Minden szavad sikoltó üzenet. Záporozó csodák közt várod a hajnalt. Bolond világba hasító lüktető dal festi szabad szárnyalások szépségét. Élet, élet! - kiáltod, hangodra kitárulnak az égi ajtók, s friss erőben fürdik örök álmod. Látomásaidba mártózom, s várom a hajnalt...
kint voltunk tegnap néhányan Wiesenben, remek volt. sosem gondoltam volna, hogy ennyire jól meg lehet csinálni újra egy olyan zenekart, ahol az énekes halálából harminc éve folyamatosan kultusz van csinálva. Manzarek és Krieger rendesen múmiának néznek ki, viszont mindkettő úgy zenél, ahogy kell, Astbury pedig nem nyomul nagyon, előtérbe engedi az öregeket, viszont ha megjelenik, akkor nagyon durván bír emlékeztetni Morrisonra, a hangja szinte tökéletesen passzol (a mozgást begyakorolta, a külalakot megcsinálták a stylist-ok), nagyon nagy flash volt. korrekt volt a vetítés is a háttérben, jó volt a „kisegítő” ritmusszekció, és nettó két órát toltak végig... egy nem teljesen pontos setlistet kerítettünk, majd talán beírja a gazdája, ha hazaér.
Hogy mennyire nagy az isten állatkertje, ime egy példa:
Ezt a vörösbort Olaszországban lehet kapni. Egyszerüen rátettek egy fényképet és kész. Bóvlivá sílányították a bort is és azt is aki rajta van. Elég szomorú, hogy van aki meg is veszi.(én ajándékba kaptam)