A Tér és Idő abszolut. Az én fejemben a Térnek határai vannak, illetve meg van határozva, hogy mi a tér. Ha téridőről beszélünk, Akkor több térről, és tőbbféle időről beszélünk. Többféle Tér van.Ha időről beszélek,én nem tudom a fogalmat más terekhez kötni. Az Idő az én szememben Szorosan a Földre vonatkozik.Földhöz kötött.
Nobel Dij Einsteinnek, Egy másik annak aki cáfolja.
Megtalálni a határait, még nem cáfolatot jelent. Newtont sem cáfolja a relativitás elmélet, csupán a newtoni világképen túl mutat, azaz megmutatja a határait.
A dolgok egymásra épülnek és ez a szép bennük. Newtonnél a tér és az idő abszolút, Einstein megmutatta, hogy ez nem így van. Ettől még nem kell kidobni a régebbi mechanika tankönyveket, csak tudni kell meddig alkalmazhatóak.
Einstein nem a relativitáselméletért kapta a Nobelt. Ha valakinek sikerül cáfolnia a relativitáselméletet, nyugodtan Nobelt kaphatna ezért.
Mellesleg: az egyszem lobotómiáért kiosztott orvosi Nobel kivételével soha nem volt olyan díjazott, ami utólag totálisan téves ostobaságnak bizonyult volna.
Semmi értelme, hogy huszadára is megismételd az évek óta szajkózott tudatlanságaidat, és hazugságaidat egyes fizikai kísérletekről. Tudjuk, hogy az utóbbi öt évben egy jottányit se fejlődtél fizikából, de igazmondásból se.
" Mivel a modern fizika nagyrészt a relativitás elvén nyugszik, így a modern fizika alapjaiban hibás."
A modern fizika a kvantumelmélettel kezdődött, tehát nem a relativitás elvén nyugszik.
" ... Ekkor végezték el a híres Michelson-Morley kísérletet, amelynek negatív eredményéből Einstein azt a téves következtetést vonta le, hogy fényközeg nem létezik."
Kamu. Einstein sehol sem hivatkozott a kísérletre.
A relativitáselméletről szóló egyik tanulmányom összefoglalója:
"Einsteinre ma úgy tekintenek, mint egy géniuszra, a modern fizika megalapozójára. Elismerik, hogy voltak apró tévedései, de hívei szerint mindez nem kisebbíti azt a csodálatos végeredményt, amely a relativitáselmélet megalkotásában csúcsosodott ki.
Tanulmányomban szeretném bemutatni, hogy a relativitáselmélet nem egy csúcsteljesítmény, hanem éppenséggel Einstein legnagyobb tévedése. Valójában a modern fizika zsákutcája, a tudomány fejlődésének legfőbb akadálya. Lássuk miért!
A relativitás alapgondolata még a 19. és 20. század fordulóján született. Ekkor végezték el a híres Michelson-Morley kísérletet, amelynek negatív eredményéből Einstein azt a téves következtetést vonta le, hogy fényközeg nem létezik. A fény terjedéséhez nem szükséges semmiféle közeg, a fény csak úgy, az üres térben, a vákuumban terjed. A fényközeg kitagadása vezette el Einsteint a relativitáselmélethez, amelynek két alapfeltevése:
- a relativitási elv
- és a fénysebesség állandósága.
Tanulmányomban ki fogom mutatni, hogy mindkét alapfeltevés hibás. Négy olyan kísérletet fogok ismertetni, amelyek mindegyike ellentmond az einsteini alapelveknek. Ebből következően a hibás alapokra felépített relativitáselmélet is teljes egészében tévedésnek minősíthető. A relativista fizika teljes kudarc, ezt idős korában már maga Einstein is tudta. Mivel a modern fizika nagyrészt a relativitás elvén nyugszik, így a modern fizika alapjaiban hibás. Ennek ellenére sajnos még ma is tanítják az egyetemeken.
Úgy gondolom, hogy a fizika további fejlődésének legkomolyabb akadálya a relativitáselmélet. Tanulmányom konklúziója az, hogy az einsteini relativizmust el kell felejteni, és a valóságos tények alapján felépíteni egy új fizikát, amely összhangban van a kísérleti tapasztalatokkal. Ez megnyitná az utat a természettudományok további fejlődése előtt."
