Koszi. Amugy igazabol a tengerpart minosege is erdekelt volna. Foleg a viz tisztasaga. Draga csaladommal egyutt buvarkodnank ujbol. Sajnos nem tudom, hogy mennyire messze van az a bizonyos csarda phukettol, remelem sikerul veluk talalkozni. Szoval ha tudsz vmilyen e-mailt vagy helyi tel.szamot, kerlek add meg. Ma delutan az utazasi irodaba megyek , itt az ideje, hogy a foglalot s egyebeket rendezzem. Remelem meg van szabad hely a hotelben. Amugy nalunk felvideken dragabban jonne ki. A kulonbseg kb. 2-4 ezer Sk is lehet fejenkent.
- ha tehetitek ne az itthoni utazási irodával menjetek kirándulni - ha beszéltek egy picit angolul, akkor bármelyik helyi iroda töredék áron és profi szervezésben elvisz benneteket pl. Phi-Phire v. James Bondhoz, de ha ragaszkodtok a magyar idegenvezetéshez, akkor a patong beachi Magyar Csárdában is majdnem féláron szerveznek programokat
- ne csak a szállodátokban egyetek, próbáljátok ki a helyi kajáldákat is
- béreljetek robogót és fedezzétek fel magatok a szigetet (reptéren adnak ingyen térképeket)
Sziasztok. Koszonom a valaszokat. Eddig ugy nez ki, hogy dec.29-en indulnank Phuketre, hotelunk a Graceland Resort & Spa lesz. Best Reisen az ut.iroda. Vmi tanacs? Milyen a szalloda, tengerpart?
Akkor pontosan azért nem volt gáz, mert kint voltak a tankok az utcákon, s katonák mindenfele. Most igazából az a félelmetes, hogy kint vannak a tüntetők, az ellentüntetők, a rendőrök és a katonák meg sehol.
Nem vadásznak turistákra - még, mondom félig viccesen... -, de nem árt óvatosnak lenni. Angol nyelvű fórumokon olvastam olyat, hogy Phuketen és Samuin kötöttek bele angolnak vélt turistákba részeg thaiok, az ok pedig az volt, hogy az angolok bújtatják Thaksint.
Jósolni én sem merek. Azonban a mostani helyzet szerintem kicsit reménytelenebb, mint a puccs utáni hetek voltak.
Na jo, komolyan: szilveszter majd negy honap mulva lesz, szerinted ki tud erre pontos valasz adni? En amugy egy percig sem aggodnek, legutobb mikor tankok es katonak voltak az utcan, akkor sem volt semmi gaz.
Július 18-án délután szállt le a gépünk a phuketi repülőtéren, majd innen kb egy - másfél óra volt az autózás Khao Lakig. A szállásunk a Le Meridien Khao Lak Beach volt, amikor megérkeztünk virágból készült nyakláncot kaptunk a nyakunkba, majd gyorsan becsekkoltunk, és irány a szobánk. A második emeleten laktunk, ami azért volt jó, mert állítólag az elsőn a cunami óta még nem száradtak meg rendesen a falak, és így nagyon dohosak a szobák. A miénk szerencsére szuper volt, a szálloda Spa szárnyában, ami rendkívül nyugodt és csendes volt. A reggelik és a vacsik finomak voltak, és vacsoránál lehetett választani az olasz, thai, és még sok más étterem között. Lévén, hogy holtszezon van így nyáron, szinte úgy éreztük mintha a miénk lenne, az egész trópusi kert, az egész medence, tengerpart, és így tovább.
Az első két napunk pihenéssel telt, mivel ekkor zúdult ránk az eső, próbáltuk azért hasznosan tölteni az időt, főleg füdéssel, ha már úgyis vizesek voltunk.
Szerencsére hétfőtől visszatért a jó idő. A hétfői kirándulásunk kicsit kalandtáboros volt, elmentünk a Phang Nha nemzeti parkba, és ott quad-oztunk, raftingoltunk, elefántogoltunk, fürödtünk a vízesésnél, és volt "flying fox" is (lényegében egy hevederrel egy kötélre erősítettek minket, és leszáduldottunk kb 200 métert :-)! Kicsit részletezvén quad, vagy ahogy ott hívták ATV, izgalmas volt, és nagyon fárasztó, elég gyengének bizonyultak a karjaim, néha alig tudtam tartani a kormányt, haladtun sziklákon, átszeltük a patakot, süllyedtünk a sárba, szó ami szó élmény volt.
A raftingnál eléggé összegyűltek az emberek, így össze-vissza ütköztek egymásnak és a szikláknak a csónakok, fel nem borultunk szerencsére.
Az elefántogolás félelmetes volt, már csak azért is, mert egyszer csak leszállt a fáni "sofőrje", és mondta, hogy akkor most mi irányítjuk, felteszem ő már tudta magától is, hogy merre kell mennie, mert ellenkező esetben talán még mindig ott lennénk valahol a dzsungel mélyén.
