Bizony igazad van, hogy aki nem tesz semmmit az nem hibázik. azt nem lehet felelőségre vonni. Azt az időt várom amikor ez a nem tevés lesz a legnagyobb vétek.
Szerintem az alkalmazott. Fals betegálloményok, ez az a cégtől, nem kér számlát semmiről, táptalaját adja az adóelkerülésnek, mert tojik megfizetni az adóval növelt árat, stb stb.... Képes külföldön megtankolni 2 forint előnyért. Kedvezmények tömkelegét kapja a közösből, különösen, ha az államnak dolgozik, vonatjegy, buszjegy , garanciás hitelek, le nem dolgozott időért járó juttatások (13.14.) stb stb... Hosszú a sor.
Mindenek előtt egy megfontolandó dolog, idézet Hankiss Elemértől, akinek ha sikerül, és nem adja fel útközben, akkor sikeres civil mozgalmakat köszönhetnénk.
/Közvetlenül a 2006-os választások után./
"AZ ÁLLAMPOLGÁROKHOZ Ők vannak a látszólag legkönnyebb, de valójában a legnehezebb helyzetben. A legkönnyebben, mert azt hihetik, hogy rajtuk nem múlik semmi, a fejük fölött intéződnek a dolgok. Tévednek. És a legnehezebben, mert nekik kell megfizetniük az elmúlt évtizedek során elkövetett politikai és gazdaságpolitikai hibák kijavításának az árát. Ebben nem tévednek."
Bocs, nem a tüntetőkkel a nép, hanem a kormány a tüntetőkkel, akik azért nem a nép, vagyis a néppel akik nem tüntetnek, vagy hogyisvanez.................:)
Viszont az elsőrésze esélyesebb, azonban az a baj, az emberek toleraszintje más és más. Meg tudna-e állapodni a tüntetőkkel a nép, mennyi az a sanyargatási szint amit még elvisel?
Mert sanyargatás nélkül már nem megy, ahhoz sok volt a 16 év töketlensége.
Elsősorban azt a valós dolgot jó lenne előszedni valahonnan, hogy egy "állampolgár" nem elsősorban önös érdekből cselekszik, hanem a köz-ért is.
Manapság szinte elképzelhetetlen ez a hozzáállás, az emberek képtelenek elfogadni, ha valaki a köz-ért tenne valamit, önös érdek nélkül.
Számtalanszor találkoztam már a dologgal, bárki nekikezdett valaminek, előbb utóbb elindult a sustorgás...........vajon mi ebben a jó neki. Aztán ha nem jöttek rá, persze kigolyózzák, ahogy írod.
Ezt a szemléletet hiányolom nagyon, nem azt hogy valaki a köz-ért tegyen valamit, mert szerencsére van még olyan, igaz egyre kevesebben, és pont ez az egyik visszatartó erő, amitől még azon kevesek szándéka is elveszik, a dolog elfogadottsága a nulla, na ezt hiányolom.
A bizalom az emberekben kiveszett és ez hozhatta magával, hogy bárki cselekedetébe, az önös szándákot keressük.
