mivel ugyse jártok az ub topikban, nektek is berakom az élménybeszámolómat jól. igaz nagyon nehéz leírni ami ott történt.
próbálkoztam...íme tehát:
paulina élménybeszámolója a rebeka mulatság 2.0-ról
Este hatkor a Rádió épülete előtt paráztunk. Mit
fogunk mondani a Mesternek? Hat óra 10-kor még sehol
senki. Telefonálások sora. Rossz helyen állunk. Jó,
átmegyünk a túloldalra. Az izgalom fokozódik, főleg,
hogy még 18.30-kor sem látjuk sehol a Mestert. Újabb
telefonok, kiderül, mégis jó helyen vártuk. Vissza. A
nagy találkozás, kézfogás a Mesterrel. CooCooFoo2000,
Gen, Forest és paulina a fogadó- illetve fuvarozó
bizottság nagyon boldog. Elindulunk a Fonóba. Ugyan
nem Mercivel, de jó volt. Az út alatt Benedek bácsi
elmeséli a rádióinterjút. A telefonáló gonosz diáklány
sem keseríti el, "Bencikémnek" is szólíthatja. Azt
mondja, a sok jó kívánságok között jól megfér az egy
egy rossz is. "A Nap ugyanúgy süt jók és gonoszak
iránt"...(Azt is mondja, ezt a dalt majd elmagyarázza
nekünk is a koncerten, hogy nehogy félreértsük.
Hallottuk, finom volt.) Nagyon büszke a New York-ból
kapott meghívásra, de olyan messzire ő már nem tud
elmenni.
Megérkezünk a Fonóba. Nagy szeretettel fogadnak
minket. Bementünk a Hangárba a színpad megtekintése
iránt. Tetszett, szép nagy terem, sokan elférnek benne
jól. "A Lánchídnál is voltak legalább tízezren" ;)
Biztos éhes Benedek bácsi, kap egy szalámis
szendvicset. Ezután közli, "ilyenkor már nem eszik
zsírosat". És különben is ő hozott magával ennivalót
magának. Elővesz egy szép nagy, baran fonott kalácsot
és egy kis dobozban meghámozott, felszeletelt almát.
Megette. Az egészet. Hozzá narancslevet ivott. A
megmaradt szendvics jól esett az op.teamnek.
Benedek bácsi már nagyon várja, "aki a zenéket fogja
csinálni". Szeretné halkan meghallgatni az előadás
előre felvett anyagát, mert valami bibi történt
felvétel közben, s hogy jó lett-e.
Közben tovább mesél. Kérdezzük, miért éppen a Maszek 5
éves tervet szeretné színpadon látni, azt mondja, mert
már többen mondták neki, hogy az a legjobb az
egészben. (Elmeséli a történetét is, pedig mi bőszen
bizonygatjuk, hogy már régóta ismerjük. Megemlíti
belőle a molett parasztasszonyt, Franciskát is, igaz
Boriskának nevezi.) Szeretné, ha a nyáron
színjátszókör alakulna, és előadnánk a KABARÉ-t...
Kapunk nagyon finom bókokat is. Főleg Forest. Büszke
lehet magára.
Még azt is megemlíti a Mester, hogy szerinte, akik
csúnyákat mondanak rá, azok fizetett emberek, illetve
hitgyülisek.
Az is kiderül, hogy a Zenesziget megint rosszalkodik.
Megérkezik ern0 a technikával és Piroskával.
Puszi-puszi a Mesterrel. A lányok névre szóló dedikált
(aláírt, nem csak szignós) Boldog lenni soha mássalt
kapnak ajándékba.
Közben folynak az előkészületek, padok behordása,
satöbbi, satöbbi.
Szállingóznak az első rajongók. Örömmel szorítják meg
Uhrin Mester kezét. (Később a Mester által megfogott
kezek megérintésének 20 forintért való árusítása is
felmerül, mint jó üzleti befektetés)
1/2 8 körül megindul a tömeg. Szerencsére a rajongók
vigyáztak egymás testi épségére, és nem taposták
egymást agyon...hát kell az nekünk?
Paulina szorgosan gyártja a névtáblákat, azt se tudja
hol áll a feje. Könyvet is szeretnének tőle venni, de
én nem árulok. (A névtáblák mind elfogytak - 100 db -
sokaknak nem jutott, illetve volt aki nem is
kért...tehát sokan voltunk)
Mindenki nagyon izgatott, a technika összerakása
szépen halad.
A lámpákat kicsit nehezen sikerült felkapcsolni ...:)
Már csak öt perc a kezdésig. A kintlevőket
figyelmeztetni indulunk, hogy mingyárt itt a nagy
pillanat. Forest odamegy az asztalokhoz, beinvitálni a
megjelenteket. Az egyik muki ilyet szól: "Én fogok a
másik színpadon játszani!" Eléggé mérgesnek
tűnt...:)))
Elkezdődik az élő koncert mindenki legnagyobb örömére.
A Mester egy igazi showman. De innentől már Ti is
tudjátok.
Akik nem, azoknak dióhéjban:
A KABARÉ slágerei szép sikert arattak, mintahogy nem
kevésbé a beszédek is. "Üzenem annak a bájlibának,
hogy köszönöm, nem akarok ismerkedni"
A ráadások - Rebeka, Kispatak - már csak hab a tortán
(mert természetesen a tömeg egy emberként követelte
Benedek visszatérését). Fergeteges tombolás veszi
kezdetét. A siker leírhatatlan.
Remixverseny győztesek kihirdetése jön ezután.
Gratulálunk a nyerteseknek. The Last Dragon
életműdíjas szép köszönőbeszédet kanyarít, és előadja
a nagy sikerű ganxta-mixet is, megint, jól.
A Mester visszatér egy búcsúszó erejéig. Standing
ovation.
Hazafelé indul fiával, Attilával. Alig bír kitörni
rajongói gyűrűjéből, akik mind aláírásért állnak
sorba. Mi szemfülesek voltunk, és a fiához mentünk.
Nagyon boldog volt.
Ahogy Benedek bácsi elment, az emberek is hazafelé
indultak.
Pedig volt még zenés live act is hentes.k., Dragon,
bagojj és ern0 részvételével.
Utána a finom remixekre csárdást jártunk, mintahogy az
eredeti dalokra is.
Kispatakra vonatoztunk, pacsiztunk. Utána
csókolóztunk.
Csak a "keménymag" maradt éjfélig.
Éjfélkor ern0 erélyesen közölte, hogy éjfél van.
Pakolni kezdtek. Ez nem szegte a még ottlévők kedvét,
magukat szórakoztatják saját produkcióval. Az elmaradt
színielőadás helyett is jó volt. Rebekát daloltunk a
capella, Dragon vezénylésével, a furulyával.
Végül mindenki szépen hazament.
A megjelentek között üdvözölhettük még: az MTI
fotósát, egy riporterhölgyet a Duna TV-től és Pachman
Pétert is. Neki is tetszett...
"REMÉLJÜK LEGKÖZELEBB MÉG EZ A NAGY TEREM IS KICSI LESZ!"
(az idézetek természetesen Uhrin Benedektől származnak)
