Keresés

Részletes keresés

lsr Creative Commons License 2004.11.05 0 0 375

"... az Úr nem azt nézi, a mit az ember; mert az ember azt nézi, a mi szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van." (1. Sám. 16:7)

 

Nem ítélkezhetünk egymás felett, mert nem látjuk a valódi motivációit (szívbéli indítékait) az egyes embereknek. Az ítéletet (hogy kap e valaki örök életet, vagy hogy milyen feddést érdemel valaki az ő vétkéért) Istenre kellene bíznunk, hiszen csak Ő ismeri a szívek titkait. De tudjuk, hogy igaz, és jogos Őnéki minden ítélete, melyet mindig a szeretete alapján hoz meg.

vogyo Creative Commons License 2004.11.04 0 0 374
Istennek semmi nem lehetetlen. mindent a javunkra tud fordítani. Amit én bajnak érzek, Isten abban is tud a számomkra, számunkra ajándékot készíteni.
Előzmény: lsr (373)
lsr Creative Commons License 2004.11.04 0 0 373

"... az Úr előtt nincs akadály, hogy sok vagy pedig kevés által szerezzen szabadulást." (1. Sám. 14:6)

 

Nincs olyan mélyre süllyedt ember, akit ne tudna Isten megmenteni, ha felhatalmazást kap rá. Isten értünk munkálkodó szeretetének, bölcsességének, és hatalmának nagyságát emberi elménkkel nem tudjuk felfogni, egyszerűen csak ennyit mondhatunk: "az Úr előtt nincs akadály"...

lsr Creative Commons License 2004.11.03 0 0 372

"... Ha ti teljes szívetekből megtértek az Úrhoz... és csak néki szolgáltok: akkor megszabadít titeket..." (1. Sám. 7:3)

 

Isten nem azt nézi, hogy milyen vétkeket követtünk el a múltban, hanem azt, hogy most miként döntünk. Ha múltbéli vétkeinket őszinte bűnbánattal megvallottuk Teremtőnknek, és teljesen Rá bízzuk életünk vezetését, akkor hű és igaz Ő, hogy megszabadít minket minden fájó és pusztító dologtól.

vogyo Creative Commons License 2004.11.03 0 0 371
Ha az életem úgy élem, hogy magamnak tulajdonítom az eredményeket, előbb-utóbb jön a koppoanás. Mindig tudnom kell, hogy az Isten kegyelméből van mindenem, családom, munkám, boldogságom, és elsősorban hitem.
Előzmény: lsr (370)
lsr Creative Commons License 2004.11.02 0 0 370

"Ha azért eszel majd és megelégszel: dícsérjed az Urat... Hogy mikor eszel és jól lakol, és szép házakat építesz, és lakozol azokban... Fel ne fuvalkodjék akkor a te szíved, és el ne felejtkezzél az Úrról, a te Istenedről, a ki kihozott téged... a szolgaságnak házából... És ne mondjad ezt a te szívedben: Az én hatalmam, és az én kezemnek ereje szerzette nékem e gazdagságot! Hanem emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedről, mert ő az, a ki erőt ád néked a gazdagságnak megszerzésére..." (5. Móz. 8:10-18)

 

Javainkat nem mohó kívánságaink kielégítésére adja az Úr, hanem, hogy jó sáfárként gazdálkodjunk azokkal mindenek hasznára... Ha magunknak tulajdonítjuk javaink megszerzésének érdemét, akkor becsapjuk magunkat, és kevélységünket tápláljuk helytelenül, hiszen a minket szerető Istentől származik "minden jó adomány"...

lsr Creative Commons License 2004.11.02 0 0 369

"... és monda nékem az Úr...Vajha... megtartanák minden parancsolatomat minden időben, hogy jól legyen dolguk nékik és az ő gyermekeiknek mindörökké...

Vigyázzatok azért, hogy úgy cselekedjetek, a mint az Úr, a ti Istenetek parancsolta néktek; ne térjetek se jobbra, se balra. Mindig azon az úton járjatok, a melyet az Úr, a ti Istenetek parancsolt néktek, hogy éljetek, és jó legyen dolgotok, és hosszú ideig élhessetek a földön, a melyet bírni fogtok." (5. Móz. 5:28-29,32-33)

 

A mai istenkeresőknek is ugyan az az üzenet szól, mit az egykori testi Izraelnek: Az a legjobb az ember számára, ha betölti az Isten parancsolatait, mert így mindent megkap, amire szüksége van, és boldog örök életet nyer fiaival együtt. Ha a saját elképzeléseinknek engedve csak részben töltjük be az életbe vezető törvényeket, akkor Isten nem tud segíteni nekünk (döntési szabadságunk meghagyása mellett), és így a pusztulás útjára lépünk, nem pedig az életbe vezető (szeretetből kirakott) ösvényre.

vogyo Creative Commons License 2004.10.31 0 0 368

 Róm 12, 21

Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval.

Zsolt 96.

Énekeljetek új éneket az ÚRnak, énekelj az ÚRnak, te egész föld! (1.v.)

