"Az egyes égitesteknek (égitest csoportoknak) megvan a saját gravitációs mezeje, amelynek jól érzékelhető határa van. Ez egy gravitációs burok, amely körül veszi az égitestet. A burokig terjed az adott égitest gravitációs dominanciája. Ezért a az univerzum közös gravitációs mezeje jól elhatárolható térrészekre osztható.
Ezt fel is lehet rajzolni, így megkapható az égitestek gravitációs térképe. Ennek segítségével megmagyarázható több olyan jelenség, amelyet a tudósok ma még nem tudnak megoldani."
Az utolsó mondat kivételével, értem és egyetértek vele... De milyen "jelenség"-eket lehetne megmagyarázni "az égitestek gravitációs térképe" segítségével..??! (amiket "a tudósok ma még nem tudnak megoldani"..) :-o
"A világegyetemben rend uralkodik, amely a gravitációnak köszönhető. A gravitáció alakította ki azt a hierarchikus rendszert, amiben a holdak bolygók körül keringenek, a bolygók csillagok körül keringenek, a csillagok galaxisokban keringenek, stb. Nincs össze-vissza mozgás, mert ezt a gravitáció nem engedi meg. A Föld körül keringő Hold nem fog átugrani hirtelen a Jupiterhez... Az égitestek helyét a hierarchiában pontosan kijelöli a gravitáció."
Amit Te "rend"-nek látsz, az két szinten értelmezhető.
A legfelső szinten, -Isten 'nézőpontjából'- tényleg abszolút rend, és kiszámíthatóság van, azért, mert Ő mindent tud.
De az ember 'nézőpontjából' ez a rend nagyon viszonylagos...! Amit ma stabil, kiszámítható, a gravitációtól nagyon meghatározott,
'változtathatatlan' rendnek látsz, az 'az egyik pillanatról a másikra' felborulhat,
ha 'hirtelen', a 'semmiből' előkerül egy 'kóbor kisbolygó',
és felborítja a megszokott, jól kiszámított, kis ('langyosvíz') életünket... Akkor bíz', a "Hold is átugorhat hirtelen, a Jupiterhez"..! És Istentudjamikor(!), történ-het(-ik) meg ez... ;-)
Jelenések könyve 6 12., Amikor feltörte a hatodik pecsétet, láttam, hogy nagy földrengés támadt. A Nap olyan fekete lett, mint a szőrzsák, a Hold pedig olyan, mint a vér. 13., Az ég csillagai a földre hullottak, mint amikor a fügefa hullatja éretlen fügéit, ha erős szél rázza. 14., Az ég összehúzódott, mint egy felgöngyölt könyvtekercs. Minden hegy és sziget elmozdult a helyéről.
Felrajzolhatsz te bármilyen határokat, de ilyesmit soha senki nem mért, nem tapasztalt.
Amiket pedig ezekből levezetni vélsz, azokat se tapasztalta senki. Sőt egyenesen ellentmondanak a józan észnek. Pl. A te "nemforgó" holdjaid, egymáshoz képest is forognak. Még akkor is, ha ugyanannak a "gravitációs főnökségnek" a felségterületén tartózkodnak.
A világegyetemben rend uralkodik, amely a gravitációnak köszönhető. A gravitáció alakította ki azt a hierarchikus rendszert, amiben a holdak bolygók körül keringenek, a bolygók csillagok körül keringenek, a csillagok galaxisokban keringenek, stb.
Nincs össze-vissza mozgás, mert ezt a gravitáció nem engedi meg.
A Föld körül keringő Hold nem fog átugrani hirtelen a Jupiterhez. És nem fog a Föld sem hirtelen átrándulni az Androméda galaxisba.
Az égitestek helyét a hierarchiában pontosan kijelöli a gravitáció. Az egyes égitesteknek (égitest csoportoknak) megvan a saját gravitációs mezeje, amelynek jól érzékelhető határa van. Ez egy gravitációs burok, amely körül veszi az égitestet. A burokig terjed az adott égitest gravitációs dominanciája. Ezért a az univerzum közös gravitációs mezeje jól elhatárolható térrészekre osztható.
