Hatalmas magról kelt sárga fosókánk van, és egyetlen sarjat se hozott eddig. Esetünkben ez kár, mert a fa rossz helyen van, örülnék átültethető sarjnak. Nagyon finom, illatos gyümölcse van, a héja se savas.
A mirabolán alanyon hamarabb virágzik mint a szilván, ezért könnyebben elfagyhat a TERMÉS.
Így értendő a fagyérzékenység, a fának nem lesz baja, de lehert csak 4 évente terem egyszer.
Amit meg én gondolok méh hozzá...:
A myrabolán gyökérsarjakat (is) ereszt.
Sovány agyag talajra talán ez lenne a legjobb alany, de csak ha ápolod a kertet (rendszeresen).
Ha pld pár évig magára hagyod, a gyökérsarjakat nem kaszálod ki, megerősödhetnek, és igen gyorsan elnyomhatják az oltványt.
(Ezért régi elhanyagolt kertekben 50 éves mirtabolán alanyra oltott sárgabarackot nem fogsz találni.)
Nem csak gyökérsarjakat, hanem tősarjakat is adhat - amíg pár éves fiatal a fa-, amit ha nem vágsz le, elvadulhat. Eredmény ugyan az, ha elhanyagolod elhalhat a nemes oltvány, és megmarad a mirabolán.
Ezt ellensúlyozni próbálják úgy, hogy mirabolán alanyon alulra, a tő aljára oltanak.
Így ritkábbak-vagy akár nem is nőnek a sarjak.
Szilva alanyra olthatsz magasabban is, pld. 40-50 cm magasan is.
A cseresznye alany nem működik magában, ha elolvasod újra írva van hogy szövettanilag különbözik, ezért ha meg is marad az oltás, még 5-10 éves fa is eltörhet az oltás helyén egy viharban.
//////Ami működik az (fordulatként írja): cseresznye alanyon köztes (szilva vagy mirabolán) és azon a sárgabarack nemes.
Ez így sokáig elélhet: a cseresznye alanyoból nincs sarjképződés.
Tehát elhanyagolt kertekben sem hal el a fentebb írt jelenség miatt.
A cseresznye kiválóan elvan agyagon is, és nekem itt ez a lényeg.
Ha (én monillia álló Golden Vénusz) sárgabarackot oltanék rá,
így remélhetőleg a betegségek java részét a kajszi nem kapná el.
A cseresznyén gyorsabban nő és hamarabb terem a kajszi (nagyobb a fa mérete is mint sima mirabolánon).
Így remélem megvalósulhat az, amit pár helyen írtak: 50 éves termő és nagy kajszibarackfák,
agyag talajon, amik permetezés nélkül is életben maradnak,
(8-10 évenként elpusztuló és újraültetendők, vagy évi 8-10 permetezés helyett.)
Tehát amit ott ajánlottak a csereszne alany, arra (fordula) mirabolán szár, és arra a sárgabarack.
Ez nem fagyérzékeny. Nem ad tősarjatkat, gyorsan nő- bár az oltásokkal elbíbelődhetsz pár évet..
És a cseresznye alanyon terem a leghamarabb a kajszi.
A cseresznye szövettanilag kompatibilis a mirobalánnal, a mirobalán pedig a kajszival.
De a többszörös oltás procedúra miatt ezt nem alkalmazzák, és talán én sem ajánlanám senkinek,
de lehet hogy én próbálkozni fogok vele.
Nem írok erről többet, akit érdekel utána tud járni, akit meg nem ne fárasszuk vele.
Amúgy is minden infó le lett már írva, csak jól kell értelmezni.///
Egy egyszerű módszer talajjavításra: május végén és nyár végén levágni a magától növő füvet, és legalább 30 cm vastagon lemulcsolni vele egy területet. Ősszel beleültetni a fákat/bokrokat, és továbbra is mulcsolni. Nem fog az egész 3600 nm feljavulni, de 500 ige. Pár év múlva lehet menni a következő 500nm-re...stb...ja, és minden februárban kiszórni egy csomó fehérhere, lucerna, vöröshere magot mindenfelé: ezek nitrogénkötő növények, az egész gyepet felélénkítik
Utánanéztem, hát nem túl sok minden van fent a neten. Az őszit igazad van, nem kell az agyag miatt különleges alanyra oltani:
"Az őszibarack nagyon jól tűri az agyagos talajt. Nehéz agyagos talajú őszibarack ültetvényeink vannak, és közvetlenül mellette van egy téglagyár, amely a talajból készít téglákat.
.Az őszibarackokat itt (Az őszibarack és a mandula) azon kevés fák egyike, amelyek jól teremnek sárga agyagos talajon .
