A "Lélek" létezését régóta kutatja az emberiség - ahogyan az agyműködésel is ezt teszi. Vajon hol állunk tudományos szinten és mi a vallások álláspontja?
A Lélekről nem lehet "hiteles" információt adni. Igaz. a Lélek létezése is ugyanaz a kategória, mint a vallás és a materializmus. Hit és bizonyíthatóság. Az agy esetében pontosan itt van a bökkenő. Jelenleg az agyműködés egyetlen - közvetlen és láthatóvá tett regisztrációja az EEG (elektroenkefalográf). (Van persze CT, MRI, de azok másra valók.) Hullámai bizonyos állapotokra engednek következtetni, sőt bizonyos érzelmek kimutatására is alkalmas (lásd: hazugságvizsgáló). De ez még önmagában semmire sem bizonyíték. Ha a kocsid motorját vizsgálják, az egyes hengerekben a dugattyúk mozgása a gyújtás függvényében "EEGzhető". De azt nem mutatja a pakliból, hogy a motor azért képes a működésre, mert van az üzemanyagtartályban benzin (vagy diesel).
A város ahol élek régen bányász város volt.Beszélték régi bányászok,hogy volt olyan egy balesetnél,hogy a palinak levágta valami gép a fejét és a teste még ment tiz métert.Nem tudom,hogy igaz-e de a hasonló az itteni esetekhez.Pont ugyanazt találnák ki?
Egyszer olvastam egy ciket ahol egy teljesen átlagos normális emberről kiderűlt egy vizsgálatnál,hogy az agya 90% hiányzik.Sajnos nem találtam meg a neten.
Tegyük talán "tisztába" a babát. Az agyféltekék különböző dolgokra képesek. Először a bal (azért, mert ő a nagyobb): - beszédközpont, (külön központ a megértésnek, külön a beszédkészségnek), - jelek (jelzések) felismerése, (intelligencia része), - túlélési "ösztön", - egyes gondolkodási képességek (nem mind), (pl. a zenei és matematikai képességek a jobb féltekében rejlenek - egyébként ezért szokták párosítani, hogy ha valaki jó zenész, az vélhetően jó matematikus - nem igaz - tehetségem volt a zenéhez és olyan voltam matematikából, ....na nem is minősítem.) - jobb féltekében: absztrakció (felismerés képessége), - térbeli érzékelés, - elvonatkoztatások (pl. egy beszélő ember hangsúlyából a szándék valószínűsítése), - ösztönmaradványok (már ami az evolúció során az emberben megmaradt), - testi érzések kiváltása, - érzelmi zavarok (betegségek), - reakció gyógyszerekre, - stb. stb. Mindezekhez hozzájárul, hogy a két félteke működéséhez szükséges biokémiai anyagok is különbözőek. (szerotonin, dopamin)
Látszatra egy egyszerű felépítés által élünk és tevékenykedünk. A valóságnak a tudomány által eddig feltárt összefüggéseinél l é n y e g e s e n többre van szüksége. Ismét csak látszatra az emberi lét érzelem-, gondolatvilága viszonylag egyszerű biokémiai változások, kapcsolódások, kioltások - következményei.
Szerény véleményem szerint (nem lévén sem agysebész, sem pszichiáter) az agyról eddig megismertek édeskevesek ahhoz, hogy a bonyolult lelki funkciókra magyarázatot adjanak.
Ezért hiszek abban, hogy az agy, egy a Lélek által irányított "tranzitállomás" - az érzékelés és a válaszreakciók között.
Szerintem ez sem igaz. Volt egy ilyen sci-fi is, de az istennek nem jut eszembe a címe... Nem a Scwarzeneggeres klónos, hanem egy másik. Ott is az utolsó retinális kép alapján azonosították a gyilkost. Megvan! A Star Trek Voyager egyik epizódjában láttam ilyet. :-)
A látás egy folyamat ! Ami fény a retinára vetődik, az még nem kép !!! A képet az idegimpulzus hatására az agy "alkotja" meg. Onnan pedig ugyan senki nem tudja "befagyasztva" előhívni.
A leírt esetek azt bizonyítják számomra, hogy igencsak régóta létezik "bulvársajtó" és mindenre képes "szemtanú", valamint szenzációhiányban szenvedő "újságíró". A buddhizmus a Lélek központját - ha jól tudom - a hasüregbe "helyezi". Talán innen eredeztethetők ezek a "hasüregi agy" koholmányok. Tény, hogy a fej elvesztése után egyrészt még pár másodpercig (nem tovább !) a szív másodlagos (és harmadlagos) ingerületképző helyei működnek. Ha szívtranszplantációt végeznek, a betegből kiemelt szív még kis ideig mozog (ez már nem valódi pumpafunkció, csupán felszínes izomrángás). Az agy nélküli ember nem az volt, akiről írtak, hanem aki írta. A természet sok furcsaságot produkál, de inkább "pluszban" (hat ujj egy kézen, stb.) - viszont létfontosságú szerv nélküli élveszületés nincs. (Már magzatként az x-ik hónapban, vagy héten bekövetkezik a halál.)