Ezt fel is lehet rajzolni, így megkapható az égitestek gravitációs térképe. Ennek segítségével megmagyarázható több olyan jelenség, amelyet a tudósok ma még nem tudnak megoldani.
A gravitációs erő törvénye nem csak statikus helyzetre érvényes.
"Ez csak azért tűnik így, mert a gravitáció csatolási tényezője kicsi, és a kölcsönhatási energia tagot elhanyagolhatjuk."
Háát... ez 'attól függ'...! ;-)
Vannak olyan 'esetek/helyzetek' amikor igenis nagyon erős és gyors!, "a gravitáció csatolási tényezője"...
Sarkadi Dezső, Dinamikus gravitáció c. munkájában leírja, hogy konkrétan, alaposan, precízen, tudományos pontossággal! ki van mérve, hogy igenis létezik két anyagi test között gravitációs taszítás, ami nagyságrendekkel nagyobb, mint az ú.n. 'hagyományos/statikus' gravitációs erő, de ez a ét anyagi test közötti nagyságrendekkel nagyobb gravitációs taszítás, csakis és kizárólag akkor és addig! 'lép fel', ha legalább az egyik test mozgása, gyorsul...!!! ;-)
Te most tényleg azon csodálkozol, hogy a Hold nem csak a Föld körül kering, hanem a Nap körül is?
És mivel a Nap kétszer akkora erővel vonzza, hát olyan pályán kering körülötte, amin átlagosan kétszer akkora a Nap felé mutató centripetális gyorsulása, mint amekkora a Föld körüli pályáján a Föld felé mutató átlagos centripetális gyorsulása.
Sőt, a Hold nem csak a Föld meg a Nap körül kering, hanem kering még a galaxisunk középpontja körül is. Mert bizony a galaxis középpontjában lévő hatalmas tömeg is vonzza.
Igen ám szuperfizikus, szupercsillagász barátom!
Mert nem léteznek semmiféle gravitációs főnökségek, s azoknak semmiféle határai, fennhatósági területei.
És jobban jársz, ha még most elgondolkozol a dolgon, mielőtt 10000 példányban kinyomtatnád ezeket a szuperszamárságokat.
Bohóc, már megint pimaszkodni próbálsz, de nem veszed észre, hogy csak még nagyobb hülyét csinálsz magadból.
Szó szerint azt írtad, hogy
A Föld-Hold páros a Nap körül keringve szabadon esik a Nap felé, azonos gyorsulással
Most meg azon vergődsz, hogy miért nem kering a Nap körül a Hold? Nem először derül ki, hogy a saját szövegedet se érted.
Azt pedig már nem is kérdezem meg, hogy ha szerinted a keringés feltétele az, hogy az erők egyensúlyban legyenek, akkor mégis mitől van gyorsulásuk ezeknek a testeknek? Akárhol próbálod "magyarázni" a bohócfizikádat, mindenütt csak önmagának is ellentmondó hülyeséghalmazba botlasz.
Szóval inkább neked kéne elvonulnod, bohócfizikus.
említeném, hogy a Hold is "zuhan" a Föld felé, tehát ...
mintha a Föld ott sem lenne?
meg azért, ha olyan objektumon találom magam, ami körül az univezum teljes kört ír le havonta, én inkább arra szavaznék, hogy én kerültem forgó rendszerbe.
"Azt megértetted, hogy a Nap kétszer akkora erővel vonzza a Holdat, mint a Föld?"
Megértettem, sőt utána is számoltam. Valóban így van, statikus helyzetben.
Csakhogy ennek a keringés miatt semmi jelentősége sincs, ahogyan azt az előbb már leírtam.
Ha keringéskor is csak az számítana, hogy a Nap vonzóereje a nagyobb, akkor a Nap magához vonzaná a Holdat, és a Hold nem keringhetne a Föld körül. De a Hold mégis a Föld körül kering.