 

Élsz is, vagy csak létezel?

Ez a gondolat jutott eszembe, mikor ezeket a verseket olvastam. Lakom csak a saját kis földi birtokom határain belül, vagy lakom ezen a világon mint az élő Isten "szomszédja"? Megindul a szívem, mikor a Teremtőről, a Királyról olvasok? Örülök-e igazán annak a belátásnak, hogy Isten alkotta az egeket (5.v.)? Feltekintek az égre, melyet tudósaink is csak töredékesen ismernek, s őket is csodálatra készteti. A zsoltár írója arra szólít fel minket, hogy dicsérjük Istent az Ő hatalmasságáért és dicsőségéért. Az egész teremtés - tengerek, földek, a fák az erdőben - Isten nevét dicséri. Mindez okot ad Isten magasztalására. Ez a hatalmas Isten akar veled és velem együtt élni. Mindannyian kaptunk meghívót Isten közösségébe és az Ő nagyságát dicsőítő kórusba.
Mai napra: Élvezd a vasárnapot, amit neked ajándékozott az Úr, és szánj időt arra, hogy mindent megköszönj Neki, amit teremtett. Dicsérd Istent teljes szívedből mindazért, amit Ő jelent számodra.

Ollózás a Parókiáról, a Fénysugarakból

lsr Creative Commons License 2004.10.31 0 0 367

"Nem ember az Isten, hogy hazudjék és nem embernek fia, hogy megváltozzék. Mond-é ő valamit, hogy meg ne tenné? Igér-é valamit, hogy azt ne teljesítené?" (4. Móz. 23:19)

 

Előfordul, hogy kételkedünk Isten ígéreteiben, pedig azok biztosak. Emlékeznünk kellene azokra a dolgokra, amik bizonyságot tettek az életünkben Isten szeretetéről és megbízhatóságáról. Ám ha úgy gondoljuk, hogy nincs ilyen tapasztalatunk, akkor kérjünk tőle bölcsességet, hogy észre vegyük az Ő jelenlétét az életünkben, hiszen nap mint nap munkálkodik értünk.

 

Isten azt mondja, hogy mindenki üdvözül, aki őszintén és állhatatosan vágyódik az Ő segítségére, ami a szeretet útjára vezet. Azt is mondja, hogy az Őt választóknak mindent (még azt is, amit most rossznak látunk) a javára fordít. Azt is mondja, hogy aki tőle kér, az mind kap. Olyan ígéretek ezek, amikből komoly erőt meríthetünk nehéz próbáinkban, mert "nem ember az Isten, hogy hazudjék és nem embernek fia, hogy megváltozzék".

lsr Creative Commons License 2004.10.30 0 0 366

"Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada." (4. Móz. 21:9)

 

A szerető Isten ellen már sokadjára fellázadó izraelitákat mérges kígyók kezdték pusztítani. Ezeket a végzetes kígyómarásokat csak úgy lehetett túlélni, hogy az Isten parancsára elkészült rézkígyóra tekintettek az emberek...

 

Ma is hasonló a gyógyulás folyamata a bűn nevű betegségből. Ám ma Jézus keresztáldozatára kell tekintenünk, hogy meggyógyuljunk. A bűnből való gyógyulás folyamata:

1. Észrevenni, hogy Jézus mennyire szeretett bennünket, ha értünk még a kereszthalált is elvállalta.

2. Ha megismertük Jézus szeretetét, akkor megismertük az Atyáét is, hiszen Jézus az Atya szeretetét mutatta be nekünk földi élete során.

3. Ha megismertük az Atya Isten szeretetét, és e szeretetet látva kialakult bennünk a Benne való bizalom, akkor imáinkkal és kéréseinkkel felhatalmazhatjuk Őt arra, hogy üdvösségre alkalmas jellemet munkáljon ki bennünk.

 

Ennek a folyamatnak az eleje Jézus békéltető szolgálata, amely megbékéltet minket a szerető Istennel, akit mi eddig leginkább gonosznak gondoltunk. Ez a megbékélés Jézus Krisztust szemlélve indulhat el bennünk, és a teljes gyógyulást (örök életre alkalmas állapotot) hozhatja el mindannyiunk számára.

lsr Creative Commons License 2004.10.29 0 0 365

"... Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. Tartsátok meg azért az én rendeleteimet és az én végzéseimet, a melyeket ha megcselekszik az ember, él azok által..." (3. Móz. 18:4-5)

 

Isten nem azért kér bennünket rendeléseinek betartására, hogy Ő hatalmaskodhasson rajtunk, hanem azért, mert szeret minket, és igazán azok válnak a mi javunkra. Ha mégsem követjük az Ő útmutatását, akkor sem erőszakolja ránk tanácsainak betartását, de így a boldog örök életet is eldobjuk magunktól, és azokat is megfosztjuk tőle, akik bennünk bízva minket követnek az önzés útján a romlásba.

lsr Creative Commons License 2004.10.28 0 0 364

"Áronnak pedig szóla az Úr, mondván: Bort és szeszes italt ne igyatok te és a te fiaid veled... Hogy különbséget tehessetek a szent és közönséges között, a tiszta és tisztátalan között. És hogy taníthassátok Izráel fiait mindazokra a rendelésekre, a melyeket az Úr szólott..." (3. Móz. 10:8-11)

 

Nem csak az alkohol tompíthatja józan értelmünket, hanem sok más testi és lelki méreg (mesterséges élelmiszer adalékok, szennyezett környezet, médiák általi népámítás, mértéktelenség stb.), sőt a túl gyors tempójú világ is, hiszen nem hagy időt józanul átgondolni döntéseinket...

