Vajon gyártja ezt, vagy esetleg valakinek információja arról, hogy gyártásba kerül(het) valahol ez a kocsit? (A Roco-nak mintha lenne ehhez alapmodellje.)
Ne haragudj, de ez így egy marhaság. Az, hogy valahol, ellenőrzött ipari körülmények között radioaktív izotópokat használnak nem jelenti azt, hogy az ilyen izotópok kikerülhetnek mindennapos, lakossági használatba.
Most mondanám, de nem lehet, hogy térjünk ugyanerre a mai körülményekre vissza úgy 60 év múlva - ahogy a képek és mi most vagyunk. Egyikőnk sem fog már valószínű élni, remélhetőleg az emlékünk még igen.
Erősen gyanítom, hogy a mai korszellemnek elfogadott dolgok, akkor milyen bizarrnak fognak tűnni.
"nem ismerték még a hátrányait,"
Most is használunk úgy dolgokat, hogy nem ismerjük a hátrányait, vagy nem veszünk róla tudomást...
Nézd, abban az időben a gyerekjátékként lehetett venni izotópos kísérletező szettet - igaz amerikában - (ami ugye a mai napig tökéletesen továbbadható játék lenne, mert cseppet sem veszített a teljesítményéből).
"amig el nem viszi a mento a modellezot a sugar miatt!" ha jól voltak beállítva az érzékelők, akkor nem volt mitől félni. Bár nem tudunk semmit az alkalmazott technológiáról, így inkább bizarr képet fest, mint jövőben általánosan használható ötletet.
Ha már itt tartunk:
"Egy kis humor es szeretet:"
A humort még értem, az egyik képaláírásban: " Az egyesületi tagok játszanak a terepasztalon a kis modellekkel". Ez humoros. A többi kép inkább elgondolkodtató, és csodálatra méltó, hogy honnan indult a vasútmodellezés.
Az egyik szerelvényembe még hiányzik egy máv 4. korszakos étkezőkocsi. Tudna valaki nagyon szépen kérem adni egy tippet hogy hol lehet kapni (ha kapni) egy ilyen járművet? Előre is köszönöm a választ és mindenkinek áldott békés és pihentető húsvéti ünnepeket kívanok!
A Modelleisenbahn GmbH (ez a cég birtokolja a ROCO és a Fleischmann márkákat) elosztotta a feladatokat a két gyártója között. Ezt a következőképpen tette meg:
- A H0, H0e és TT modellek a ROCO-hoz kerültek. A Fleischmann teljesen leállt a H0 gyártással.
- Az N modellek a Fleischmann-hoz kerültek, a ROCO teljesen leállt az N modellek gyártásával.
Azért fordulhat elő, hogy egy adott, például H0 mozodny modellje még kapható ROCO és Fleischmann néven is, mert egy-egy boltnál még lehet raktáron H0-s Fleischmann.
Egyébként az "új", ROCO neve alatt kiadott egykori Fleischmann modellek nem gészen ugyanazok. Apró műszaki változtatások vannak belül.
Ha akarod a mozdonyt, és szeretnéd tudni biztosan, mennyit fizetsz érte, akkor attól rendeled, aki tudja, hogy a Fleischmann márkanéven nem jelennek meg modellek H0-ban.
Az hogy lehet, hogy a Roco és a Flesichmann kiadja teljesen ugyanazt (?) a gőzmozdony modellt - természetesen más-más katalógusszámon - "természetesen" más-más vételáron - és az egyik hazai modellboltban a Fleischmann kifutott, a másikban "újdonság" ???
(Szándékosan NEM teszek be képeket - hátha az érintettek kifogásolják...) - a szóban forgó modellek : H0Fleischmann 481873, illetve Roco 70241 - az "érintett" boltok pedig a Vasútmodell Centrum ill. a MEDIKER.
(Tudom : piacgazdaság van - senkit sem kényszerítenek semmi vásárlására - mint ahogy az is igaz, hogy egyik gyártó elkészítheti, "legyárthatja" ugyanazt a modellt...)
Kis segyítségért, illetve tájékozódásért fordulnék hozzátok.
Lelkes BTTB (TT) rajongó vagyok és "megmérgeztem" ezzel anno a kisfiamat is. Amikor időnk van, szoktunk játszani a meglévő technkával. Asztalunk nincs sajnos, de van kb 13 mozdony, 60-70 vagon és persze a többi kiegészítő, ami egy ilyen mókához szükséges.
