Készítsd továbbra is úgy borodat ahogy jónak látod és "szűk" körben úgy nevezed ahogy neked/nektek tetszik viszont "hivatalosan" az van amit a hozzáértők elmondtak. ;-)
Isten tartsa jó egészségben a Mókushegyi bort fogyasztókat (is)!
Bármit lehet biztosan, de a fehér bort nem lehet összeönteni a vörössel ez tuti, hidd el. Elképzelhető hogy vannak olyan indián törzsek, a bolygó túloldalán ahol élnek speciális előírások, de nálunk ez egy alap tézis!
Itt a Mókushegyen ennek nagy hagyományai voltak, az othello 10-20% vagy több ott volt szinte mindenhol, azt a fehérrel összedarálták(azt se szabad?) és így lettek ezek a szép narancsvörös(figyeled hogy szándékosan kerülöm az schiller kifejezést)bor, amit mókushegyi bornak hívtak. Nekem itt van szőlőm és ezt céloztam meg és a ”kutyulmányom”csak annyira sikerült hogy akinek ajándékba vittem bort és ott csókolgatta az üveget(pedig ő is öreg borász) hogy de rég ivott ilyen igazi Mókushegyi bort.
Egyébként most jut eszembe, valahol olvastam,de megkeresem, a direktek közül az othellót lehet 10%-ig szinezésre használni.
(Amivel ha egy uvagballonnyi mennyiségről van szó, nincs semmi baj, ha pl valaki egybe szedi az összes szőlőt ami a telkén van. Ha már ontozgeti a feherbe a vorost az már pancsolás. Fontos hogy tudja az aki csinálja hogy ez pancsolás és így kezelje ő is!)
Hidd el sokan akik meg vannak őrülve a rozékért, fogalmuk sincs hogy készül. Vannak akiknek pedig meg vannak győződve hogy a fehéret szinezik a kívánt árnyalatúra!
A bortörvény szerint sajnos nem. A házasítás: fehérbor+fehérbor vagy vörösbor+vörösbor, ill. készíthetsz fehér pezsgőt vörös szőlőből, de ahhoz (pezsgő előállításához) meg speciális engedéllyel kell rendelkezned. Kutyulás, viribülés: pont lefedi azt, amit csinálni szándékszol és ezt még véletlenül sem bátásként vagy veled szembeni személyes támadásként mondom, úgyhogy te se vedd sértésnek, ill. ez nem jelenti azt, hogy nem sülhet ki belőle valami jó/finom is, viszont az így elkészült művedet se vörösbornak, se schillernek nem hívhatod.
Kizárólag a portugáloknál megengedett és ott is csak a történelmi hagyományok miatt a vörös és fehérborok keverése rozébor előállítására. Magyarországon a bortörvény tiltja, és a schiller definíciója is kizárja, hogy fehérbor legyen benne. Te magadnak kutyulhatsz ilyen bort, de nem nevezheted schillernek.
Oké a mélyvörös szín, de az még nem jelenti a festőszőlőt, max. jól beérett kékszőlő, megfelelő áztatási idővel dolgoztak...
"fehéret belőtte schilleresre" fehér schillernek? azt hogy lehet? Én a pinot noirból szoktak próbálkozni fehérrel, egyszer sikerült eddig, de leginkább hagymahéj színű rosé szokott lenni. De fehér mitől lenne színes?
Most készítem életem első vörösborát, tehát nincs tapasztalatom a témában, így a szakirodalmat lapozgatom:
"A fenolos anyagok kioldódása magasabb hőfokon kedvezőbb. A héjon erjesztés klasszikus hőmérsékleti optimuma 28–32 °C. E fölötti hőfok már fékezheti az élesztőtevékenységet, az alkoholos erjedés szabályos lefolyását.
A vörösborok között manapság egyre népszerűbbek a gyümölcsjellegű, fiatalos típusok is, melyek könnyedségét már veszélyeztetheti az említett magas erjedési hőmérséklet. Ezeknél alacsonyabb, 25 °C körüli tartomány javasolható.
Mindent egybevetve a héjonerjesztéssel készülő, különböző jellegű vörösborok ajánlott erjedési hőmérséklete 25–32 °C közötti."
Ehhez hozzá kell venni, az erjedés közben melegedést, ami az általad említett mennyiségnél feltételezhetően nem jelentős. Ettől függetlenül az erjedő cefrét semmiképp ne vidd a lakásba, mert a keletkező CO2 nem játék.
Unortodox hőmérséklettel meg majd játszunk, ha öreg rókák leszünk a témában.
Kicsit méhkasba nyúlás gyanús ezt az Othello ügyet feszegetni, de a héjon erjesztést egyesek nem javasolják a metilakohol képződés miatt, de érzésem szerint a róka ízt is csak fokozni lehet vele. Persze mások szerint nincs abban annyi metilalkohol ami ártana, a labruscát meg d i r e k t kívánják...
A róka íz elnevezés nem tudom honnan ered, mert rókát gondolom kevesen ettek vagy ittak, viszont a rókapisa az büdös.
"Borászati technológiai szempontból kedvezőtlen tulajdonsága, hogy nyálkás bogyói sok pektint tartalmaznak, ezért nehezebben sajtolhatók. Kétségtelen tény, hogy a pektin az erjedés során metilalkohollá alakul át, ami nem kívánatos alkotóelem a borban. A képződő metilalkohol mennyisége alapvetően az erjedés körülményeitől függ: a legtöbb a héjon erjesztés során keletkezik. A metilalkohol az etilalkoholhoz képest azonban elenyésző arányú, ezért a bor fogyasztása nem egészségkárosító hatású."
Csak kérdezed, vagy az áztatásssal(héjon erjesztéssel)van gondod? Nálunk a schilleres bornak hagyományai vannak. Eddig az othellót festőnek használtam, de idén bornak fogom, festőnek meg rendeltem André szőlőt.
Nálunk más a helyzet, nem vagyunk borvidék (a szomszéd település már a csongrádi borvidék része), itt a tanyatelkek művelési ágát szerencsére nem szokták vegzálni. Azokban jelenik meg a szőlő, vagy a gyümölcs. (Az enyém szerencsére gyümölcs, igaz a valóságban is az.) Nagy tábla szőlők nincsenek. Nyilván a szántó, gyümölcs, pláne az erdő művelési ág más ügy, arra itt is volt már példa, hogy harapott a földhivatal. Hegybíró talán nincs is, bár mikor erdőt telepítettem, valami aláírásért kellett szaladgálni, hogy nincs rajta szőlő.
Attól, hogy egy terület kivett, és a müvelési ága szölö, attól még az emlíetett területi nagyság felett ugyanúgy megvan a kötelezö hegyközségi tagság, mintha nem lenne kivett terület, azaz jog szerint bor-elöállítónak számít. Ha pedig nincs rajta szölö, a hegybíró még meg is büntetheti engedély nélküli kivágásért, azaz ilyen esetben a tulajdonosnak rendeznie kell a viszonyokat a hegybíró és a földhivatal felé is, aminek persze költségvonzata lehet. Nem véletlen, hogy szölö müvelési ágú terület esetén bejelentési/engedélyezési kötelezettséggel terhelt a kivágás. A mi hegybírónk munkájának a nagyrészét az ilyen kivett területekkel kapcsolatos ügyintézés (felszólítás, bírsággal fenyegetés, helyszíni bejárás) teszi ki.
