Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv.
által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a
kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz
kiskorú ne férhessen hozzá, használjon
szűrőprogramot!
Hiánypótló topiknak szánom, a megnevezni nem kívánt itteni komoly szellemi pezsgésű topik utáni űr betöltésének a kísérleteként. Itt lehetne kultúráráról, picit óvatosan politikáról, macskákról, jó interjúkról, szellemi érdekességekről és értékekről, nőkről beszélgetni, picit filozofálni is, vigalmira hangolt módon. Nem kívánom elvenni a részbeni jogelődtől a topikját, vagy annak utódlását -sőt őt is szívesen látnám itt-, de jelenleg egyszerűen nincs hová írnom ezekről, és hátha másnak is vannak ilyen érzései vagy érzetei. Komolyabb moderáció-elemzést, és főleg ezzel kapcsolatos csatározást nem szeretnék itt látni, a diliről jó lenne, ha nem mászkálnának át ide semmilyen figurák, és azokat is szívesen látom, akiket nem kedvelek, ők maradnak, ahol vannak, státuszbelileg, de mindenki azt ír ide a régi gárdából és az esetleges újak is, a szabályok keretei között, amit akar. Meglátjuk, mi lesz belőle, nekem már legalább 3 hete nincs hová írnom. Jó lenne, ha fennmaradna, és esetleg tényleges topikélet is lenne benne. Vitorlák felhúzva, meglátjuk fúj-e a szél és hogy melyik irányból.:)
"Az általam említett jogvédő szuperliberális, mélyellenzéki (s nem csak hozzám képest, hanem önmeghatározásában is, sőt, a csoportja által végzettt munka miatt a közvélekedésben is), de mint minden élőlény, tapasztalatai határozzák meg levegővételét."
Erre mondja a művelt görög, hogy "Actions speak louder than words."
Vagyis tökmindegy, hogy mit mond az illető önmagáról, (vagy éppenséggel más róla), ha a tetteiben nem ez nyilvánul meg.
És azon el lehet ugyan filózni, hogy a rasszizmusra ösztönző tapasztalata mennyiben befolyásolja a tetteit*, de egy biztos: amikor épp úgy vélekedik, ahogy alant idézted, akkor - abban a pillanatban - ő se nem liberális, se nem jogvédő.
*btw. Így keletkeznek például a "fekete nővérek". SzVSz.
Az általam említett jogvédő szuperliberális, mélyellenzéki (s nem csak hozzám képest, hanem önmeghatározásában is, sőt, a csoportja által végzettt munka miatt a közvélekedésben is), de mint minden élőlény, tapasztalatai határozzák meg levegővételét. Nem az ellenhatáson kellene filózni, hanem azon, mi juttatta őt is oda, hogy eredendően így látja ezt a halmazt.
Ha egy gomba mérgező, az megöl fideszest, dékast, ám kicsi az esélye, hogy a gomba a hülye.
((És ha arra vonatkozik a felvetésed, hogy a liberális jogvédő nem lehet liberális és nem lehet jogvédő, hisz rasszista meg áldozathibaztató, akkor megjegyzem, hogy neki van valamije, ami nekünk nincs. Tapasztalata.))
Ja, és igen: megerősítési torzítás és kognitív disszonancia: így oldja fel, hogy kényelmetlenül érezte magát az ügy kapcsán: "zacis ratyizással" és a "pedofília ösztönözéssel"...
Semmi ilyet nem mondtam, hogy buta, pont ezt mondtam Omárnak, hogy független az eszétől. Az esze csak a reakcióba szól bele, hogy az milyen lesz.
Az okos fideszes tehát az okos ellenzékinek tuti nem mondja azt, hogy a "pedofília ösztön". Csak azokat szándékoztam lebutázni, akik erre a következtetésre képesek jutni a botrány kapcsán. :) De jogos, ezek se biztos, hogy minden tekintetben ostobák, lehet, hogy csak az amigdalájuk túlfejlett (aka konzervatívok és zsigerből döntenek, nem a kérgi résszel) vagy a frontlebenyi kérgi agyterületük cinguláris részében a hülyeségek kimondását gátló funkció sérült. :) Így valóban pontosabb lett volna.