(USA) a fajtákat gyakran Lovell alanyra oltják, bár Halford, Nemaguard vagy Guardian is használható.
(Ezeknek az alanyoknak így már nem néztem uitána)."
Sárgabarack
"A kajszibarack a legnehezebben termeszthető csonthéjas gyümölcs Missouri államban, mivel korai virágzik. A sárgabarackfák általában három héttel az őszibarack előtt virágoznak (Missouri központjában körülbelül március 25-én), így a tavaszi fagyok gyakran elpusztítják a virágokat. Missouri középső részén hétévente általában csak két kajszibarackot termelnek
. A fajtákat általában sárgabarackpalánta alanyra, például mandzsúriai strapabíró kajszira, Lovell vagy Nemaguard őszibarack palántákra, vagy Myrobalan vagy Marianna 2624 szilvapalántákra oltják.."
Lehetséges alanyok és kompatibilitások:
Ha szilvára oltod a kajszit, akkor kevésbé fagynak el a virágok. De nem minden szilva bírja jól az agyagot. ( Stanley, Jojo, vörösszilva alany talán jó lehetne, de rákerestem.) A stenly és jojó szilvákra, a faiskolákban szinte mindenhol myrobalán alanyra oltva adják... Miért??
Ha csak Myrobalán alanyra oltunk kajszit, az alany gyakran gyökérsarjakat rerjeszt, és fagyérzékennyé teszi a kajszit.
Cseresznyére oltott kajszi: alanynak nagyon jó lehetne, ha megmarad nagyon jól fejlődik. De kevés marad meg, szövetteanilag nem jól forr össze a kajszival, ha meg is ered még nagykorban egy viharban is letörhet az oltásnál. Ezért köztest javasolnak ami általában szilva vagy myrabolán. A cseresznye alapon oltott fák hamar teremnek és akár 50 évig is élhetnek, és nincs gyökérsarj képződés sem. Gyakorlatilag ezen élhet legtovább a kajszi. (A vadcseresznye/Madárcseresznye megél a Bükk 50 cm agyagrétegű talajon is, ami alatt sziklák vannak, szóval. lehet ez lenne a legjobb az agyagra, de 2* oltani....? Ezt 1 év alatt meg sem tudnám csinálni, minimum 2 év kellene 1 csemete előállításához, nem csodálkozom hogy ilyesmit nem árulnak sehol, még ha a legjobb lenne is.)
Néhány még: sok magot egy kupacba és hagyd ott egészen sokáig, ha kikel. Akár egy "kis erdő"-ként viselkedik. Próbáltam .... ráadásul van ami beteg lesz (alma körte kajszi amit igy ) s millméterre mellette lévő egészséges volt. A beteget (-ket) kihúztam.
Körte nem szereti (őszi igen, mandula is, az alma "elvan vele") ezt a nagy nyári forróságot s szárazságot. Csicsókát ültettem közvetlen közelébe s beindult a növekedése, épp akkorra nő nagyobbra, amikor kell az árnyék (lehet más árnyékoló is bokor, de az nem nő ilyen gyorsan)
A körtét pláne magról és sokat a végeges helyére.
Irod nagy területed van valóban nem lehet mind takarni, vékonyan felesleges, de talán jut a meglévő fák tövébe (gyakorlom sok sok éve) s foghagymát s egyebet is a fa tövébe....
De sok éven át nyár közepe/ vége felé itt elszáradt, tavasszal újraéledt….
Elhalt a nemes rész, a vad kiahajtott, de az is kiszáradt nyár közepén, szóval nem tudom.
Talán a kedvedért egy-egy vadmandula maggal kísérletet teszek.
A myrobalán alany hátránya oltványoknál azt írják valóban a kisebb gyümülcsfa termet (ami lehet valóban akár előny is),
és a korai virágzás, fagyérzékenység.
Mirobalán alanyon korábban virábzik a kajszi is, ez viszont nagy hátrány….
A kajszit és az őszit magról is tudnám vetni, és ágat is gyökereztetni, csak mennyire bírja az agyag talajt kérdés, de lehet ezt is kipróbálom.
De utána olvasok inkább még, miket ajánlanak a rendkívül kötött agyag vagy vályog domb talajokon a külföldi kutatások. A neten sok minden fent van, és bár pld. búza nemesítésben lehet hogy jók vagyunk, de a gyümölcs fronton itthon már egyáltalán nincs ilyen munka, a 70-es 80-as évek tapasztalatait írják itthon mindenhol le, pedig ezek már 40-50 éves dolgok és fajták, azóta sokat fejlődött minden, sok új nemesítés is van. Vagy követik pár 10 év késéssel a külföldi trendeket.
