Na ezt csak gondolni tudom, mert a recept, egy budai flancos Olasz étterem séfjétől van.
Gondolom talán azért mert így a víztartalom egy része kijön belőle, ami víz viszont rátapad az elpárolog illetve letöröljük róla.Ők persze kicentrifugázzák, de itthon a zöldség centrifuga erre nem alkalmas, mert összetapadnak a levelek.
A medvehagymát én is úgy tettem el ahogy te, szerintem amíg az olajos rész tiszta és nem opálos addig nincs benne számottevő víz, és nem romlik.
Tegnap készült el az enyém, megszáradt a majoranna is, valamennyi bazsalikomot is száritok, a szárított füszer keverékekhez.
Szerették az unokák meg lányom, és a menyem, egyszerre vártak babát, ott heverésztek a fa alatt a gömbölyödő pocakjukkal, és meg gyönyörködtem bennük, csak sajnos akkor még dolgoztam, és csak hétvége volt az enyém, és a szabadságok.
A képeknek nagyon örülök. (Vizuális alkat vagyok ) Búbos kemence meg üvegház... Na persze ilyen önerős építkezés után ez már csak természetes :) Ez igen! Biztosan nagyon szerettek ott az unokák!
A bazsalikom olajnál miért kell leforrázni a leveleket? Én medvehagymát turmixoltam több olajjal. Hűtőben volt igaz,de sokáig elállt így is.
Forrásban lévő vízbe dobok jó sok levelet, amikor újra forrna már szűröm is. Bele hideg vízbe. Ha lehült először kézzel kinyomkodom, utána ruhába csavarva. Aztán tálcára ruha és ott szét szedem amennyire tudom, és vagy két napig szikkad bent a lakásban. Ezután teszem a kézi darabolóba rá az oliva olajat, és jó átkeverem. Leszűröm és megy üvegbe.
A maradékot is üvegbe teszem pestónak felhasználom,
A lényeg, hogy nem lehet magas a víztartalom, mert akkor elválik az olaj és a víz.
:))) A Bükk völgyében nőttem fel, ott azt tartják, a csipkét addíg kell leszedni, míg valaki meg nem előz! :DD
No, ez félig vicc, félig igaz. Tény, hogy édesebb, és puhább amikor megcsípi a dér, de gusztustalanabb is szedni, és nehezebb megmosni.
Gyakorlatilag akkor szedem, amikor időm van rá. Akinek ott van a kertben, az aztán tényleg maga dönti el mikor szedi, érdemes minél "érettebb" állapotban. Nagyanyám állandóan magozta, főzte, paszírozta, ehhez nem sok kedvem van.
Kipróbáltam, beraktam a fagyóba szedés után, gondoltam majd utánozom én a dért. Tévedtem...nem puhult meg. :)))
Úgyhogy nem volt mit tenni, megmostam, és kevés vízzel összeturmixoltam. Pépesre. Utána egy fémszitán nagyjából átpasszíroztam, és némi kóstolás után megcukroztam. Ne kérdezd mennyit, soha semmit nem tudok, érzésből megy a dolog. Amikor a csipke már jó érett, szerintem nagyon kevés cukor kell hozzá, vagy semmi. Ha keményen szedem, nyilván több.
Natrium benzoát a tartósító, az üvegre celofán, és bizony ezt pár hónapig igencsak békén kell hagyni. Az üveg tetejére kisűrűsödik a lekvár, az alján ottmarad a lé. Az is kopik lassan, de elég lassan, nem szoktuk kivárni, óvatosan lekanalazzuk a lekvárt amikor valaki ráéhezik. Többnyire én...:)))
Sommal keverve is csináltam már, de azt főztem a som magok miatt.
A feketeribizke az eper színének nem tesz jót szerintem, hiszen fekete, de akkor is nagyon jó ötlet, és ki is fogom próbálni, ugyanis a pektin hiányzik az eperből. A feketeribizkében pedig túlteng rendesen, tehát mindenféle főzés nélkül el tudom képzelni, hogy besűrűsödik a lekvár.
Az áfonyás percek alatt egybeállt, mint a kocsonya.
Csipkebogyó nyersen - ez igen! Nagyon érdekel. Van is bokor a kertben, hagyományos, meg a nagy termésű Rosa rugosa is, több bokor. Csak ez nem egyszerre érik, össze kell gyűjteni, összevárni, hogy legyen megfelelő mennyiség. Kérdéseim.
- mikor szeded a csipkebogyót - még kemény vagy már dércsípte állapotban?
- turmixoláshoz adsz hozzá valami folyadékot?
- mennyi cukrot adsz hozzá (vagy ha semmit, akkor mitől áll el?