De egyébként, te azt vettem le, hogy magad is konzervatív beállítottságú vagy, ergo egy másik konzervatív beállítottságú muki veled szemben szabadabban fejezi ki a véleményét, mintha egy ellenzéki ismerősével beszélgetne. Ugyanakkor kéne egy szó az olyan emberre, aki maga is egy kisebbségi társadalmi csoport tagjaként belerúg egy nálánál is kiszolgáltatottabb helyzetben levő kisebbségi származású emberbe, aki ráadásul maga se tehet róla, hogy állami gondozásba, úgy is, mint zaciba került. A ratyi meg hát erősen véleményes, mert vagy ratyi vagy nem, ugyanis a bántalmazott gyerekektől aligha kérdezik meg, hogy mit szeretnél, Ubulka, néni vagy bácsi erőszakoljon meg?
Az már más kérdés, hogy ha én jogvédő lennék, akkor azért mégiscsak igyekeznék elérni azt, hogy a "zacis ratyi" után következő nemzedékeknek ne legyen a hazugság alapvető, hiszen ezt pont a túlélés zálogaként tanulják meg azok a gyerekek. A másik, hogy ha már valaki "jogvédő", akkor nyilván a problémás "zacis ratyikkal" van dolga a munkája során. Ha az ügyfeleiből indul ki, és ezt gondolja az állami gondozottakról, akkor aligha végezheti a dolgát jól a következő "zacis ratyi" esetében, mivel előítélettel indít, hogy nem is lehet igaza. Ha ez csak az ellenzéki "zacis ratyi esetében van így, ha fideszessel kerül szembe, az se jó, de ha mindegyiknél, akkor ideje lenne váltania, és mondjuk az állatvédelemben elhelyezkednie, az is közkeletű sztereotípia, hogy "az állatok nem hazudnak" (pedig de). :) Pont ahogy az égig érő fűben Kamilla kisasszony a központi panaszirodában dolgozik és megkeseredik bele, de később kivirul, amikor átrakják a köszönetet nyújtó állampolgárok leveleit megválaszoló ügyosztályára.
„A multinacionális cégek kizárólag a belföldi piacot kívánták megszerezni a lehető legolcsóbb áron”, ráadásul a korábban magánosított gyárak privatizálása eddig „csak problémák tömegét, kiadásokat és a megmaradt öt gyárban bekövetkezett jelentős értékvesztést” okozott az ÁVÜ-nek. Ennek ellenére az évek folytán újabb cégek kerültek külföldi kézbe.
1995-ben a Magyar Cukor Rt. egy cukortörvény megalkotása érdekében kezdett lobbizni, amire azért lett volna szükség, mert a piac szabályozatlansága megnehezítette a hazai tulajdonú vállalatok fennmaradását a multikkal szemben. Az akkori kormány azonban nem tett semmit az ügy érdekében, sőt a korábban szóba került állami tőkeemelés sem valósult meg. Így a működési költségek fedezésének egyetlen lehetősége a hitelfelvétel lett volna, ám csak 30 százalékos (!) kamatra kaptak volna finanszírozást. (Míg a magyar tulajdonú cégek drágán, vagy egyáltalán nem juthattak hitelhez, a külföldiek kedvező kamatozású, olcsó hitelt kaphattak, ha szükségük volt rá.) 1996-ban a Magyar Cukor Rt. értékesítésére kényszerültek a tulajdonosok. Ekkor került a gyár az osztrák Agrana tulajdonába.
A közgazdászok korábbi jóslata beigazolódni látszott, hiszen 1997-ben megindult a gyárak bezárása a mezőhegyesi, a sarkadi és az ercsi üzemekkel. Előbbi kettő 1996-ban még az Agrana tulajdonában volt, ám egy évvel később a Kabai Cukorgyár Rt. tulajdonosa, az Eastern Sugar nevéhez fűződik a gyárak bezárása.
