Fat old Sun (907) "És melyik a főnök égitest? Az amelyiknek a gravitációs mezejének belsejében van a vizsgált kisebb égitest. A Hold esetében a főnök Föld. A Föld esetében a főnök a Nap."
szuperfizikus 908 "Ez pontosan így van, ahogyan idézted."
Szerintem meg nem helyes Fat old Sun meghatározása arra, hogy melyik a főnök égitest, hanem inkább az alapján kellene eldönteni, hogy melyik a főnök égitest, hogy melyik mennyit mozog a vizsgált 'többszereplős' rendszerben...
Ugye, a 'való világban' sem a 'nagyfőnök' megy a 'kisfőnök'-höz, hanem fordítva. És nem a 'kisfőnök megy a nála kisebb rangú beosztottjához, hanem fordítva.
Így a fenti kérdés pontosan eldönthető azzal, hogy egy ilyen 'többszereplős' rendszerben, megmérjük az egyes 'szereplők', egymásra hatásából! adódott elmozdulásaik hosszát. És amelyiknek a legkevesebb, az a 'nagyfőnök'. (és a 'rangsor' is megvan... ;) ;-)
"Már három, egymás gravitációjában mozgó test rendszere se írható fel zárt alakban. És ebből a tényből következik, hogy gravitációs perturbációk pont egy olyan nemlinerális rendszert hoznak létre, ami a káoszelmélet fundamentuma."
"a gravitációs perturbációk egy olyan nemlinerális rendszert hoznak létre"
Ez a lényeg, és benne a kulcsszó a: "rendszer".
Egy rendszernek nem csak működés-mód-beli szabályai vannak, hanem jól behatárolható paraméterei is: pl. határai...
Vagyis a "gravitációs perturbációk"-nak van egy maximális kiterjedése/távolsága az azt létrehozó 'n' számú "egymás gravitációjában mozgó test"-től. Így ezzel a maximális távolsággal egy virtuális gömb 'rajzolható', amely az 'n' számú "egymás gravitációjában mozgó test" gravitációs határa.
Ezért azt hiszem, ilyen kaotikusan változó gravitációs erőterekre is igaza van szuperfizikus-nak, aki a 899-ben azt írta, hogy: "Az egyes égitesteknek (égitest csoportoknak) megvan a saját gravitációs mezeje, amelynek jól érzékelhető határa van." ;-)
"És melyik a főnök égitest? Az amelyiknek a gravitációs mezejének belsejében van a vizsgált kisebb égitest. A Hold esetében a főnök Föld. A Föld esetében a főnök a Nap."
Köszi az emlékeztetőt. Ez pontosan így van, ahogyan idézted.
És melyik a főnök égitest? Az amelyiknek a gravitációs mezejének belsejében van a vizsgált kisebb égitest. A Hold esetében a főnök Föld. A Föld esetében a főnök a Nap.
A bohócfizika ostobaságai is képesek evolúcióra, ennek vagyunk tanúi.
"A világegyetemben rend uralkodik, amely a gravitációnak köszönhető."
Hát egy jó fenét.
Már három, egymás gravitációjában mozgó test rendszere se írható fel zárt alakban. És ebből a tényből következik, hogy gravitációs perturbációk pont egy olyan nemlinerális rendszert hoznak létre, ami a káoszelmélet fundamentuma.
Hogy te is értsed a neked megadatott szerény tálentumokkal: nincsen olyan gravitációs rendszer, ami adott időbeli határ felett ne fejlődne kaotikussá.
"Nincs össze-vissza mozgás, mert ezt a gravitáció nem engedi meg."
Hosszabb távon csak összevissza mozgás van.
"Ennek segítségével megmagyarázható több olyan jelenség, amelyet a tudósok ma még nem tudnak megoldani."