 

Akiknek fontos az, hogy az Isten által tanácsolt úton járjanak, azoknak törekedni kell arra, hogy józanságukat, értelmüket megvédjék a tompító és hazug befolyásoktól. Mindez azért is szükséges, hogy egyre kevesebb hibás döntésünk legyen, és hogy átadhassuk embertársainknak azt, amit e célból ránk bízott az Úr.

lsr Creative Commons License 2004.10.28 0 0 363

"Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét... és semmit, a mi a te felebarátodé." (2. Móz. 20:17)

 

Az erőszakos és pusztító tettek kiinduló pontja legtöbbször az önző birtoklás vágya, azaz az irigység. Az emberek polgári törvénye nem ítéli el ezt a kívánságot, de az Isten törvénye igen. Ha ezeket a kívánságokat megtűrjük elménkben, akkor azok erkölcsi látásunkat fokozatosan megvakítják, és végül elfordítanak a szeretet útjától. Ezért óv bennünket Isten embertársaink értékeinek kívánásától...

lsr Creative Commons License 2004.10.27 0 0 362

"És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt." (1. Móz. 2:18)

 

Emberek ezreit emészti a magány. De nem csak azok magányosak, akiknek nincs társuk, hanem azok is, akiket társaik jelenléte ellenére a megértés és a befogadás hiánya vesz körül. Társadalmunk ma olyan kapcsolatrendszerre épül, amely leginkább nélkülözi a mély érzések, és a tiszta szeretet általi kötődés jelenlétét. Ez annak a következménye, hogy mindenki a saját hasznát várja másoktól, de "adni fukar a kéz"... Ám ha Isten által választott társunk van (illetve ha lesz), az hozzánk illő, és segít azon az úton előrelépni, ami az életbe, és nem a pusztulásba vezet.

lsr Creative Commons License 2004.10.25 0 0 361

"Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő (Jézus Krisztus) az ő életét adta érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért." (1. Jn. 3:16)

 

Ez az ige az evangélium egyik legnagyobb mélységét tárja fel előttünk. Egy olyan célt találunk itt, ami a boldog örökélet szilárd záloga (hiszen ahol önfeláldozó szeretet munkál mindenkiben mindenki iránt, ott nincs szenvedés és pusztulás, hanem csak öröm és épülés).

 

Jézus bemutatta azt a szeretetet, amellyel az Atya szeret bennünket, és amellyel embertársainkat kell szeretnünk. Ezt a szeretetet kell megtanulnunk rövid földi életünk során, hogy alkalmassá lehessünk az örök életre, és hogy szeretteinket is oda vezethessük. Mindez csak Isten által lehetséges, mert ember ezt a maga erejéből elérni képtelen.

lsr Creative Commons License 2004.10.24 0 0 360

"... mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké." (1. Jn. 2:16-17)

 

A jelenlegi földi világ az önző vágyak, és a mások feletti hatalom megszerzésén alapszik. Ám ezek a célok a szeretetlenséget, a szenvedést, és a pusztulást hordozzák magukban. De Isten a szeretet törvényét (tehát az Ő akaratát) cselekvőknek egy ezektől mentes boldog örök otthont ajándékoz.

lsr Creative Commons License 2004.10.24 0 0 359

Szia Amet!

 

Hány Isten van a Biblia szerint?


Hozzászólásoddal kapcsolatban utalnék a 278-as, a 266-os (!), és a 242-es hozzászólások idevágó részeire.
Vajon meg tudod cáfolni azokat a részeket? Mert ha nem, akkor úgy látszik, hogy antibiblikus tanokat hirdetsz...

Előzmény: Amet (357)
lsr Creative Commons License 2004.10.24 0 0 358

"... arról tudjuk meg, hogy megismertük őt (Jézust, illetve általa az Atyát), ha az ő parancsolatait megtartjuk. A ki ezt mondja: Ismerem őt, és az ő parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság. A ki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete..." (1. Jn. 2:3-5)

 

Vajon ismerjük e Jézust, vajon közösségben vagyunk e vele? Kereszténynek gondolva magunkat azt mondjuk: Természetesen igen...
De ha megvizsgáljuk azt, hogy a szeretet törvényét hogyan tartjuk be; ha megvizsgáljuk azt, hogy igaz e ,hogy "valósággal teljessé lett az Isten szeretete" bennünk, akkor csalódni fogunk magunkban. Nem szabad azzal ámítani magunkat, hogy mi jobbak vagyunk a világnál csak azért, mert mi nem lopunk, és nem ölünk. Törekednünk kellene az Isten parancsolatainak hibátlan betartására, kérve ehhez az Ő segítségét.