Nos ezt én se fogadom el egykönnyen, de olvastam egy tudományos lapba, hogy a szem az utolsó pillanatokat megőrzi a halál beálltával és ha abból kinyerhető lenne a kép, sok gyilkos személyt azonosítani lehetne, persze ha abba a pillanatban látható volt az arca, vagy alakja....
Például Hunyadi Lászlóról: "A legenda szerint a hóhér háromszor sújtott le az áldozatra, aki még ezután is élt. Az akkori törvények szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia, ezt azonban nem tette meg, és a bakó végül már nem hibázott. "
Ez a jelenet abszurd és lehetetlen. Ha nincs az agyból ingerület, akkor a test magatehetetlen. Még az éppen "úton lévő" ingerület is a másodperc törtrésze alatt megszűnik. Az a történet, amikor a nagymama levágja a tyúknak a fejét és az fej nélkül szaladgál az udvaron, csak horror. (Egyébként is a csirkevágásnál nem alabárdos kivégzés van, hanem kivéreztetés.) BRRRRRRR. Egyébként szeretem a pipit - de kivégzéstörténet nélkül ! (Álhumánum.)
Hát nem mondom, jó kis témát boncolgattok. Egyébként a leírtak mind igazak. A kivégzés (pallossal) tárgyban van valami halvány emlékem - bizonyos időszakban az volt a szokás, hogy amennyiben elsőre nem sikerült a kivégzés, akkor megismételni nem lehetett (???? Volt ilyen, vagy csak én álmodom még - álmos még mind a két agyféltekém.)
Továbbra sem hiszem. Az ilyen jelenetek, mint "a test felvette a fejet, majd megindult a templom felé" különösen bizarrak. Úgy látszik, a testnek nem csak hasüregi agya, de hasi szeme is lett. :-D
Bár elég horrorisztikus látvány, a lefejezés valójában az egyik leggyorsabb és legkevésbé fájdalmas módja a halálnak; feltéve hogy a lefejező érti a dolgát, éles a szerszáma, és a lefejezett nem mocorog. A lefejezés, vagyis a gerincagy átszakítása, és az agy elvágása a vértől megdöbbentő módon nem jár azonnali halállal. Egy 1991-es kísérlet azt mutatta ki, hogy az egerek agya a lefejezés után még 2,7 másodpercig működik, azt az oxigént felhasználva, ami az éppen az agyban levő vérben van. Embereknél ugyanez az idő hét másodperc - egyes tanulmányok szerint ilyenkor az áldozat még eszméleténél van.
Mindez azt feltételezi, hogy a lefejezés tökéletesen sikerült, ami csak a guillotine bevezetése (először Franciaországnak használták 1792-ben) óta szokás. Az 1500-as években több olyan esetet is feljegyeztek, amikor a tapasztalatlan hóhérnak akár tízszer is le kellett sújtania, mire sikerült a kivégzés.
Ahogy a kétfejű kutyák, a levágott fejjel életben maradt ebek is egy orosz tudós, Szergej Brukhonenko nevéhez fűződnek. Brukhonenko egy általa autojectornak nevezett primitív szív-tüdő készüléket fejlesztett ki, amellyel sikerült életben tartania levágott fejű kutyákat. A készüléket összekapcsolta a kutya levágott fejével, így az eb egy ideig még élt. A szovjet fiziológusok 1928-ban megrendezett kongresszusán pedig bebizonyította, hogy az asztalon fekvő kutyafej tényleg él: amikor kalapáccsal ütlegelni kezdte az asztalt, a kutya pislogott, a szeme pedig fénylett. "
Pl. egy érdekes cikk....:
http://www.zoldujsag.hu/cikk.php?bb=541&id=30
Egyes elméletek szerint létezik egy “hasüregi agy”, ami tulajdonképpen idegszövetek bonyolult halmaza. Talán ez lehet a magyarázata a számtalan esetben leírt, járkáló halottakról szóló mendemondáknak.
Amerikai kutatók felhalmozódott idegszövetet találtak a nyelőcső és a gyomor belső felszínén. Számításaik szerint a „harmadik agyközpont” idegsejtjeinek száma akár 100 millióra is tehető, mely több mint a gerincagyé. Elmondásuk szerint nem egyfajta egyedüli idegszövetről van szó, hanem egy olyan formációról, mely képes az információtárolásra és az egészség, illetve az érzelmek befolyásolására. Anatómiai tény, hogy amikor a fejet elválasztják az emberi testtől, a szív még egy ideig dobog. Ez azt jelenti, hogy a test szervei bizonyos ideig még képesek mőködni. Erről szóló feljegyzéseket bőven találni akár a régmúlt időkből is.
