“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Pont ezt magyaráztam, de az istennek nem értik. Valahogy pont a szegény országokban, ésmég a fejlett világnak is a szegény néprétegeiben a legnagyobb a szaporulat.
Robónál is csúszik a kuplung, ráadásul ő maga mondta, hogy semmi gondoskodási vágy vagy hajlam nincs benne. Tőle éhen halhatnál a gyerekeiddel együtt. Felkötné a csecsemőt a hátadra és elhajtana a bányába dolgozni. :)
Pontosan. A természet kiküszöböli a csorbát: az életképtelen szemléletmódot követő populációk kihalnak, helyükre más, életképesebb szemléletűek kerülnek.
Hát persze. Az a legkényelmesebb, ha nem veszünk tudomást arról, amit a nők mondanak, hanem legfeljebb annyit mondunk, h a kurva nők nem akarnak szülni... Pff... Ettől még nem lesz több gyerek...
"És, kb ennyit értek a 'családtámogatások': jól látszik az ötvenes évekbeli ratkó, meg a hetvenes évekbeli gyes bevezetés:-) A végeredmény ló..sz és esti fény:-))"
Így van.
Az összes állami beavatkozás - legyen az kedvezmény, vagy akár szigorítás -, csak időlegesen tudta javítani a helyzetet, a trendet nem tudta megfordítani.
Azt is mondhatnánk, hogy teljesen fölösleges a nőknek bármiféle támogatást: pénzt, vagy épp kedvezményeket adni, mert a dolog nyilvánvalóan nem erről a létbiztonságról, vagy egyéb ilyesmiről szól. Ezek nyilvánvalóan csak kamuk.
Aki szülni akar, az szül. Bármikor. Egy háború kellős közepén is.
Aki meg nem akar, az nem fog - akkor sem, ha fényesre van nyalva a pics... szóval az, no!