Miért kellett a külföldi?
Szakemberek szerint a magyar mezőgazdaság alapvetően sokkal inkább a hagyományokon alapul, mint a korszerű, modern technológiákon, és hiányzik a gazdákból az újító szellem is. A rendszerváltás idején a cukorgyárak a hazai szükséglet másfélszeresét állították elő, ennek ellenére nem voltak versenyképesek a nyugati üzemekkel, pont az esetleges technológiai elmaradás miatt. Éppen ezért elképzelhető, hogy azért sem hallgattak a honatyák a közgazdászok intő figyelmeztetéseire, mert úgy vélték, a külföldi tőke beengedésével versenyképesebbé válhat az ágazat terméke - még ha ez egy-két üzem bezárását is vonja maga után, a túltermelés miatt amúgy sem ártott némi racionalizálás.
Második hatás: az unió cukorreformja
1997-et követően szinte minden évre jutott egy gyárbezárás, a racionalizálás jegyében. 2006. július 1-jén lépett hatályba az unió cukorreformja, ami a korábbinál sokkal jövedelmezőbb ágazatot ígért. Ennek keretén belül a hazai 400 ezres kvóta háromnegyedét leadtuk (így maradt valamivel több mint 100 ezer tonnányi), ami újabb bezárásokhoz vezetett. Ebben az esetben azonban már az üzemek tulajdonosai is érdekeltek voltak, mivel az unió fizetett annak a gyárnak, amelyik hajlandó csökkenti a termelését. Az érintett cégek az első két évben 730 eurót kaptak tonnánként, a harmadikban 625 eurót, a negyedik évben pedig tonnánként 520 eurót kaptak. Persze a tevékenység felhagyása után a gyárat is alkalmatlanná kellett tenni a további cukorgyártásra – ez az épület lerombolását jelentette. A pénzből pedig, amit a gyárak kaptak, a répatermesztőkhöz is jutott, plusz még közvetlenül az Unió is támogatásban részesítette őket, amennyiben növényváltást hajtanak végre.Tonnánkénti kivont kvótára közel 66 ezer forintot kaptak a gazdák, emellé pedig még hozzájött az uniós árcsökkentés miatti jövedelemkiesés 64,2 százalék kompenzáció formájában.
A rendelkezésre álló adatok szerint a kabai cukorgyár tulajdonosa 23 milliárd forint kompenzációt kapott azért, mert 2007 év végéig bezárta az üzemet, és a birtokában álló 109 ezer tonnás kvótát leadta az uniónak.
Utoljára a szerencsi gyár bezárása történt meg 2008 tavaszán. Ekkor a kormány próbálta ezt megakadályozni azzal, hogy a termelőknek ajánlatot tett a répatermesztés folytatása érdekében, akik mégis inkább az uniós összeget fogadták el, melyet a tevékenység felhagyásáért adtak."
azt már túl távlati lenne feszegetni, hogy az EU miért lőtte saját magát lábon az egész cukor iparág mai jelenét nézve...amikor is anno a bezárásokért és a leépítésekért adtak pénzt...és meg kell nézni, kik ma a legnagyobb cukorgyártók az EU-n belül...ahova vándorolt a csökkentett kapacitás
és miért kell ma cukorrépát importáni a cukorgyártás alapanyagaként...
Ez is meg kéne érteni: de tudja. Eszével, lelkével.
S igen, az rtl szerepe rásegít a libsi hazugságra, kétségtelen. De az csak egy megerősítésük arra, hogy itt egy hazug ember tett tönkre egy rendes embert.
De mit mondanál a mélyellenzéki jögvédőre, aki ugyanezen véleményen van? (mert mindig-mindig azt tapasztalja, hogy egy zacis ratyi hazudik neki, semmi mást nem tesz...)