Kedden a Phi Phi szigetek felé vettük az irányt, gyorshajóval, gyönyörű táj, hol türkizkék, hol smaragdzöld óceán fogadott minket. Volt idő sznorkelingre is, sok, szép halat láttunk. És elhajóztunk a Maya Bay-hez is, ahol a Partot forgatták, ez sajna eléggé varázsát vesztette, mert borzasztó sok hajó kötött ki egyszerre, így alig lehetett mozdulni az emberektől, ez tleszámítva, érdekes volt, ahogy életre kelt a képernyőn látott táj. És voltunk a Majom partnál is, nem is gondoltam volna, hogy a majmok úszni is tudnak, dehát mégis. Adtunk nekik gyümölcsöket, amit szépen megpucoltak, és belakmároztak.
Szerdán újabb hajókirándulásra mentünk, ezúttal vitorlással, és a James Bond sziget felé hajóztunk, hát nem mondom kicsit meglepődtem, amikor realizáltam, hogy ez a sziget tulajdonképpen egy elég pici oszlop egy másik sziget szmszédságában. Viszont abban a szerencsében volt részünk, hogy az út során mellénk szegődött egy delfin, elég hosszan úszott a hajónk mellet, és az idegenvezetőnk azt mondta, hogy ez szerencsét hoz!!! A kirándulás egyik számomra legérdekesebb pontja a muzulmán falu volt. Egy cölöpökre épült falvat kell elképzelni a hegy tövében, van iskolájuk, templomuk, és hát elég érdekes körülmények között élnek, főleg az európai viszonyokkal szembeállítva.
Ezzel a kirándulások sora végetért, és az eső is visszatért, úgyh csütörtökön thai masszázsra adtuk a fejünket, ne ez az amit nem szabad kihagyni, bár féltem, hogy nem élem túl, borzasztó nagy erő van azokban a kicsi thai hölgyekben, de a végére nagyon jól ellazul az ember, és mintha teljesen megújulna.
A pénteki nap sajnos az utolsó volt, délben már jöttek értünk és indultunk a repülőtérre. De a délelőtt még viccesen telt... Kaptunk az idegenvezetőnktől olyan thai fajta Lampionokat, amit alulról be kell gyújtani, felengedni a levegőbe, és ahogy a lampion messzeszáll, úgy száll el a "rossz szerencse" is. Ugyan sötétben lett volna igazán szép felengedni őket, de mivel nem tudtuk magunktól, hogy hogyan is kéne, így utolsó délelőttünkön a személyzettől kértünk segítséget, akik mint minden másban ebben is szívesen a rendelkezésünkre álltak, úgyh ahogy búcsúztunk Thaiföldtől úgy a rossz szerencsénket is elhagytuk :-)!
Fantasztikus napokat töltöttünk ezen a gyönyörű helyen, ami valóban a mosoly országa, és ez átragadt ránk is :-)!
Ha esetleg valakinek kérdése van, szívesen válaszolok!
Az úszópiac sajna nem igazán mondható természetessnek, nem tudom, talán valaha az volt. Tehát rengeteg volt a túrista, és hát mindenki próbálta ránk sózni a portékáját, ami azért is vicces, mert alkudozás után is, kb a Khao Lak-i árak 3-szorosáért adták az áruikat... Viszont ha visszagondolok, én nem bántam meg, hogy megnéztük, érdekes volt látni, és pláne érdekes volt az odavezető út a kanálison!
Hmm az időjárás, sok választásunk nem volt, mert esélyünk sincs télen menni nyaralni, tehát vállaltuk az esős évszakot, ami más helyeken már korábban is megkockáztattunk, és szerencsénk volt, így volt ez Thaiföldön is. Bangkokban 36 fok volt, és egy este esett az eső kb fél órán át, aztán Khao Lak-on azért megmutatta a monszun az igazi arcát, esős volt a fogadtatás, és a búcsú is, viszont, ami közte volt az tökéletes volt, kb 25-28 fokkal, és ragyogó napsütéssel!
Khao Lak még egy kicsit várat magára, mert annyira szép volt, hogy nem szeretném összecsapni a beszámolót, viszont most muszáj egy fontos vizsgára készülnöm, de ahogy időm lesz megírom!
Bár az élet másik topikban folyik, örülök, hogy ez a topik sem hal ki teljesen.
Írj majd egy kicsit az úszópiac hangulatáról is, ha lehet, mert az nekünk kimaradt. Mennyire "kötelező turistalátványosság" (értsd: egy mesterségesen fenntartott művi vacak, ami köré valóságos ipar szerveződik, a turista meg kap egy konzerv élményt), vagy mennyire érezted természetesnek?
Kíváncsi lennék az időjárásra is, mert nyáron nagyon kevesen szoktak menni és keveset lehet olvasni ról.