Ha jutok valamire majd megírom.
Oltóágat szívesen küldök majd ha kell.
Az eperfát pld nem oltom, mert az itt is jól terem, csak ágat gyökereztetek.
Tudom milyen az agyagos talaj nekem is az van, de azért el kell gondolkodni először is a talaj feljavításán takarónövényekkel, mulcsolással (fűnyesedék, levél, faapríték, stb), stb, igen komoly változások alakulhatnak pár év alatt...és hirtelen kiderülhet, hogy a feljavított talajban már minden megél.
Kajszi megfagyott (tanyán is idén )... egyébként (logikus is, ha nem vagyok ott) permetezés nélkül (helyben sem permetezek egyáltalán semmit....
A kajszi tavaszi fagyok miatt gyengül le (ismét olvastam is) azután könnyebben elkapja a betegség. De még igy sem pusztul ki, vagy igen a még "mindent rendesen csinálóknál is"
Ha nem gond majd a "GV" kajsziból oltóág kellene...
Bár már nem tudom hol lenne jó, mert rendszeresen megfagy.... szóval nekem nem a monilai legfőbb gondom. Amelyik -van vagy öt- nem terem, télen valamikor ültetek szőlőt tövébe legalább szőlőkarónak legyen jó, s ha netán nem fagy meg, örülök annak is. Nem fognak összeveszni
Bocs ismét a mandula: nem irtad, vagy nem vagyok elég figyelmes.Magról -keserű vagy legalább apró keményhélyút ? nagyszemű nemes az már el van kényezeteve -helyben maradt?
Lehet nem irtam száraz meszes nagyon kötött talajon ültettem (DNY-i lejtőkkel) --33 évig ott laktam- apró mandulát magról ( s nem ültettem át!) és szépek most is, még nem vágták ki. Ott kevésbé fagyott meg mint ahol 4. éve lakom, a laposon, bár a fal tövében lévő 3-ból egyiken volt idén 1 szem (3-4 évesek).
Fosóka: lehet irtam, itt (laposon és fennebb) a cseresznye levegőtlen talaj miatt nem igazán birja. Bár ha magról-apró bagócseresznye a jó a többi nem kelt ki- alkalmazkodik. Ezért oltottam fosókára cseresznyét. Nem nő annyira ami előny s ránézésre nem is fog nagyon ezután sem nőni (ehhez hozzátartozik és fontos, hogy "nem piszkálom, metszem)"
A fosókán-mint már irtam- nem nő annyira semmi, ez előny s még az is, hogy hamarabb terem.Többek irták, hogy nem olyan hosszú életű ami rá van oltva. Nem tapasztaltam még nem pusztult ki semmi. Viszont amit vettem korábban kajszi oltványt 4-5 évesen mind kipusztult.
Őszit mint irtam már nem oltok. szemzek fosókára, másra sem, hanem magról s helybevetéssel mindenfélét. Mivel nem permezetek a kényesebb őszik nem igazán szeretik (bár az is megfagy kevésbé mint a kajszi) igy is volt érdekes módok a nem védett helyen termés és egészséges is. S ha már őszi: elhatároztam nem fogom metszeni--- csak éppen ritkitom- a metszetlen jó magas őszi tetején volt termés (metszéssel épp ami termett volna)... Persze ennek ára, hogy felkopaszodik. Előző helyen "becsülettel metszettem" s jó volt. Nálad az oldalban jobb ha metszel , ahogy illik.
Köszönöm a tippeket, sok hasznos dolgot megfontolok.
A mandula tanácsot nem, mert lehet ott a homokon jól nő magvetéssel, de én egy agyaghegyen lakom, aho nyár közepén nincs talajnedvsség, és 10-15 cm széles repedések vannak a szárazságtól a pókhálószerűen a földön. Mandulát próbáltam, nyár közepén kiszárad, nem vacakolok vele.
Itt ide való köves agyagdombra való alany kell, az a titka. (Az ország nagy része nem ilyen, hanem alföldi vidék, más talajszerkezettel, ezért a faiskolás oltványok itt csak ritkán válnak be.)
Az indián banánt próbáltam, 2 évig locsolgattam, de elhalt.
Ide nem való, viszont tudok olyan helyet ahol jól érezné magát, de az már nem az én kertem.
Viszont a Kínai datolyát (Jujuba) szinte ide találták ki:
"kinai datolya (Jujuba)
Moldáviában, Közép-Ázsiában száraz, köves domboldalakon is jól érzi magát. Rendszeres öntözést csak az ültetést követő 1—2 évben igényel, utána fokozatosan átállítható a természetes csapadék hasznosítására. A nagy humusztartalmú, nedves területek nem is alkalmasak telepítésére."