Szentpéterváron történt meg egy döbbenetes eset, melynek több szemtanúja is volt. Egy gombászó férfi robbanószerkezetet fedezett fel az erdőben. Felkapta, ám az mőködésbe lépett és letépte a gombász fejét. A szemtanúk szerint a fej nélküli test valamiképpen még 200 métert megtett, ebből három métert egy patakon átívelő keskeny pallón. A második világháborút túlélő katonák is meséltek olyan történeteket, melyekben lefejezett parancsnokaik további támadásokat vezényeltek az ellenség ellen, miközben fejük egyetlen izomroston függött, vagy éppen teljesen elszakadt testüktől. A történelem számtalan ilyen esetet említ. 1570-ből származó részletes leírást találtak egy orosz kolostor nem mindennapi esetéről. Kornily atya a kolostor főnöke akkoriban rendkívül népszerő volt gyógyító képessége és bátorsága miatt. Egyszer elrendelte, hogy építsenek egy magas falat a kolostor köré, hogy megvédhessék azt az ellenségtől. A cár értesült az engedély nélküli építkezésről, és haragjában személyesen ment el a kolostorba a büntetést kiszabni. Kornily atya a kapuk mellett, kezében kereszttel találkozott össze az őrjöngő uralkodóval, ám Iván engesztelhetetlen volt. Elrendelte Kornily lenyakazását. A kivégzést az összes kolostorlakónak végig kellett néznie. Kornily feje legördült, ám ekkor rejtélyes dolog történt: a test felvette a fejet, majd megindult a templom felé. Az oltár előtt Kornily végül holtan összerogyott. Rettegett Iván cárt letaglózta az esemény, azonnal megbánta tettét, majd gazdag ajándékokkal szeretett volna bőnbocsánatot nyerni. Az utat, melyet Kornily fejetlen teste bejárt, elnevezték „véres ösvénynek” és máig virágokkal díszítik. A mártírként számon tartott papot később szentté avatták.
Van még korábbi feljegyzés is e témában. 1386-ban I. Ludvig Bajorország királya felségárulás vádjával halálra ítélte a bajkeverő Ditz von Schaunburgot. A nemes és négy társa vérpadra került. Halála előtt a lázadó szokatlan kéréssel fordult a királyhoz – megkérte, kegyelmezzen meg társainak, ha az ítélet végrehajtása után lefejezett teste képes lesz elfutni. A király jót nevetett a kérésen, de megígérte, hogy teljesíti. Az elítélteket ezt követően egymástól nyolc méterre felsorakoztatták. Egy éles kard süvített fel a levegőben, majd Ditz von Schaunburg feje hangos csattanás kíséretében lerepült. Ezt követően a lefejezett ember teste felpattant és elkezdett rohanni, minél távolabb a vesztőhelytől. A nemes teste 32 lépés után esett össze. A király sokkos állapotba került a rémülettől, de betartotta ígéretét. A hihetetlen balesetet Isten akaratával magyarázták, aki védelmébe vette az elítélt katonákat.
Orvosi esetek
Mindezek olyan dokumentumok voltak, melyek az agy nélküli testek „rövid életét” írják le. 1935-ben New York-ban született egy csecsemő. A baba úgy viselkedett, ahogy egy átlagos csecsemőhöz illik: aludt, evett és sírt. Amikor azonban meghalt, az orvosok igencsak meglepődtek a boncolás eredményén. Kiderült, a pici embernek nem volt agya. A hihetetlen esetet tudományos rejtélyként könyvelték el. Az újabb és újabb tények csak további fejtörésre buzdították a kutatókat. Az újabb esetek ráadásul megbízható forrásokból származtak.
A híres, német idegsebész, Haufland professzor is leírt egy esetet, melyben betege megbénult, ám egészen haláláig tiszta volt a tudata. Amikor a beteget felboncolták a professzor agy helyett gerincfolyadékot talált a koponyában.
1940-ben egy 14 éves bolíviai fiút szállítottak kórházba, a diagnózis szerint agynövekedéssel. A beteg heves fejfájásokra panaszkodott, melyek főként az éjszaka folyamán erősödtek. A fiún sajnos nem tudtak segíteni, de a boncolás döbbenetes eredménnyel zárult: az orvosok olyasmit találtak a koponyaüregben, mely egyáltalán nem hasonlított az emberi agyra. Egy hatalmas tályog töltötte ki majdnem az egész koponyát.
A kutatók szerint a „hasüregi agy” a hormonkiválasztást vezényli le stresszhelyzetekben, azaz harcra vagy menekülésre biztatja a szervezetet. Bár a jelenséget még nem tanulmányozták alaposan, nem lehet kizárni, hogy ez lehet a felelős a lefejezett testek furcsa „életéért” a halál után.