Amet Creative Commons License 2004.10.22 0 0 357

Kedves méltatlan!

 

"Kinek fizetett a megváltó" kérdésedre a válasz : senkinek.

Isten egy személy, és a megváltás műve az Ő egész élete. Ebbe beletartozik a földi testében  töltött idő, az előtte, és utána eltöltött idő az örökkévalóságig. Ő megváltónak hívta magát az Ó szövetségben, (Így szól az Úr, megváltód és alkotód anyád méhétől fogva: Én vagyok az Úr, a ki mindent cselekszem, a ki az egeket egyedül kifeszítem, és kiszélesítem a földet magamtól; Ézs 44,24), testének napjaiban, (Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét. Lk 1,68)  és most is így hívjuk. (És éneklének új éneket, mondván: Méltó vagy, hogy elvedd a könyvet és megnyisd annak pecséteit: mert megölettél, és megváltottál minket Istennek a te véred által, minden ágazatból és nyelvből és népből és nemzetből. Jel 5,9) .


A "kifizette bűneinket" szóösszetétel kreált kifejezés és nincs benne a Bibliában. Az isteni személyek háromságának hamis tanából ered, és azt erősíti amikor is azt a látszatot kelti, hogy a Fiú isten az Atya isten engesztelése céljából fizetett az életével, akinek itélőszéke előtt meg kell jelennünk.

 

A megváltás földi szakaszáról és értelméről az "És aki pozdorjából épít"-topic (11) 15. hozzászólásában írtam. Isten a szeretet, ezért ma is ugyan úgy munkálkodik, más szóval áldozza életét, ránk és nem kedvtelésekkel foglalkozik. (Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom. Jn 5,17).

 

A megölését nap mint nap átéli, amikor az Igazságot (Ő az Igazság) a magát róla nevező nép fákra szegezi. ( A fa, a melyet láttál, a mely nagy és erős volt, és a melynek magassága az eget érte és ellátszék az egész földre, És levelei szépek, gyümölcse pedig sok, és táplálék rajta mindeneknek; alatta tartózkodék a mező vada, és ágain az égi madarak lakozának: Te vagy az, oh király (Babilon királya), a ki nagygyá és erőssé lettél, a kinek nagysága megnövekedék és fölér az égig, és hatalmad a föld végéig. Dn 4,17). Itt a fa Babilont, a hamis, vagy parázna asszonyt (egyházakat) jelképezi.

 

Feltámadását pedig akkor éli át újból és újból, amikor "Babilonból" kiszabadulva hozzá jön valaki. (lásd: Nabukodonozoron eltelt hét idő után: És az idő elteltével én, Nabukodonozor, szemeimet az égre emelém, és az én értelmem visszajöve, és áldám a felséges Istent, és dícsérém és dicsőítém az örökké élőt, kinek hatalma örökkévaló hatalom és országa nemzedékről-nemzedékre áll. És a föld minden lakosa olyan mint a semmi; és az ő akaratja szerint cselekszik az ég seregében és a föld lakosai között, és nincs, a ki az ő kezét megfoghatná és ezt mondaná néki: Mit cselekedtél? Abban az időben visszatére hozzám az én értelmem, és országom dicsőségére az én ékességem, és méltóságom is visszatére hozzám, és az én tanácsosaim és főembereim fölkeresének engem, és visszahelyeztettem az én országomba, és rendkívüli nagyság adatott nékem. Most azért én, Nabukodonozor, dicsérem, magasztalom és dicsőítem a mennyei királyt: mert minden cselekedete igazság, és az ő utai ítélet, és azokat, a kik kevélységben járnak, megalázhatja. Dán 4. 31.)

 

Üdv: Amet
 

Előzmény: méltatlan (279)
boldogság Creative Commons License 2004.10.22 0 0 356

Boldogságot Mindenkinek!

 

Szép és jó!

Bárcsak MINDENKI a tanitása szerint élne, főként ha a Jézus tanitást elemezzük.

lsr Creative Commons License 2004.10.22 0 0 355

"Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól." (1. Jn. 1:8-9)

 

Minden emberben jelen van a bűnre törekvő természet. Bár küzdünk vele, mégis újra és újra elbukunk miatta. Ha nem akarjuk észre venni bukásainkat (vagy azt, hogy nem a jó úton járunk), akkor "magunkat csaljuk meg, és igazság nincsen mi bennünk". Legyünk kételkedők fedhetetlenségünkben, és ha bármi hibát és vétket (bűnt) találunk magunkban, akkor valljuk meg bizalommal szerető mennyei Atyánknak, és Ő nagy hatalommal megszabadít azoktól.

lsr Creative Commons License 2004.10.21 0 0 354

"... az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek... De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik. Annakokáért szeretteim, ezeket várván, igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben." (2. Pt. 3:10,13-14)

 

Jézus 2. eljövetelével lezárul a bűnnel megfertőzött föld történelme. Ekkorra mindenki eldönti, hogy a szeretet vagy az önzés útját választja e magának. A szeretet (azaz az Úr útja) mellett kitartó embert Isten az igazság új otthonával ajándékozza meg, míg a pusztításban kitartó pedig "a tűznek tavába vetteték".