Szóval ezzel megpróbálkozom.
Más gyümölcsökről sem mondok le, de a megfelelő talajt tűrő és a nyári csont kemény és száraz agyagból nedvességet felvenni tudó alany a megoldás, arra kell oltani itt mindent. Amit legalábbis lehet, meg amik "kompatibilisek" egymással.
Kevés ilyen alany van, a cseresznyeszilva pont ilyen.
Máshol meg (homok talajon pldául már nem igazán jó).
Szerintem a talaj adottságait lebecsülik vagy nem is mérlegelik a gazdák (vagy nem értenek hozzá),
és emiatt egyes területeken sok gyümölcs hiányzik, mert a faiskolás oltványok (főleg az alanyok miatt) ezekre a területekre talajokra nem igazán optimálisak.
Miközben a klimatikus adottságok, stb miatt ideális lehetne a terület pld. kajszi vagy őszi termesztésére is.
1. Káki nem szilva.... szóval fosóka nem jó alanynak (káki magot próbálj szerezni s azt helybe vetve)
ne vegyél nagyon drága s nem is biztos, hogy ott jó lesz. Nekem van lotusz alanyon egy Costata a fal tövében (néhány éve sikerült oltanom--iden is próbáltam több félét oltani a másik nagy lotusz alanyra, de egy sem sikerült). Kapott lotus magra oltva. Nikita birja állitólag-még nincs- és virginia alanyon. Ráadásul soká fog teremni(az emlitett Costata fa is nagy több mint 2 méteres és még nem termett, lehet jövőre?)
2. Viszont ha uj gyümölcsöt akarsz akkor kinai datolya indián banán az elvileg nem fagy meg. Kostoltam mindkettőt fimom (bár uj iz). Még nincs... magot szerezzél és azt is helybe vetéssel. Nekem nem kelt ki
3. Helyben vetett mandula Pilisen (homok talaj) kipusztithatatlan.... bár gyakran megfagy. Van titka is "hagyd békén", ne locsold ne ültesd át. Még váztalajon is--- balaton felvidéken csu pa kő talanjban is szépen diszlik. A titka a nyagon mélyre menő karógyökér
A tanyán szintén jó nagy fosókából "karácsonyfát csináltam"... két őszi szemzés, kajszik, kajszilva s most nem is tudom. Viszont néhány éve nem sokat vagyok ott (metszés elmaradt), igy nem mind birta hosszútávon, a versenyfutásban van amelyik kiesett
Mandula nem szereti az átültetést, lehet azért. Helybe vetve próbáld. Fosókára szemeztem többet is őszit. Kicsi maradt, de előbb termett átültetve(ha elég nagy az alany s ott marad, akkor már a következő évben). Őszit mostanában magról, s helybe vetve....
Fosokára kajszi nálam is szépen fejlődik (terem is néha, ha nem fagy meg). Fosókára cseresznyét is oltottam szép az is... idén éppen nem fagyott az meg, igy bőben termett is (4-5 éves)
Ellentétben mondjuk az almával vagy pl. a körtével a barackok, különösen az őszibarack esetén sokkal nagyobb a valószínűsége hogy az anyjához hasonlító lesz a magról kelt gyümölcs. A barackoknál ilyen tekintetben sokkal kisebb a szórás mint az almánál vagy akár a cseresznyénél is. Ez azért van mert a barackok jellemzően önporzók és inkább homozigóták mint heterozigóták.
Az alma esetén olyan a helyzet mint az embereknél: az anya meg az apa is hozzátesz a génállományhoz, a baracknál meg nagyon gyakran csak az "anya", és az ő génállománya is olyan, hogy kisebb a változás lehetősége mint mondjuk az embereknél vagy az almánál.
Ennek ellenére egy magról kelt barack is lehet bármilyen, de valószínű hogy hasonlítani fog a szülőhöz
Véletlen szerű. Van olyan magoncom ami közel azt hozza mint az eredeti fajta. Meg olyan is ami teljesen mást. Mindenképpen fogyasztható. Csak érésidő, gyümölcs méret, íz meg minden más tulajdonság lesz egyedi és kiszámíthatatlan. Viszont később is átoltható.
Még nyár elején kaptam egy kis magról hajtott őszibarackot. Azóta is még cserépben van. Nem is ez a lényeg. Az lenne a kérdésem, hogy ha nem oltom be, akkor keserű, rossz, silány minőségű lesz a gyümölcse? Vagy ez teljesen véletlenszerű? Elültetném majd tavasszal így, ahogy van. Ugyanis nincs lehetőségem beoltani, esetleg egy távoli ismerőst tudok megkérni. Válaszokat előre is köszi!