Nagyon hibás az az állaspont, hogy ha te valamit így látsz, más meg úgy, s kiáll mellette, akkor ő buta, ostoba, hisz te az eszedre hallgatsz, mert neked van. Olyan goebbelses állaspont, akárcsak a törpézés, kancsalozás. S valahol itt kezdődik, hogy miért lengeti ki az ingát a másik oldalra egy Zsótika.
...hogy nem vette át a magyar málnát a már külföldi kézben lévő cég..ennyike
nyilván magyar feldolgozó a semmiből meg nem tudott ott teremni az épp padlón lévő élelmiszer ipari ágazatból..
és ez csak egy lokális példa...
mondjuk én a mai napig nem értem, hogy miért nem kap sokkal de sokkal hangsúlyosabb szerepet az élelmiszerfeldolgozás, ami maga után vonhatná a termelést is egy ponton újra
pláne, amikor élelmiszerválságokról fantáziálnak a nagyvilágban...
A tudja rossz szó, inkább meg van róla győződve, hogy csakis lippsi hazugság és ármány lehet. Az értelmesebb fideszesek csak nem beszélnek róla, az ostobábbak viszont, pont mint ahogy Nyaky és Omár is írja: mentegetik az elkövetőt, mert hát "az ő kutyájuk kölyke". Így jutnak el ilyesmi következtetésekre: https://youtu.be/55ghU_D9q8Y?t=137 (ez meg a következő három).
Amit írtam, onnan. Ahonnan a jogvédő. Onnan, hogy tapasztalataik miatt semmit, de tényleg semmit sem hisznek el neki(k), még akkor sem, ha nincs ellenkező állítás. Itt pedig van.
Vox Populi.... amit persze csak akkor hall az ember, ha köztük él, velük tömegközlekedik, meg ilyesmik
Már 2010 táján az egyetemen is említette a tanár, hogy a szerbek lenyomják málnában a magyarokat, mert más fajtát termelnek, ami ugyan seízű, de nagyobb szemű és alkalmas a gépi betakarításra, ezért olcsóbb a szüretelése. A magyar málnát meg kézzel szüretelték, idénymunkások, akiket a magyar gazda nem tudott megfizetni.
A piac az olyan, hogy aki nem alkalmazkodik a versenytársakhoz vagy nem tudja megindokolni, miért jobb az ő túlárazott terménye/terméke, az bukik.
valamint lófasz árért akarták felvásárolni, úgyhogy nem érte meg vergődni vele
itt a mi kis falunkban semmi baja nem volt a málnának, a gazdák kivétel nélkül arra panaszkodtak, hogy nem éri meg termeszteni az alacsony felvásárlási árak miatt, úgyhogy leálltak vele
A cukoriparban tehát a nemzeti tulajdon megőrzésére irányuló minden igyekezet kudarcba fulladt, mert sem a magyar befektetők, sem az állam, sem magánszemélyek, sem a termelők nem voltak hajlandók vagy képesek a versenyben maradáshoz szükséges tőkeemelésre az üzemekben. A 12 magyarországi cukorgyárból a magánosítás után egy maradt. Az már a privatizáció kezdetekor látható volt, hogy néhány cukorgyár kapacitása rövid időn belül feleslegessé válik, s be kell őket zárni. Az első az Ercsi Cukorgyár volt, amely utolsó kampányát 1997-ben fejezte be. Aztán a mezőhegyesi és a selypi üzem is bezárt. Három érdekcsoport már csak hét gyárat üzemeltetett 2000-ben: a Magyar Cukor Rt. Kaposváron, Petőházán és Ácson, az EBS Szerencsen, Hatvanban és Szolnokon, az Eastern Sugar Kabán. Az Európai Unió cukorreformja nyomán pedig – melynek során jelentős „lelépési pénzt” kaptak, akik önként felhagytak a gyártással – ma már csak egyetlen hazai cukorgyár, a Magyar Cukor Zrt.-hez tartozó kaposvári üzem dolgozik.