 

Most még mindannyiunk számára nyitott az út: szabadon választhatunk, hogy a szeretet, vagy az önzés útját akarjuk e járni.

lsr Creative Commons License 2004.10.20 0 0 353

"Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki (aki csak hajlandó Őt választani) megtérésre jusson." (2. Pt. 3:9)

 

Néha olyan kérdések merülnek fel bennünk, hogy "miért nem jön már Jézus, miért nem zárja már le Isten a romba dőlt föld történelmét?" A válasz ott van az igében: Isten előre látja, hogy kik fogják még Őt választani, és rájuk vár türelemmel, nem pedig felelőtlenül késlekedik. Az is könnyen meglehet, hogy ránk is vár, hiszen lehetséges, hogy vakon azt gondoljuk magunkról: "én megtértem, bizonyára üdvözülni is fogok", és valójában meg nem az Isten, hanem a beteg világ útján járunk. Szükséges a Biblia tükrében önvizsgálatot tartanunk...

lsr Creative Commons License 2004.10.19 0 0 352

"A ki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bűne az annak." (Jak. 4:17)

 

Isten rámutat arra, hogy nem csak a rossz dolgok cselekvése a helytelen, hanem az is, ha nem használjuk ki lehetőségeinket a jó cselekvésére. Kötelességünk nyitott szemmel járni a világban. Ha észrevesszük, hogy valamiben tudunk másoknak használni, akkor nincs jogunk halogatni azt, hiszen minden (anyagi és lelki) javainkat Istentől kaptuk minden ember épülésére.

 

Sok passzív keresztény botránkoztatja meg (azaz erkölcsileg megütközteti) a világot, de sok agresszíven téríteni szándékozó is. Nagyon keskeny a jó cselekedetek ösvénye. Jó cselekedet ebből a szempontból az, amit Isten is, és a szolgálatunkkal megcélzott ember is jónak tud elfogadni.

lsr Creative Commons License 2004.10.18 0 0 351

Szia ActionMan!

 

"Nalam az ige a bizonyitek, erv."

 

Jézus jelleme az igéből ismerhető meg...

 

""Atyámfiai, hogyha valaki ti köztetek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti őt valaki, Tudja meg, hogy a ki bűnöst térít meg az ő tévelygő útjáról, lelket ment meg a haláltól és sok bűnt elfedez." (Jak 5,19-20)"

 

1. Ez nem a tolvajról szól, hanem arról, aki ismerte az igazságot, de kiesett belőle >> "hogyha valaki ti köztetek eltévelyedik az igazságtól".

2. Az 1. ponttól függetlenül a tolvajért is munkálkodni kell ("megtéríti őt valaki"). De a megtérítés módszere az előző hozzászólásomban szereplő igékre kell, hogy alapozódjon (ha megfogadod Isten tanácsát), és nem az emberi elméletekre.

 

"Tehát azt kell tennünk vele, amiről teljes bizonysággal tudjuk, hogy nem botránkoztatja meg őt. Ilyen cselekedet nem letezik."

 

Dehogy nem: "ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjuhozik, adj innia"...

A lista kimeríthetetlen, bár nyílván testre szabott...

 

"Ha nem ismered a masikat..."

 

Nagyon a lényegre tapintottál. Előbb meg kell ismerni...

 

"... hadd tegye tovabbra is a gonoszt. Az emlitett bibliai igek sem erre a fajta birka-mentalitasra (=azt csinalnak velunk, amit csak akarnak) szolitanak fel."

 

Nem? Akkor ezek mit jelentenek?

"... Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is. És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is... Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak." (Mt. 5:39-45)

"Áldjátok azokat, a kik titeket kergetnek; áldjátok és ne átkozzátok. Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal. Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban. Senkinek gonoszért gonoszszal ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember előtt. Ha lehetséges, a mennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek... Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjuhozik, adj innia; mert ha ezt míveled, eleven szenet gyűjtesz az ő fejére. Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg." (Rm. 12:14-21)

Azért a "birka-mentalitas" kifejezés egy kicsit durva az általam leírt hozzáállás lefestéséhez.

 

"Jezus is volt kemeny, ezert ez nekunk sem tilos adott esetben..."

 

Ő megtehette, hiszen "nem szorult rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberről; mert magától is tudta, mi volt az emberben." (Jn. 2:25) Te tudod magadtól, hogy mi van a veled szembenállóban? Ha igen, akkor előveheted az ostort. (De már ez is ismétlés. Azt hiszem, lassan kimerítjük a témát...)

 

"Ugyan mifele botrankozast okozhat valaki egy idult tolvajnak, amikor rendorkezre adja?"