Az első kérdésem az lenne a mozdonyokkal kapcsolatban, hogy mennyire tesz jót, vagy rosszat a mozdonyoknak, ha állnak, dobozban vannak, (nem játszunk vele)? Mondjuk évente csak 2x 3x!
Ugyanis, mivel nincs asztal a pályát mindig össze kell állítanunk és ugye az idő egy ilyen ténykedésre igen huzamos. Karbantartásokat milyen időközönként kell végezni? Kell e egyáltalán, ha nem használja a vontatókat rendszeresen az ember?
A következő kérdésem pedig szintén hasonló.
Előreláthatólag ránkszakad egy gyüjtemény, ami kb 100db-os, (mozdonyok). Vegyesek, régi BTTB, Roco, Piko, digitálisan előkészítettek, stb...
Ezek kb 20-25 éve dobozban vannak, egy métert sem mentek, pályát nem látott egyik sem, de még 10cm-t sem!
A kérdés, mennyire tehetett jót, vagy rosszat ez a hosszú "pihenő" ezen járgányoknak? Csökkent e az értékük, vagy netalán nőtt, azzal, hogy nem játszottak velük? (Dobozban "aludtak" ennyi ideig)!
Gondolom majd egy állapotfelmérés azért szükséges az egész gyüjteményre, de azért míg 100db mozdonyt átnéz az ember úgy, hogy kevésbé ért hozzá.....hát nem tudom, az rengeteg idő lehet.
Válaszaitokat a kérdéseimre előre is köszönöm és köszönöm, hogy leírhattam.
A fehér keretet nem egészen értem miért kell külön nyomtatni (ilyen méretekben kb. elkészíthetetlen így, vagy csak aránytalanul nagy szívás árán), amikor nagyszerűen ki lehet húzni kézzel is.
Volt hasonló fényjelzős projectem, egy ismerősnek gyártottam elég sok jelzőt. Elég sokat kellett torzítani, erősíteni a nyomtatást, főleg az árbocnál, annyira sérülékeny, törékeny lett. A leesésgátló nálam fotomaratott rézből készült anno.
A könyvi méretek alapján elkészítettem a 3D fájlokat. A MÁV-os fényjelzők közül a kettő, három és a négy optikást csináltam meg. SMD led-del gondoltam megszerelni. Most már jöhet az oszlop és a felső korlát is. Három részből készítettem el, hátoldal, a fehér szegély és a lámpatest.
Örömmel fogadom, az észrevételeket ezért a mellékelt fájl kipróbálható. Az igazi szép eredményt gyantás nyomtatóval lehet elérni.
0,3-as kapaszkodókkal at MTB M41-esén találkoztam, szerintem az acélból van, amikor újrafestettem őket, akkor láttam a nyers fémet. Elég merev, nem görbül meg attól, ha kicsit szenvedős a felhelyezés. A festéket is jól tartja (Revell oldószeres alapozás nélkül).
Forrasztani most nem kell, giganthoz kell.
Eredetileg vörösrezet használtam, de egy minimális feszülésnél is kidomborodik, így ez nem lesz jó.
Szerintem a 0,3mm-es kapaszkodó H0-ban már egy kicsit vékony. Talán egész apró kapaszkodókhoz, mint egy kilincs vagy kézfogó lenne méretarányos. Végülis az igaziban 26,1mm-nek felel meg. Én 0,4mm-est használok. Ha valakinek van kedve mérje meg, hogy a szokásos kapaszkodók milyen vastagok, de szerintem 26mm-nél nagyobb az átmérőjük.
Az acél jó kemény, nehéz hajlítani és nehezen forrasztható. Az alpakka ideális, de a festést nagyon könnyen ledobja. Az alapozás szinte kötelező, akár 2 rétegben is. Az egyenesre húzott, kemény sárgaréz is jó, egy kicsivel gyengébb, a festék egy kicsivel jobban megmarad rajta, mint az alpakkán, de egy kapaszkodó kb. 20-25mm hosszú, ekkora távon még elég merev. Persze azt nem bírja el, hogy direkt megszorítsák, akkor meggörbül. A lágy, sárgaréz huzal (művész- és barkácsboltokban árulják tekercsben) erre a célra szerintem egyáltalán nem jó.