Az én csipkebogyó lekvárom főzött - a tisztított bogyók egy hétig álltak fehér borral leöntve, aztán egyszer felforraltam (adtam hozzá még két nagy almát is), utána passzírozás, cukor (kb. 50-60 dkg), még egy gyors forralás (így is nagyon sűrű), aztán üvegbe.
Én is szoktam télen lekvárt főzni fagyasztott gyűmölcsökből - pl. az eper gyorsan elveszti a színét, ebből egyszerre mindig csak keveset készítek. Utánpótlás a mélyhűtőből. Bár kipróbáltam már az itt olvasott feketeribiszkés megoldást is, adtam az eperhez és a málnához is, meglátom, mit jelent a szín szempontjából.
Kipróbáltam tavaly a csipkelekvárt is nyersen. Működik. Leturmixoltam, átpasszíroztam, nem volt vele kevés meló bevallom. :)) Celofánt rá, és ennyi. Teljesen jó lekvár lett belőle télre.
Nem használok zselésítőt sem, inkább megpróbálok úgy párosítani, hogy ne is kelljen. Idén pl. ki fogom próbálni az áfonya/eper lekvárt. Nálam is a fagyóban várják be egymást amik nem egyszerre érnek. Sőőőt....ha véletlenül van hely, télen is ráérek megcsinálni. Jobban mint szezonban. :))
Akkor ugyanazt a receptet használjuk... Én azért néha egy kis cukrot is adok hozzá (max. 10 dkg/kg - évjárattól függ. Az üvegek felét csavartetővel zárom, másik felét celofánnal, ha marad jövő tavaszra (idén maradt), utóbbi már kb. gyümölcssajt. Így mindenféle célnak lesz megfelelő.
Az ablakokban vannak a lakást körbe süti a nap hurcolászom, ha már jó az idő akkor a külső párkányon vannak és a garászlejáró fedelén ahová az ablakból kitudom tenni. Később szabadba fólia alatt
nálam a szilvalekvár készül 10 órás főzéssel, addig hozzá se nyúlok ezután kezdem el keverni ami kb. 1/2 óra. Cukor nincs benne. még soha nem romlott meg viszont nagyon funom.
Teljesen egyetértek veled: minek bonyolítani, ami egyszerűen is megy?
Lekvárnak a meggyet, kajszit magozva, az őszibarackot hámozva, magozva, a feketeribiszkét megmosva egy kizárólag gyümölcsbefőzéshez használatos darálóval ledarálom, bele a zselésítőport, később a cukrot, egy-kettőre kész, az egész család tőlem hordja a lekvárt, szörpöt. Az apró magok senkit sem zavarnak. A szörpféléket nyersen készítem, én sem állok mellette kevergetni, egy-két keverés + pár óra után úgyis elolvad.
Azért készítek pár "igényesebb" dolgot is, pl. csipkebogyó, bodzabogyó lekvár, arra rá kell szánni az időt.
A birssajtot is felesleges órákig kavargatni, az áttört masszába beleteszem a cukrot, felforralom, 10-15 percig főzöm, vékony rétegben formába öntve előbb vagy utóbb úgyis megszárad.
És a "lusta asszony szilvalekvárja"... biztos sokan ismerik, de az még úgysem érik.
----
Nagyon örülök ennek a topicnak, bár hosszú évek tapasztalata áll mögöttem, mégis találtam már hasznos ötleteket.
No igen,valamit valamiért. Vagy hőkezelek, vagy kénytelen vagyok tartósítószert használni. Ez igaz. Az is igaz, hogy ahol lehet kerülöm nagy ívben a "műcuccokat"...Itt győzött a lustaság. Marad a nyers gyümölcslekvár, és a tartósító. Nátrium benzoát. Senki nem beteg nálunk szerencsére, senki nem is allergiás semmire. Jelzem a szalicilátokra sem, egyszerűen vagy 30 éve átszoktam a benzoátra....valaki azt mondta akkor, hogy ez jobb. Ennyi volt az apropója...
Télen pedig a vitamin minden formában kell. Édesszájú banda, sok sok palacsintát legyártok egy télen, legalább annyi egészséges legyen benne, hogy a lekvárból nem főzöm ki a vitaminokat. :))))
Áfonyalekvár rulez!!!!! Tegnap csináltam életemben először, a kiscsaládomnak még nem vezettem elő! Majd karácsony táján... Már kétszer szüreteltem "tarlóra" az áfonyabokrokat, meg sem látszik rajtuk. Szerencsére nem egyszerre érnek be a bogyók.
Kavargassa őt a radai rosseb ahogy mondani szokom! :DDDDD ez csak afféle "városi legenda"...mint anno szegény anyósom, akinek meggyőződése volt, hogy a piskótát balról jobbra (vagy jobbról balra? ) kell kavargatni....HÜLYESÉÉÉÉG!!!! :DDDDDDD
Ugyanúgy előkészítem mintha főzném. Pl. a barackot hámozom, magolom, esetleg egy krumplitörővel összenyomkodom, de ha nem úgy is jó. A bogyósokat leturmixolom. Pl. az áfonyát, feketeribizlit, stb....
