A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Többen amellett érvelnek, hogy átléphető a fénysebesség, és Marx György is írt valami ilyesmit."
Megint mákolsz. Átlépésről szó se volt. Csak egy elképzelt tachion nevű hipotetikus részecskéről, amit még soha senki nem észlelt. Ám ha valaha esetleg észlelnénk, akkor se lépné át a fénysebességet, hisz az meg csak a fénysebesség felett tudna mozogni, alatta sohasem. Ilyesmiről csak azért fantáziálnak, mert elvileg elképzelhető. A relativitáselmélet matematikája ugyanis csak azt mondja, hogy ami alatta volt, az alatta is marad. Ami pedig felette, az felette marad.
Vannak más elméletekben is olyan pusztán matematikai jelenségek, amelyeknek nincs megfelelője a valóságban. Például a Maxwelli elmélet szerint negatív frekvenciájú EM hullámok is lehetnének. Ám ez is csak egy matematikai műtermék, amivel még senki se találkozott a valóságban.
"Már egy pici változást el is értem."
Nevetséges a léptéktévesztésed. Neked ehhez sohasem volt semmi közöd.
Úgy beszélsz, ahogy a hídon baktató kisegér szól az elefánthoz: "Hallod, hogy dübörgünk?"
A "tudományban" beindult a vita arról, hogy átléphető-e a fénysebesség. Többen amellett érvelnek, hogy igen, és Marx György is írt valami ilyesmit. Szóval elindult egy folyamat, elkezdtek gondolkodni mások is. Ez persze látszólag semmiség, de ha többen elkezdenek gondolkodni, az mindig változást hoz.
Ez azért biztató, mert ha majd a könyvek megjelennek, már lesz érdeklődés irántuk.
Egyszer majd te is büszkén meséled a nyugdíjas klubban, hogy ott voltál a kezdetek kezdetén, az új fizika születésénél.
Nem kesergek a fizika állapotán. Nagyon örülök, hogy nem kézzelírott levélváltással kommunikálunk veled, mivel az sok időbe és papírba kerülne. Az meg nem férne bele a költségvetésünkbe.;-)
"Egyszóval, a "modern" fizika jó része összeomlana, ami lavinát indíthatna el."
Amennyiben volna képességed a fizikához, az "újfizikád" elindíthatná a lavinát, de erre semmit nem tudsz felhozni. Üres blog, ígért könyvek, nem változtatnak semmit a jóöreg fizikán. :-))
Miért nem mernek megszabadulni a fotontól a hivatásos fizikusok ?
Ennek több oka is van.
- Mivel a fotont Einstein hozta be a fizikába (Newtontól plagizálta), ezért szigorúan meg van tiltva arról elmélkedni, hogy mi a foton, vagy létezik-e egyáltalán.
- Einstein a fotonhipotézisért kapta meg a Nobel díjat, így a Nobel díj értékét is lerántaná, ha kiderülne, hogy a nemlétező fotonokért adtak díjat. De a Nobel bizottság hozzáértését is megkérdőjelezné, amitől szintén félnek.
- A fotonokat beépítették a kvantumelméletbe, mint az elektromágneses kölcsönhatás részecskéjét, ezért nagy bukta lenne, ha kiderülne, hogy nincsenek is fotonok.
- A fény kettős természetéről szóló mese is megbukna, foton hiányában.
Egyszóval, a "modern" fizika jó része összeomlana, ami lavinát indíthatna el.
De ami darabos, annak csak lépcsőzetesen növekedhet az értéke.
Venni akarsz a piacon 1 kg almát. Ha egy alma 13 dkg , akkor vagy 91 dekát fogsz kapni, vagy 104 dekát. De 100 dekát nem adnak, mert nem vágják szét az almát.
De ha egy liter bort kérsz, akkor éppen egy litert fognak adni.
"a kvantumfizika szerint minden energia kvantumos."
No ilyen keveset tud a mi szegény emberünk. Rosszabb még egy politikai álhírgyárosnál is. Csak összevissza áskálódik, de nem ismeri például a kvantumfizika elemeit se. Hiszen köztudott, hogy egyáltalán nem mindig kvantumos az energia, vannak folyamatos energiaspektrumú jelenségek is, sőt kevert, részben folytonos, részben kvantumos spektrumok is.
Ahelyett, hogy élcelődnél, inkább elgondolkodhatnál azon, hogy ha a fény adagokban születik, akkor ebből miért következne az, hogy például egy test mozgási energiája is kvantumos.
Nem következik, pedig a kvantumfizika szerint minden energia kvantumos.
A fényenergia adagokban születik. De nem foton-részecskék formájában, hanem véges hosszúságú hullámvonulatok formájában. Ezzel kapcsolatban el kell oszlatni néhány tévhitet.
- az a tény, hogy a fény születésekor az energia meghatározott adagokban keletkezik, ez nem jelenti azt, hogy pontosan ugyanekkora adagokban is nyelődik el.
- a fényhullám-vonulat születése után az energia a fényközegnek adódik át, ami egy állandóan rezgő-hullámzó közeg. Az atomok, amikor energiát nyelnek el, akkor nem egy eredeti fotont abszorbeálnak, hanem a közeg hullámteréből vesznek ki energiát, rezonancia útján.
