja ebben az évben lett elültetve, majd azt további nálunk is termő új gyümölcsfajok követték. Egyedül a kivivel nincs szerencséje, mivel a kertjének az a része kósza pocok-tanya és ezek a rágcsálók hatalmas károkat okoznak a kivigyökereken. Többet sikerült már közülük megfogni, de az állomány kiirthatatlannak mutatkozik. (Kritikus időszakokban kissé az öntözést is túlzottan kihagyta. Ez a másik döntő tényező.)
Érdekes módon, ezen a helyszínen ugyanakkor a kákitermés mindig kiemelkedő, nem jellemző a túlzott hullás.
Két évvel ezelőtt kerültek ki a növényállomány legfiatalabb példányai: egy asimina és egy jégfüge-csemete, amelyik ilyen rövid idő alatt derék kis fává cseperedett. (Nyilvánvalóan a jó gondoskodást meghálálandó!)
Más is találkozott már jujubán harlekin katicákkal? Itt gyakorlatilag megszállás történt, több száz van a fákon.... Csak azt nem tudom eldönteni, hogy barátaink vagy ellenségeink ebben az esetben? Poroznak a drágáim vagy éppen most eszik le az idei termést?
a só elhagyható, bár 1-2 kanál só (mint segédanyag) 300 m-re, 20 cm-es sávban nem gondolnám hogy környezeti katasztrófát okoz.
gondoljunk csak bele, hogy pl. az almát hányszor kell permetezni ahhoz, hogy teremjen és beérjen,
és a permetezett almát még meg is esszük, még ha állítólag addigra le is bomlottak a hatóanyagok.
(persze ezért termesztünk inkább fügét, kákit, kivit, hogy ne kelljen permetezni! :)))
mosogatószer is elhagyható, bár abból is elég 1-2 kanál, mint segédanyag. ez sem okoz 20 cm-es sávban maradandó kárt, sokszoros higításban, 5 méterre a fáktól.
ha a sót és mosogatószert elhagyjuk,
marad az ECET.
ebben megegyezhetünk, hogy természetes anyag. talán önmagában is működik.
a talaj amúgy is meszes, tehát még javítja is :)
a glifozát tartalmú szerek (betiltásáról keringenek hírek:
nem gondolnám, hogy barátságosabbak, mint az ecet.
gyümölcsös-zöldséges területét én sosem gyomirtóztam.
ott a rotazin hatóanyagú kapazin, szóval a kapálás a megoldás.
tehát arra a kis sávterületre akár glialka is mehet, ahol évtizedekig nem lesz gyümölcstermelés (amit megennénk), viszont nagyon fontos, hogy a gaz-fű ne szigetelje le a villanypásztort.
ellenkező esetben Petőfi Sándor Szeptember végén megint jön a 40 fős szarvasbika csorda és mindent elpusztít, olyannyira, amit elképzelni is nehéz, és jobb nem is.
viszont a gilisztaűző varádics nagyszerű bioszer, ezt emeljük ki inkább:)
pl. levéltetvek ellen.
vagy: tegnap leveleket szórtam egy erősen hangyás helyre, 15 perc múlva egy hangya sem volt...
A talaj sózását és ismeretlen összetételű mosogatószerrel locsolását én nem ajánlgatnám.
Az ecet még hagyján. Az nagyon hamar reakcióba lép és ha mást nem is tesz, egy kicsit savasítja a talajt. Sokan pont az ecetsavat használják a locsolóvíz ph beállításnál.
biztos láttad már, még ha esetleg nem is ismered ezen a néven.
fél vödörnyi levelet kell szedni, fém/cinvödörben leforrázni 4-5 liter vízzel, amennyi "permet" kell.
1-2 napig lehet állni hagyni.
lehet bele tenni még néhány csalánlevelet, 1 fokhagymát is, de ezek el is hagyhatók.
elsőre a tetvek 80-100%-a eltűnik.
max. egyszer még meg kell ismételni a permetezést, kb. 1 hét múlva. ennyi.
bio és ingyenes. rózsára, más növényekre is jó.
állítólag hangyák ellen is jó, ezt még nem próbáltam, de ki fogom ;)
most hallottam jó gyomirtóról is: 20%-os ecet higítva, só, olcsó házi mosogatószer, fiatal(abb) gyomok ellen. (már egyszer kapott "rendes" gyomirtót a kerítés alja, de az utókezelés már ezzel lesz.)
Azt hagyd meg, amelyik nem tekeredik, hanem vastagon, gyorsan húz felfele. Amíg felfele megy , addig nem fog mellékhajtásokat hozni. Tetűt én még nem láttam rajta. De ha mégis lenne rajta , akkor vízsugárral lődd le róla. A vizet minden formában szereti. ... Azért jeges pakolást ne tegyél rá mégse!
Kiültettem a kiviket (4 Hayward, 1 Tomuri) és azt tapasztaltam, hogy a 4 méteres spárgára az egyik tekeredik, mint a bab, míg a másik szépen nő mellette és várja a kötözgetést.
Ha valamelyik további hajtásokat hoz, akkor azt gond nélkül vágjam le, hogy a fő szál fejlődhessen?
Sebkezelőt alkalmazzak?
További gondom, hogy a levéltetvek is megtalálták. Jellemző, hogy a tetvek károsítják?