Nagyjából.... de itt most nem Novákékról van szó, hanem az egyszeri fideszesről.
Ők ugyanis lefogadom, hogy tudni nem tudnak semmit (olyat, ami valóban perdöntő lehetne), csak a "szóbeszéd" (Balog, megafos, Origó és tsai) alapján alakítják ki az ő bíróságtól eltérő véleményüket.
A TISZA párt több ezer önkéntes önfeláldozó munkájának eredményeként pár nap alatt mind a tizenkilenc megyében összegyűjtötte a megyei közgyűlési helyekért történő induláshoz szükséges sok ezer aláírást. Köszönet a segítők munkájáért és a több tízezer támogató aláírásért!
A közösségünk vezetése vállalva azt, hogy ezzel sok segítőnknek és támogatónknak is csalódást okozunk, úgy döntött, hogy a TISZA Párt tiszta jövője és a magyarok bizalmának megőrzése érdekében nem indul a megyei közgyűlési listákért, nem ad le a Választási Irodákhoz megyei listákat.
Az utolsó napon nagyon sok olyan jelzést kaptunk, hogy a kiválasztott jelöltek között szinte minden megyében vannak álcivil kormánypárti és ellenzéki pártokhoz köthető trójai falovak, olyanok, akiket szándékosan azért küldtek, hogy ártsanak a TISZA Párt hitelességének, ezzel ellehetetlenítve, hogy minél gyorsabban le tudjuk győzni a NER-t és az azt kiszolgáló ellenzéki pártokat.
Sajnos a rendelkezésünkre álló rendkívül rövid idő nem volt elegendő ahhoz, hogy minden jelölt múltját és motivációját tökéletesen fel tudjuk deríteni.
Sajnáljuk, hogy ezzel sokaknak csalódást okozunk, de bízunk benne, hogy a nagyobb cél, hazánk mielőbbi visszavétele érdekében mindenki el tudja fogadni a döntésünket. Köszönjük a rengeteg, hazaszerető, becsületes jelölt jelentkezését! A közös munkát mindenképpen folytatjuk.
A TISZA Párt célja, hogy sok ezer jelentkezőből, a több tízezer támogatónk segítségével, a következő országgyűlési választásáig mind helyi mind országos szinten becsületes, a hazájukért dolgozni kívánó szakembereket találjunk és egy ütőképes és ütésálló csapatot hozzunk létre.
"Mindez akkor nagy közfelháborodást váltott ki, de már nem volt mit tenni. „A francia onnantól nem vett át magyar gyümölcsöt, attól fogva a szobi szörpöt francia gyümölcsből gyártották. Először a bogyósgyümölcs-termelőket ölték meg, de nem jártak jobban az őszibarack-, meggy- és almatermelők sem. Néhány élelmes ember fillérekért felvásárolta pár évig a termést, hűtőház nem volt, ahol tárolni lehetett volna. 2004-ben már csökkent üzemmódban működött, de aztán 2005-ben tudatosan csődbe vitték a céget” – állítják a helyiek."
"Azt mondják, az első francia vevő már a bezárás tervével vette meg a kilencvenes évek végén a hatalmas KGST-piaccal rendelkező szörpüzemet – ez okozta Szob tragédiáját. „A konkurencia már nem úgy működik, hogy szebbet és jobbat gyártok, termelékenyebb leszek, hanem úgy, hogy megveszem, és bezárom – véli egy helyi lakos. – Később a legnagyobb francia gyümölcslégyártó, a Fruité vásárolta meg az akkor már francia többségi tulajdonban lévő szörpüzemet, és azon nyomban megkapta a szobi szörp lengyel, a volt csehszlovák, a volt jugoszláv és volt szovjet piacait. A végső csapást azonban a besűrítőrendszer – amely kockacukornyi gyümölcsből készített öt liter natúr gyümölcslevet – Ukrajnába történt eladása jelentette.”