 

Ha egy hitetlen tolvajt dutyiba juttat egy hívő, akkor a tolvaj valami ilyesmit fog magában gondolni: "Ez sem jobb ember, mint a többi. Még hogy a javamat akarja? Ez? Aztán még nekem mondja, hogy értem teszi és hogy szeretetből! Ez vagy bolond, vagy engem néz annak. Ha szeretne, akkor pont kiszabadítani akarna a börtönből, nem pedig bekaszliztatni. Még hogy a szeretet... Tiszta képmutató... Vizet prédikál aztán meg bort iszik. Szeretet, aztán meg csak dutyiba küld... Tiszta hazugság ez az ember... Aztán, hogy ő keresztény, na ennyit a kereszténységről..."

Előzmény: actionman (350)
actionman Creative Commons License 2004.10.18 0 0 350
Hello lsr!

Jézus jellemére tekintve állítom ezt. Persze neked, aki az eleve elrendelt emberi sorsokban hisz, ez itt nem érv.

Nalam az ige a bizonyitek, erv.

az már nem fogja megmenteni az általunk megbotránkoztatott embert, hogy ha azt mondjuk majd, hogy: "Nem láttam előre, hogy tetteimmel megbotránkoztatom és ekképp a kárhozatba taszítom ezt az embert. Én puszta jó indulattal erőszakoskodtam vele. Azt hittem, hogy a hasznára fog válni...

Amikor az ember a gonoszsagot cselekszi, minden lepessel kozelebb kerul a karhozathoz. Nekem ehhez semmit nem kell hat tennem. Hanem ha ra tudom venni, hogy azt hagyja abba, az mentheti meg (ok, ez nemileg bonyolultabb).

"Atyámfiai, hogyha valaki ti köztetek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti õt valaki, Tudja meg, hogy a ki bûnöst térít meg az õ tévelygõ útjáról, lelket ment meg a haláltól és sok bûnt elfedez." (Jak 5,19-20)

Itt a hangsuly a megteritesen van. Ha hasznal a szep szo, a pozitiv modszer, akkor jo. Ha azonban nem hasznal sem az, sem a negativ, akkor talan te taszitottad ot a karhozat fele? Ketlem.

Tehát nem arról van szó, hogy javára válhat e a rossz egy embernek, hanem arról, hogy mi tehetünk e rosszat a másikkal.

Ha nem valhat javara, akkor nem szabad azt megtenni.

Az a legnagyobb baj, ha nem tudjuk előre, hogy az adott ember meg e fog botránkozni adott tettünkön.

Igaz.

Tehát azt kell tennünk vele, amiről teljes bizonysággal tudjuk, hogy nem botránkoztatja meg őt.

Ilyen cselekedet nem letezik. Ha nem ismered a masikat, ugyan mi alapjan feltetelezed barmirol is, hogy az nem fogja ot megbotrankoztatni? Kulonbozoek vagyunk. Nagyon.

Egyet ertek az emlitett igekkel. Azonban hadd tegyek hozza egy masikat is:

És a zsidóknak zsidóvá lettem, hogy * zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt valóknak törvény alatt valóvá, hogy a törvény alatt valókat megnyerjem;

Pal olyan lett, mint a masik ember. Ugy beszelt a masikhoz, hogy az megertse. En ebbol azt tanultam meg, hogy nekem is ugy kell viszonyulnom a masik emberhez, hogy az megertse. Eloszor magasra teszem a lecet (olyan magasra, ahol az enyem is all), de ha nyilvanvaloan nem erti, akkor lejjebb adom azt. Szamomra az a fontosabb, hogy hagyja el a gonosz cselekedeteit, minthogy esetleg nem tetszik neki az igazsag cselekedete. En erre azt (hiszem es) mondom, hogy ez a fajta hozzaallas nezi valojaban a masik ember valodi javat. Amikor ramutattam neked, hogy maga a szelid Jezus is adott esetben kotelet hasznalt, akkor te erre azzal jossz, hogy 'igen, de en nem tudhatom, hogy az valoban hasznalni fog...'.

Te kedvesen kered a tetten ert zsebtolvajt, hogy legyen szives visszaadni, ne vegye mar el, az meg a) megbanja, es visszaadja, b) kirohog es elsetal vele. Ha a), akkor jo, de ha rendre b) es te futni hagyod (ertsd: biztatod a gonoszsagra), akkor nem az igazsagot kepviseled es cselekszed. Ezert en azt mondom, hogy b) esetben, ha mar voltal vele egyszer nagyvonalu, de az nem hasznalt neki, ertsd: semmit nem hasznal neki a te kedvesseged, ezert ha azt tovabbra is folytatod masnap, amikor ujra nyul a zsebedhez, akkor valojaban *nem* szereted ot. Mert az o sajat java sem azt diktalja, hogy hadd tegye tovabbra is a gonoszt. Az emlitett bibliai igek sem erre a fajta birka-mentalitasra (=azt csinalnak velunk, amit csak akarnak) szolitanak fel. A masik arc odaforditasa nem igazolhato ezzel a magatartassal (ld. Jezus is volt kemeny, ezert ez nekunk sem tilos adott esetben). Foleg akkor, ha valoban a masik ember hosszutavu javat keresed. Az sem erv itt, hogy ne okozz botrankozast a masiknak. Ugyan mifele botrankozast okozhat valaki egy idult tolvajnak, amikor rendorkezre adja? Semmi esetre sem hinnem, hogy olyat, ami Istentol (jobban) eltavolithatna.