Mivel úgy tűnik, hogy a fórum épp "nyári álmot" alszik, gondoltam megtöröm a csendet, és írok pár sort a Thaiföldön töltött csodás napjainkról.
A történet július 15-én kezdődik, amikor az Emirates Dubai - Bangkok járatán elindultunk az ismeretlen felé, remélvén, hogy felejthetetlen élményeben lesz részünk. Az út hosszú volt, de nagyon gyorsan elrepült hála az útközben nézhető filmek sokaságának. Az esti órákban landoltunk a Suvarnabhumi reptérén, ahol az idengenvezetőnk már várt ránk, és indultunk is a a Sofitel Silom szálloda felé. A fogadtatás meseszerű volt, a becsekkolás gyorsan ment. A szálloda 20. emeletén kaptunk szobát, ahonnan fantasztikus volt lenézni a városra. Egyébként a szobánk szépen, praktikusan volt berendezve, king size ágyakkal, ami a személyes kedvencem :-). Az ellátás remek volt, a reggeli (itt szembesültem először azzal, hogy a thaiok lényegében bármit képesek reggel is megenni, legyen az rizs, sült hús...) bőséges volt, csak épp azt nem tudtm soha, hogy mit egyek, vagy, hogy a frissen csak nekem készülő gyümölcslevembe, milyen gyümölcsöket turmixoltassak. A vacsorák pedig (a büfé vacsit részesítettük előnybe) szintén leírhatatlanok, húsok, zöldségek, halak, sushi, gyümölcsök, desszertek, szerintem nem tudnék kifogást találni.
Mindössze két napot töltöttünk Bangkokban (ami igencsak kevésnek bizonyult), ezalatt voltunk természetesen templomokba, ahol láttunk sok-sok buddhát. Annak ellenére, hogy nem szeretem a túldíszitett dolgokat, ezek a templokok lenyűgözőek voltak, annyira ízlésesek, és gyönyörűek, hogy, ha tehettem volna megnézem az összeset. Ugyan eléggé hasonlóak, de mégis mindegyikban van valami egyediség, és hát a buddhák, kicsi, nagy, álló, fekvő, smaragd, arany, elképesztő!
Voltunk a Grand Palace-ben, körbenéztük a várost autóval, és ezzel véget is ért az első napunk.
Másnap az úszó piachoz vezetett az utunk. Útközben láttunk "sókészítő farmokat" (lehet nem ez a helyes nevük), aztán volt a folyóban egy az oldalára fordult hajó, nem ilyen kis lélekvesztő, hanem rendes nagy hajó, nem értettem, miért fekszik a vízben. Az úszópiachoz vezető út a kanálison keresztül ... -ez az amire nem találok szavakat, hihetetlen, hogy hol élnek emberek, a kanális vizében fürdenek, mosnak, mosogatnak, ez megint valami olyan, amit látni kell ahhoz, hogy értékelni tudjuk a saját életünktet.
A következő rémületet maga az úszópiac okozta, szóval, hogy mindenütt főznek, a kánikulában, rosszabb esetben még a legyek is belepik az ételt, és ebből sokan jóízűen falatoznak, hát nekem ez nem menne. Viszont a rengeteg gyümölcs az már csábító volt, és érdekes találkozás olyan fajtákkal, amiket itthon nem nagyon, vagy egyáltalán nem találni meg, pl a rambután, és a dragon fruit, az utóbbit nagyon megszerettem :-)!-hiányzik is.
A délután nagy részét pedig a Rose Gardenben töltöttük, megnéztük a thai folklór műsort, a tánc nagyon tetszett, érdekes és sajátságos.
Este sétáltunk Bangkok utcáin, éjszai piacon, de aztán egy hirtelen jött eső rövidre zárta a nézelődést ...
De sajnos minden végetér egyszer, így fájdalmas búcsút vettünk Bangkoktól, és másnap tovább indultunk Khao Lakra. Amiért muszáj visszamennünk Bangkokba, az a Tigristemplom, és Ayutthaya, fáj a szívem, amiért ezeket nem láthattam.
mert hát óriási különbségek vannak az utazás időpontjához képest: főszezonban (dec-febr.) a legdrágább és az utazási irodák többsége erre az időpontra szervez, de azért lehet nyáron is menni velük
szvsz 300-350 ezer körül jön ki fejenként irodával egy hét (ezért az összegért persze egyénileg 2 hétre is el tudsz menni, még télen is!)
amikor még utazási irodával mentünk, akkor nekünk az Aeroviva és a Vista adta a legekdvezőbb ajánlatokat...
Járt már közületek valaki Khao Lak-on, ha igen, akkor szívesen vennék mindenféle információt, illetve, ha már írt róla valaki, akkor természetesen visszaolvasok, de eddig még erre nem volt időm :-(!