Csak az a probléma, hogy amikről azt hiszed a tudósok nem tudnak megoldani, azt már réges-rég megoldották. Viszont amit tényleg nem tudnak jelenleg megoldani, azt még hírből sem ismered, pláne nem érted, olyan magas a te intellektusodnak.
egy gravitációs burok, amely körül veszi az égitestet. A burokig terjed az adott égitest gravitációs dominanciája
Korábban amiatt ágaskodtál, hogy a fizikának kizárólag a megfigyelhető kísérleti tényeken kell alapulnia.
Aztán most előadod az egyik abszurd légből kapott hallucinációdat, mintha bármikor is bárki megfigyelt volna gravitációs burkot meg dominanciát. Arról most nagyot hallgatsz, amivel nemrég virgonckodtál, hogy a legerősebb gravitációs hatás számít, amiről ugye megmutattuk, hogy hülyeség. Jobbat viszont nem tudsz, ezért halandzsázol inkább.
"Az egyes égitesteknek (égitest csoportoknak) megvan a saját gravitációs mezeje, amelynek jól érzékelhető határa van. Ez egy gravitációs burok, amely körül veszi az égitestet. A burokig terjed az adott égitest gravitációs dominanciája. Ezért a az univerzum közös gravitációs mezeje jól elhatárolható térrészekre osztható.
Ezt fel is lehet rajzolni, így megkapható az égitestek gravitációs térképe. Ennek segítségével megmagyarázható több olyan jelenség, amelyet a tudósok ma még nem tudnak megoldani."
Az utolsó mondat kivételével, értem és egyetértek vele... De milyen "jelenség"-eket lehetne megmagyarázni "az égitestek gravitációs térképe" segítségével..??! (amiket "a tudósok ma még nem tudnak megoldani"..) :-o
"A világegyetemben rend uralkodik, amely a gravitációnak köszönhető. A gravitáció alakította ki azt a hierarchikus rendszert, amiben a holdak bolygók körül keringenek, a bolygók csillagok körül keringenek, a csillagok galaxisokban keringenek, stb. Nincs össze-vissza mozgás, mert ezt a gravitáció nem engedi meg. A Föld körül keringő Hold nem fog átugrani hirtelen a Jupiterhez... Az égitestek helyét a hierarchiában pontosan kijelöli a gravitáció."
Amit Te "rend"-nek látsz, az két szinten értelmezhető.
A legfelső szinten, -Isten 'nézőpontjából'- tényleg abszolút rend, és kiszámíthatóság van, azért, mert Ő mindent tud.
De az ember 'nézőpontjából' ez a rend nagyon viszonylagos...! Amit ma stabil, kiszámítható, a gravitációtól nagyon meghatározott,
'változtathatatlan' rendnek látsz, az 'az egyik pillanatról a másikra' felborulhat,
ha 'hirtelen', a 'semmiből' előkerül egy 'kóbor kisbolygó',
és felborítja a megszokott, jól kiszámított, kis ('langyosvíz') életünket... Akkor bíz', a "Hold is átugorhat hirtelen, a Jupiterhez"..! És Istentudjamikor(!), történ-het(-ik) meg ez... ;-)
Jelenések könyve 6 12., Amikor feltörte a hatodik pecsétet, láttam, hogy nagy földrengés támadt. A Nap olyan fekete lett, mint a szőrzsák, a Hold pedig olyan, mint a vér. 13., Az ég csillagai a földre hullottak, mint amikor a fügefa hullatja éretlen fügéit, ha erős szél rázza. 14., Az ég összehúzódott, mint egy felgöngyölt könyvtekercs. Minden hegy és sziget elmozdult a helyéről.
Felrajzolhatsz te bármilyen határokat, de ilyesmit soha senki nem mért, nem tapasztalt.
Amiket pedig ezekből levezetni vélsz, azokat se tapasztalta senki. Sőt egyenesen ellentmondanak a józan észnek. Pl. A te "nemforgó" holdjaid, egymáshoz képest is forognak. Még akkor is, ha ugyanannak a "gravitációs főnökségnek" a felségterületén tartózkodnak.