ActionMan
Előzmény: lsr (349)
lsr Creative Commons License 2004.10.18 0 0 349

Szia ActionMan!

 

"Jézus végig küzdött Júdásért. Ebben is biztos vagyok. Mely igek alapjan allitod ezt?"

 

Jézus jellemére tekintve állítom ezt. Persze neked, aki az eleve elrendelt emberi sorsokban hisz, ez itt nem érv.

 

"A te allitasodbol az kovetkezik, hogy ne csinaljunk semmit..."

 

Szerintem az én állításomból nem ez következik...

 

"Benne van a pakliban, hogy tevedhetunk, mert vegesek vagyunk, ill. nem ismerhetjuk a masik ember szivet. Igazad van. De ez nem lehet mentseg a nem cselekvesre."

 

Bizony hogy nem mentség, olyan jó cselekedeteket kell tennünk, amit a másik (és Isten) jónak fogad el... (Úgy látom, hogy innen már csak ismételném az elhangozottakat.)

De a mentség keresésről még egy pár szót: az már nem fogja megmenteni az általunk megbotránkoztatott embert, hogy ha azt mondjuk majd, hogy: "Nem láttam előre, hogy tetteimmel megbotránkoztatom és ekképp a kárhozatba taszítom ezt az embert. Én puszta jó indulattal erőszakoskodtam vele. Azt hittem, hogy a hasznára fog válni..." Mert attól, hogy ezt megállapítjuk, és elismerjük majd, az az ember a kárhozat állapotában marad, és nem tudjuk botor lépéseinket nem megtörténtté tenni.

"Azért hát mindenikünk maga ad számot magáról az Istennek... a ti atyátokfiának ne szerezzetek megütközést vagy megbotránkozást. Tudom és meg vagyok győződve az Úr Jézusban, hogy semmi sem tisztátalan önmagában: hanem bármi annak tisztátalan, a ki tisztátalannak tartja." (Rm. 14:12-14)

 

"Az pedig nem igazolhato a Bibliabol (ha igen, akkor mutass ra), hogy az embereknek csakis es kizarolag a pozitiv dolgok lehetnek hasznukra."

 

Tudod, hogy nem erről van szó, hiszen Isten minden rosszat képes az Őt választók javára fordítani. De akik még nem választották Őt, azokért kétfélekeppen munkálkodhat a másik ember: az üdvösség felé, vagy a kárhozat felé vezetheti őket.

Tehát nem arról van szó, hogy javára válhat e a rossz egy embernek, hanem arról, hogy mi tehetünk e rosszat a másikkal. Az a legnagyobb baj, ha nem tudjuk előre, hogy az adott ember meg e fog botránkozni adott tettünkön. Tehát azt kell tennünk vele, amiről teljes bizonysággal tudjuk, hogy nem botránkoztatja meg őt.

Isten tanácsokat ad ahhoz, hogy miként munkálkodjunk ellenségeinkért, a gonoszokért, minden felebarátunkért (embertársunkért):

 

"... Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is. És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is... Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak." (Mt. 5:39-45)

"Áldjátok azokat, a kik titeket kergetnek; áldjátok és ne átkozzátok. Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal. Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban.  Senkinek gonoszért gonoszszal ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember előtt. Ha lehetséges, a mennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek... Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjuhozik, adj innia; mert ha ezt míveled, eleven szenet gyűjtesz az ő fejére. Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg." (Rm. 12:14-21)

 

"... egy asszonyt vivének hozzá, a kit házasságtörésen kaptak vala, és a középre állítván azt, Mondának néki: Mester, ez az asszony tetten kapatott, mint házasságtörő. A törvényben pedig megparancsolta nékünk Mózes, hogy az ilyenek köveztessenek meg: te azért mit mondasz?... De mikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ... Azok pedig ezt hallván és a lelkiismeret által vádoltatván, egymásután kimenének a vénektől kezdve mind az utolsóig; és egyedül Jézus maradt vala és az asszony a középen állva. Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged? Az pedig monda: Senki, Uram! Jézus pedig monda néki: Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!" (Jn. 8:3-11)

 

"Jaj a világnak a botránkozások miatt!" (Mt. 18:7)

"Kérlek pedig titeket atyámfiai, vigyázzatok azokra, a kik szakadásokat és botránkozásokat okoznak a tudomány körül, melyet tanultatok; és azoktól hajoljatok el." (Rm. 16:17)

"A ki szereti az ő atyjafiát a világosságban marad, és nincs benne botránkozásra való." (1. Jn. 2:10)

"Töltsétek, töltsétek, készítsétek az útat, vegyetek el minden botránkozást népem útáról." (Ésa. 57:14)

