"Én. Nekem se tetszik, de momentán a gyorszabával lehet a publikumot elkapatni illetve megtartani"
Divatjelenseg,majd lecseng,Mo-on meg viszonylag uj ,az USA-ban az ilyenek ma mar uresen panganak tobbnyire. Ahol lakom ott az utca elejen van egy Wendy's es egy Mekdonci,szinte mindig uresek vagy alig paran lezengenek benne ,az utca masik vegen levo halettermeknel meg sorban allank az ajtonal,hetkoznap es hetvegen is,meg a nem messzze levo kinai bufenel is ahol 6 dollarert annyit ehet amennyi9n belefer.es 50 fele etelbol legalabb.Levestol a deszertekig.Az osszzes a kornyeken dolgozo melos odajar, nem a mekdoncibe.
- nagyon szép lenne, jó volna ha ténleg magyar szigetről szólna, nem pedig képmutatásról, rasszizmusról, antiszemitizmusról...
én jobboldali vagyok, nem szélsőjobboldali.
sajnálatos dolog h a fennt említett tények jellemzik ezt az amugy helyes és jó programot, és ezzel közhellyé teszik a nemzeti jelképeket, és szélsőségével elriasztja az embereket a jobboldaltól !
Én. Nekem se tetszik, de momentán a gyorszabával lehet a publikumot elkapatni illetve megtartani. Ha valamit nem lehet viszonylag kultúráltan kézzel enni, kiszorul.
Mátyásék még mindent ehettek a kor etikettje szerint, ami nem folyt ki az ujjaik közül.
Tökfőzeléket és mákos tésztát problémás evőeszköz nélkül enni, pizzát meg hamburgert és gyrost kevésbé. Fel kell találni az előbbiek mobil változatát, és nem csak lelki békét nyersz, de meg is gazdagodsz.
Feher hollo, az amerikaiak meg sorra zarnak be ahogy az idosebb magyar generacio kihal,mert azok jartak csak oda senki mas ,mas amerikai csak akkor ha magyar rokona volt.
Megadom magamat, igazad van. Kárpótlásul itt egy indiai lepényrecept:
Chapati - Teljes kiőrlésű lisztből készült lepény
A chapati, vagy hindiül roti India tradicionális, leggyakrabban fogyasztott lepénye, hiszen az átlag családban minden nap asztalra kerül. Az anyák leányaikat hét éves koruktól tanítják a chapati nyújtásának és sütésének művészetére, mely a jó háziasszony ékessége.
Hozzávalók: 250 g átszitált teljes kiőrlésű liszt 150 ml langyos víz 1/2 kávéskanál só 2-3 evőkanál olvasztott vaj 14 kávéskanál vaj a tetejére
A sót elkeverjük a liszttel. Elmorzsoljuk benne az olvasztott vajat. Lassanként hozzáadunk annyi vizet, hogy igen lágy tésztát kapjunk. Nyújtódeszkán 6-8 percig gyúrjuk, míg fényes nem lesz. Nyirkos ruhával lefedjük és 1/2-2 órát pihentetjük. Ismét átgyúrjuk. egy vastag fenekű palacsintasütőt vagy serpenyőt közepes tűznél melegítünk. Közben a tésztából 15 egyforma nagyságú gombócot formálunk. Lisztbe forgatjuk őket, és egyenletesen vékony lepénykéket nyújtunk belőlük. Kb. 14 cm átmérőjű kerek lapokat kapunk. Az elsőt a palacsintasütőbe helyezzük. Mikor a felszínén apró fehér buborékok jelennek meg, megfordítjuk, és addig sütjük, míg az egészet elborítják a buborékok. Ekkor a chapatit átfordítva (vagyis azzal a felével lefelé, amely eddig felül volt) erős nyílt lángra helyezzük, majd mikor labdaszerűen felfújódott, megfordítjuk, és még 5 másodpercig pirítjuk. A kész chapatinak átsültnek kell lennie, felfúvódottnak, és a felszínén barna foltosnak. Előmelegített tányérra helyezzük, és olvasztott vajjal megkenjük a felső oldalát. Ugyanígy járunk el a többi lepénykével, a kész chapatikat gúla szerűen egymás tetejére halmozzuk. A tészta elkészítési ideje pihentetéssel: 45 perc - 2 1/4 óra. A chapatik elkészítési ideje darabonként: 2-3 perc.
Az én kedvencem a mákostészta. Ez abszolút magyar, sehol sincs, tudtommal. Kicsit rondít a helyzeten, hogy a flódnit is szeretem. Sajnos, a sóletet is.