A lányom paszíroz, én nem. Engem nem zavarnak az apró magocskák (pl. szeder).
Cukrozom, érzésből (soha, semmit nem mérek, csukott szemmel is tudom az arányokat ennyi év után). Nyilván annyit kavarni kell, hogy a cukor feloldódjon, de ez pár kavarás csupán. Hagyom az asztalon egy lábasban, időnként megkavarom. Kg. 1-2 napig így van, attól függ, mennyi a dolgom. Nátrim benzoátot belekeverek, és zsupsz bele az üvegbe. Celofánnal lekötözöm és ennyi.
Részint lusta vagyok mint a dög, részint van egyéb dolgom is, úgyhogy semmi főzőcske. Nem főzöm ki a "lelkét"...
Tegnap áfonyát csináltam egy üvegcsével. Leturmixoltam, mikkor épp jöttek villanyórát leolvasni. Mire végeztek, belekötött a turmixos edénybe! :)))))) 3 perc....eperrel fogom legközelebb házasítani.
Ennek a receptjét is felteszed? Nagyon örülnék neki.
Ma Spektrum Home-on láttam nagyon jó dolgokat, igyekeztem gyorsan jegyzetelni, de volt ami kimaradt. Gyógy- és fűszernövényekből készített dezodort, herpesz elleni krémet, fejtetű elleni krémet, rovarcsípésre krémet, és még ha jól emlékszem szájvizet.
Ez így igaz... :) Nem véletlen, hogy a tartósítóiparból kitiltották a szalicilt. Ami talán még érdekesség, hogy a szalicil - megfelelő és ellenőrzött körülmények között - gyógyhatású (pl. Kalmopirin, Aspirin és társai, vagy az említett Astrix), de egyébként hosszú távon vagy túladagolva rákkeltő. Ami még érdekesebb, hogy - legutólsó ismereteim szerint - a gyógyító hetásmechanizmusa nem ismert.
nem akarlak befolyásolni a befőzésbe, de ezeket érdemes elolvasni.
A szalicil igen erős csíraölő hatású készítmény, amely hosszú időn át és kiválóan akadályozza meg a befőttek, savanyúságok penészedését, rothadását, erjedését. Nem véletlenül futott be akkora karriert anyáink, nagyanyáink korában. Csak az a baj, hogy megterheli a szervezetet, főként a gyomrot, emellett kiütést, köhögést, hasmenést, allergiás tüneteket okozhat, amire a gyerekek és az asztmában szenvedők különösen is érzékenyek. A benzoesav és származékai – a nátrium-, illetve kálium-benzoát – szintén kiválthatnak allergiát, mindent összevetve azonban kevésbé károsak az egészségre, mint a szalicil. Az sem véletlen, hogy jelenleg ez a világon legelterjedtebb tartósítószer. A szorbinsav, illetve sója, a kálium-szorbát a legártalmatlanabb tartósítószer (noha enyhe allergiás tüneteket ez is kiválthat), a szervezetben szén-dioxidra és vízre bomlik. Azt azonban tudni kell, hogy kifejezett csíraölő hatása nincs, de gátolja az élesztő- és penészgombák, valamint néhány baktériumfaj szaporodását. Ezért csak a tökéletesen tisztán, illetve csíramentesen elrakott befőttek, savanyúságok eltarthatóságát hoszszabbítja meg. A tartósítószert kiválthatjuk természetes, az egészségre ártalmatlan anyagokkal, módszerekkel. Hatásos például, ha az eltett savanyúságok, főzeléknek való zöldségek tetejére étolajat öntünk vagy nagyobb mennyiségű sót adunk ezekhez. (Az olajat persze fölhasználás előtt el kell távolítani, a sok sót ki kell mosni.) A gyümölcsök eltevésében a cukor és a méz a természetes tartósítószerek, illetve kis mennyiségben az alkohol (a rum vagy a tiszta szesz). A konyhai eljárások közül pedig a gőzölés és a dunsztolás az, amivel részben vagy egészben kiválhatjuk a tartósítószert.
Én úgy vagyok vele, hogy a téli vitamin forrást inkább a fagyasztott gyümölcsökből, és a savanyú káposztából próbálom fedezni.
Főleg azért is mert szedek astrix nevű gyógyszert ami szintén acetil szalicil sav, csak annak pontos meghatározott dózisa van.Használok Na benzoátot, csalamádéba, és a csemege uborkába, másba semmibe.Jobb lenne K. szorbát de azt nem lehet kapni
Így aztán az én barack és szilva lekváromban csak cukor van illetve a szilvában az se.