A világegyetemben rend uralkodik, amely a gravitációnak köszönhető. A gravitáció alakította ki azt a hierarchikus rendszert, amiben a holdak bolygók körül keringenek, a bolygók csillagok körül keringenek, a csillagok galaxisokban keringenek, stb.
Nincs össze-vissza mozgás, mert ezt a gravitáció nem engedi meg.
A Föld körül keringő Hold nem fog átugrani hirtelen a Jupiterhez. És nem fog a Föld sem hirtelen átrándulni az Androméda galaxisba.
Az égitestek helyét a hierarchiában pontosan kijelöli a gravitáció. Az egyes égitesteknek (égitest csoportoknak) megvan a saját gravitációs mezeje, amelynek jól érzékelhető határa van. Ez egy gravitációs burok, amely körül veszi az égitestet. A burokig terjed az adott égitest gravitációs dominanciája. Ezért a az univerzum közös gravitációs mezeje jól elhatárolható térrészekre osztható.
Ezt fel is lehet rajzolni, így megkapható az égitestek gravitációs térképe. Ennek segítségével megmagyarázható több olyan jelenség, amelyet a tudósok ma még nem tudnak megoldani.
A gravitációs erő törvénye nem csak statikus helyzetre érvényes.
"Ez csak azért tűnik így, mert a gravitáció csatolási tényezője kicsi, és a kölcsönhatási energia tagot elhanyagolhatjuk."
Háát... ez 'attól függ'...! ;-)
Vannak olyan 'esetek/helyzetek' amikor igenis nagyon erős és gyors!, "a gravitáció csatolási tényezője"...
Sarkadi Dezső, Dinamikus gravitáció c. munkájában leírja, hogy konkrétan, alaposan, precízen, tudományos pontossággal! ki van mérve, hogy igenis létezik két anyagi test között gravitációs taszítás, ami nagyságrendekkel nagyobb, mint az ú.n. 'hagyományos/statikus' gravitációs erő, de ez a ét anyagi test közötti nagyságrendekkel nagyobb gravitációs taszítás, csakis és kizárólag akkor és addig! 'lép fel', ha legalább az egyik test mozgása, gyorsul...!!! ;-)
Te most tényleg azon csodálkozol, hogy a Hold nem csak a Föld körül kering, hanem a Nap körül is?
És mivel a Nap kétszer akkora erővel vonzza, hát olyan pályán kering körülötte, amin átlagosan kétszer akkora a Nap felé mutató centripetális gyorsulása, mint amekkora a Föld körüli pályáján a Föld felé mutató átlagos centripetális gyorsulása.
Sőt, a Hold nem csak a Föld meg a Nap körül kering, hanem kering még a galaxisunk középpontja körül is. Mert bizony a galaxis középpontjában lévő hatalmas tömeg is vonzza.
Igen ám szuperfizikus, szupercsillagász barátom!
Mert nem léteznek semmiféle gravitációs főnökségek, s azoknak semmiféle határai, fennhatósági területei.
És jobban jársz, ha még most elgondolkozol a dolgon, mielőtt 10000 példányban kinyomtatnád ezeket a szuperszamárságokat.
Bohóc, már megint pimaszkodni próbálsz, de nem veszed észre, hogy csak még nagyobb hülyét csinálsz magadból.
Szó szerint azt írtad, hogy
A Föld-Hold páros a Nap körül keringve szabadon esik a Nap felé, azonos gyorsulással
Most meg azon vergődsz, hogy miért nem kering a Nap körül a Hold? Nem először derül ki, hogy a saját szövegedet se érted.
Azt pedig már nem is kérdezem meg, hogy ha szerinted a keringés feltétele az, hogy az erők egyensúlyban legyenek, akkor mégis mitől van gyorsulásuk ezeknek a testeknek? Akárhol próbálod "magyarázni" a bohócfizikádat, mindenütt csak önmagának is ellentmondó hülyeséghalmazba botlasz.
Szóval inkább neked kéne elvonulnod, bohócfizikus.