"De meglássátok, hogy ez a ti szabadságtok valamiképen botránkozásukra ne legyen az erőteleneknek." (1. Kor. 8:9)

"Ki beteg, hogy én is beteg ne volnék? Ki botránkozik meg, hogy én is ne égnék?" (2. Kor. 11:29)

"Meg ne botránkoztassátok se a zsidókat, se a görögöket, se az Isten gyülekezetét." (1. Kor. 10:32)

 

"Senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk ne szidalmaztassék. Hanem ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban. Vereségben, tömlöczben, háborúságban, küzködésben, virrasztásban, bőjtölésben. Tisztaságban, tudományban, hosszútűrésben, szívességben, Szent Lélekben, tettetés nélkül való szeretetben..." (2. Kor. 6:3-6)

 

"Mert úgy van az Isten akaratja, hogy jót cselekedvén, elnémítsátok a balgatag emberek tudatlanságát..." (1. Pt. 2:15)

"Jó lelkiismeretetek lévén; hogy a miben rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, megszégyenüljenek a kik gyalázzák a ti Krisztusban való jó élteteket." (1. Pt. 3:16)

"Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat." (Mt. 5:16)

Előzmény: actionman (348)
actionman Creative Commons License 2004.10.18 0 0 348
Hello lsr!

Nem ellene hoztam fel, hanem azért, hogy jobban megértsük valódi jelentését.

Es megertettuk?

Jézus végig küzdött Júdásért. Ebben is biztos vagyok.

Mely igek alapjan allitod ezt?

Mert ebben a világban minden megfertőződött a bűnnel.

Epp ezert kell nekunk az igazsagot vedeni es cselekedni (meg szomjazni azt).

Erőszak erőszakot szül...

Hmmm, ez szerintem nem torvenyszeru.

az ember már nem (mert nem látja tettei következményét, és nem ismeri felebarátai "szívét").

Ha ez igy van, akkor hogyan merhetunk barmit is cselekedeni (egymassal), ha egyreszt nem ismerjuk a masik ember szivet, masreszt nem latjuk at tetteink kovetkezmenyeit. A te allitasodbol az kovetkezik, hogy ne csinaljunk semmit, mert nem vagyunk hozza eleg bolcsek, es nem ismerjuk tetteink jovobeni kovetkezmenyet. En azonban azt mondom, hogy Isten ertelmet es bolcsesseget adott nekunk (legalabbis, ha kerjuk), es egy adott helyzetben donthetunk a kapott vilagossag szerint. Isten azert adta ertelmunket, hogy hasznaljuk azt. Benne van a pakliban, hogy tevedhetunk, mert vegesek vagyunk, ill. nem ismerhetjuk a masik ember szivet. Igazad van. De ez nem lehet mentseg a nem cselekvesre. Istentol talentumokat kaptunk, amit hasznalni kell. Isten dicsosegere es az emberek javara. Az pedig nem igazolhato a Bibliabol (ha igen, akkor mutass ra), hogy az embereknek csakis es kizarolag a pozitiv dolgok lehetnek hasznukra. Nagy korultekintes kell a bot alkalmazasahoz, de adott esetben, lehet hogy ra kell jonnuk, hogy mar csak ez maradt hatra, es mind a tarsadalom, mind a vetkes erdekeben elni is kell vele.

ActionMan
Előzmény: lsr (340)
lsr Creative Commons License 2004.10.17 0 0 347

"... nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? A ki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz." (Jak. 4:4)

 

A földi világ bűnnel megalkuvó szellemisége ellen szól ez az ige. Amiképpen Isten sem egyezik ki a bűnnel, úgy az életet választó ember sem teheti meg azt, hiszen a bűn a halálba vezet mindenkit. Ám vigyáznunk kell: nem azonosíthatjuk az embereket az általuk elkövetett bűnökkel, mint ahogy Isten sem teszi azt. Isten a bűnt gyűlöli, de a bűnöst szereti, és munkálkodik érte. Nekünk is ekképpen kell viszonyulnunk a földi világhoz: a gonosz dolgoktól el kell határolódnunk, de a világban levőkért munkálkodnunk szükséges, ha szeretetet, és szánalmat érzünk irántuk.

lsr Creative Commons License 2004.10.16 0 0 346

"... harczoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek. Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt." (Jak. 4:2-3)

 

Akiknek megvan minden földi javuk, előbb-utóbb megérzik, hogy mégiscsak hiányzik valami az életükből, valami nagyon sokat érő, valami megfoghatatlan... A földi kincsek nem tudják megelégíteni az embert, csak Isten segítségével lehetünk megelégedettek akár már a legalapvetőbb javakkal is. Sok embernek eszébe sem jut, hogy ő megkérhetné valamire a teremtő Istent... Ő pedig szelíden, dulakodás nélkül várja a mi kéréseinket, hogy adhasson.

 

Mások meg olyan átgondolatlan dolgot kérnek, ami csak kárukat szolgálná, ezért Isten nem adhatja meg nekik...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!