- a fényelektromos jelenség, a Compton szórás és más jelenségek is ezt az elméletet támogatják, nem a gyermeteg fotonelméletet.
- fotonok nem léteznek, csak vézerek, amelyek méteres hosszúságú hullámvonulatok, hullámsorozatok. Ezek hordozzák adagokban az energiát a fény esetében.
- mindez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az energia más energiafajták esetében is adagokban létezne. Az energia nem szemcsés. A kvantumfizika is korrekcióra szorul.
- valójában a fény nem kettős természetű, fotonok nem léteznek, a fény véges hosszúságú hullámsorokból, vagyis vézerekből áll.
A tudományos ismeretterjesztést csak az áltudományok igehirdetői nevezik agresszív fröcsögésnek, kötözködésnek, piszkálódásnak. Ez a mi szuperfizikusunk elkeseredett reakciója is, szakszerű érvek hiányában.
Ha darabolhatóak, akkor nem a fény energiaadagjai, és nem magyaráznak semmit a fény kvantumos természetéből, még a fotoelektromos effektust se.
Arról már nem is beszélve, hogy még saját magadnak is ellentmondasz. Eddig ugyanis azt állítottad, hogy a vézereid a fény energiadagjai:
"A fény kvantumos, vagyis adagokban szállítja az energiát. A 3 méteres szakaszos hullámdarabok 1-1 adag energiát szállítanak. Ezért kvantumos a fény, nem azért mert részecskékből áll."
"Egyáltalán nem olyan. Egyrészt, mert egymásután sok-sok vézert sugároz ki az atom, másrészt pedig az alakja sem hasonlít a nyílvesszőre, mert a vézerek alakja gömbhéj. "
Amennyine egy atom egyszeri alkalommal kibocsájt egy "vézert", az olyan lenne mint egy buborék? Hol van akkor a 4 valahány méter sugár?
Újszuperhősünk már megint árnyékboszolást folytat. Senki nem állította, hogy a vézereknél nincsenek sokkal rövidebb hosszúságú lézer impulzusok. Aki ismeri Bor Zsolt munkásságát, az tudja.
A vézerek ugyanis darabolhatóak.
Nem úgy, mint a misztikus fotonok, amelyek csak egyben keletkezhetnek és egyben is nyelődnek el.
Marhaság, hogy 15 nanoszekundumot mértek volna. Rengeteg ennél sokkal rövidebb lézerimpulzus is létezik, nem csak fizikai laboratóriumokban, hanem mindenféle hétköznapi alkalmazásokban is. Sokkal-sokkal a nanoszekundumos lépték alatt. Már a hetvenes-nyolcvanas években is előállítottak pikoszekundumos lézerimpulzusokat, aztán később még három nagyságrenddel rövidebb femtoszekundumos impulzusokat, sőt attoszekundumos lézerimpulzusokat is. Én magam is dolgoztam ilyen kvantumoptikai kísérleti intézetben, ahol ezek mindennaposak voltak.
Miközben szuperfizikus kényelmes tudatlanságban éldegél itt a maga 15 nsec.-os vézereivel. S azt hiszi, hogy ezek volnának az elektromágneses sugárzás elemi egységei.
"Egy atomból kisugárzott hullám, fűggetlenné válik az atomtól."
Ez így van.
"Addig halad, amíg elnyelődik valamiben."
Nem egészen. A hullám először a fényközeg hullámterébe kerül, és a hullámtérből egy másik atom energiát tud kivenni rezonancia révén.
Az egy nagyon kezdetleges elképzelés, hogy egy kisugárzott energia adagot egy másik atom egészben nyel el.
"A te vézered olyan lenne, mint egy nyilvessző, ha egy atom, egy hullámot lőne csak ki."
Egyáltalán nem olyan. Egyrészt, mert egymásután sok-sok vézert sugároz ki az atom, másrészt pedig az alakja sem hasonlít a nyílvesszőre, mert a vézerek alakja gömbhéj.
"De a fény keletkezése azt is megmutatja, hogy akármilyen hosszúak sem lehetnek a fényhullámok, hiszen az atom nem sugároz folyamatosan."
Egy atomból kisugárzott hullám, fűggetlenné válik az atomtól. Addig halad, amíg elnyelődik valamiben. A te vézered olyan lenne, mint egy nyilvessző, ha egy atom, egy hullámot lőne csak ki. Látott ilyent valaki?
A vézer időbeli hossza megmérhető, ezt már meg is mérték. 15 nanoszekundumot mértek, amelyet ha beszorzol a fénysebességgel, akkor a vézer térbeli hosszúságára 4,5 méter jön ki. A térbeli hosszúság megmérésére is vannak elképzeléseim.
Ez azt bizonyítja, hogy a fény nem állhat "pontban lokalizált" foton-részecskékből, amelyeknek gyakorlatilag nincs mérete.
De a fény keletkezése azt is megmutatja, hogy akármilyen hosszúak sem lehetnek a fényhullámok, hiszen az atom nem sugároz folyamatosan.
Ezt nem én találtam ki. Már benne van az "Útban a modern fizikához" c. főiskolai fizika tankönyvben.
