A relativitáselméletről szóló egyik tanulmányom összefoglalója:
"Einsteinre ma úgy tekintenek, mint egy géniuszra, a modern fizika megalapozójára. Elismerik, hogy voltak apró tévedései, de hívei szerint mindez nem kisebbíti azt a csodálatos végeredményt, amely a relativitáselmélet megalkotásában csúcsosodott ki.
Tanulmányomban szeretném bemutatni, hogy a relativitáselmélet nem egy csúcsteljesítmény, hanem éppenséggel Einstein legnagyobb tévedése. Valójában a modern fizika zsákutcája, a tudomány fejlődésének legfőbb akadálya. Lássuk miért!
A relativitás alapgondolata még a 19. és 20. század fordulóján született. Ekkor végezték el a híres Michelson-Morley kísérletet, amelynek negatív eredményéből Einstein azt a téves következtetést vonta le, hogy fényközeg nem létezik. A fény terjedéséhez nem szükséges semmiféle közeg, a fény csak úgy, az üres térben, a vákuumban terjed. A fényközeg kitagadása vezette el Einsteint a relativitáselmélethez, amelynek két alapfeltevése:
- a relativitási elv
- és a fénysebesség állandósága.
Tanulmányomban ki fogom mutatni, hogy mindkét alapfeltevés hibás. Négy olyan kísérletet fogok ismertetni, amelyek mindegyike ellentmond az einsteini alapelveknek. Ebből következően a hibás alapokra felépített relativitáselmélet is teljes egészében tévedésnek minősíthető. A relativista fizika teljes kudarc, ezt idős korában már maga Einstein is tudta. Mivel a modern fizika nagyrészt a relativitás elvén nyugszik, így a modern fizika alapjaiban hibás. Ennek ellenére sajnos még ma is tanítják az egyetemeken.
Úgy gondolom, hogy a fizika további fejlődésének legkomolyabb akadálya a relativitáselmélet. Tanulmányom konklúziója az, hogy az einsteini relativizmust el kell felejteni, és a valóságos tények alapján felépíteni egy új fizikát, amely összhangban van a kísérleti tapasztalatokkal. Ez megnyitná az utat a természettudományok további fejlődése előtt."
Lehet ,hogy nincs kedve levezetni, hogy a Relativitás elmélet, miért butaság. Nem itt a Fórumon. Én itt a Fórumon olvasdgatok. Nekem sincs kedvem itt a Fórumon levezetni semmit. A Relativitás elmélet hibás és olyan egyszerű mint a pofon.
"A relativitáselmélet évtizedek múlva is működni fog, ugyanúgy, mint az általad megtagadott newtoni mechanika. Értelmes emberek a nagyarcú, magukat fizikusnak tituláló bohócokon fognak mosolyogni, éppen úgy, mint most."
A történelmet (is) a győztesek 'írják'... ! ;-/
A világjég-elmélet évtizedek múlva is működni fog, ugyanúgy, mint az általad megtagadott ahnenerbe tudomány. Értelmes emberek a nagyarcú, magukat fizikusnak tituláló bohócokon fognak mosolyogni, éppen úgy, mint most.
Hogy a jövőben megismerd, és különbséget tudjál tenni: amit te művelsz, az az áltudomány.
Az a nyivákolás, hogy butaság az egész, én nem is értem és én majd megreformálom, de soha egyetlen sort sem írt ami legalább olvasható lenne a "tudományáról", na ez még az áltudományhoz is kevéske. Amit produkál az csak egy kellemetlen mentális probléma, amivel még nem sikerült megbarátkoznia, hogy ha ennyit tud, akkor inkább csak olvasgasson.
Néhány év (vagy évtized) múlva a relativitáselméleten csak mosolyogni fognak, és nem értik majd, hogy értelmes emberek hogyan hihettek ekkora butaságban.
A legtöbb viszont pontosan érti, hogy miről van szó, és jót mosolyog a fizikából már az iskolás szinten elakadt bohócokon, akik magukat fizikusnak képzelve ágaskodnak névtelen fórumokon, és fikázzák azt, amit nem érnek fel ésszel 😀
az álom az agyi memória frissítésének tudati lenyomata.
ez magyarul:
az agy emlékeket, tapasztalásokat elektromos jelként tárolja. pontosabban egy elektro-kémiai folyamatban, de a részletek itt nem fontosak. egy emlékkép lenyomat egy jól meghatározott idegpálya halmaz. az emlék addig marad fenn, amíg ezen a zárt pályán felgyűlt kémiai anyagok jelen vannak és fenntartják a lenyomatot. ez egy átlagos embernél és egy már állandósult emléknél 2-5 nap. ezek az anyagok folyamatosan szivárognak el az idegeket borító hüvelyen keresztül. minden új elektromos impulzus az emléklenyomat bármely sejtjén, a teljes lenyomati idegpályát gerjeszti elektromosan és ez az inger újratermeli a lenyomat fenntartásához szükséges kémiai anyagokat. vagyis az emlékek, és egyáltalán a tudat megtartásához rendszeres triggerre van szükség.
az emberi agy korlátozott erőforrásokkal rendelkezik, így ezeket a forrásokat arra használja, amire a legfontosabb. vagyis napközben a tudatos cselekedetekre, új ismeretek szerzésére, külső ingerek feldolgozására. így nem marad energiája a memórialenyomatok frissítésére, triggerelésére.
éjszaka az agy szinte teljesen megszakítja a külső ingerekkel való kapcsolatát, így szinte minden erőforrása felszabadul. ilyenkor végzi a memória frissítését. vagyis minden álom fázisban véletlenszerűen elküldi az elektromos ingereket az agyban és ezek az ingerek az emléklenyomatok közötti kapcsolati hálón (asszociációs hálózat) eléri az agy egy részét és az elektromos impulzusok a memória lenyomatokban stimulálják a kémiai anyagok képződését. egy álom fázisban jelentős az agy energiafelhasználása így a tartalékból csak az agy egy kisebb részét éri el. az álomszakaszok közti időben ezek az erőforrások pótlódnak az agyi állományban a következő álomszakaszra. az új álomfázisban a közelmúltban triggerelt emlékképeknek alig van energia és anyag igényük, hisz fel vannak töltődve, így újabb agyi területeket tud frissíteni a folyamat. az álomfázisok szükséges száma egyéntől függ, átlagban igaz az 5-6.
az álommegvonás esetén az agy nem tudja frissíteni az emléklenyomatokat, így azok kezdenek széttöredezni, megsemmisülni, mivel a fenntartásukhoz szükséges kémiai elemek eltűnnek és nincs elektromos trigger, hogy újra termelődjenek. egy idő után az alapvető létfenntartáshoz szükséges idegpálya gócoknál is megtörténik ez és az ember elfelejti az emésztéshez, levegővételhez vagy szívveréshez stb szükséges agyi funkciókat.
az álom pedig a triggerelt emléklenyomatok visszaverődése (visszhangja) a munkamemóriába. a munkamemória nem tudja megkülönböztetni azt, hogy egy inger kintről vagy bentről jött, csak feldolgozza. ez alvás közben nem jelent problémát, mivel a külső kapcsolat le van zárva és hiába küld a munkamemória parancsot válaszként, az nem jut el a musko-skeleton-nerv rendszerhez, vagyis az ember nem reagálja le. kivéve pl. az alvajárók, ahol a külső gát kifelé átereszt. de ébredéskor ezek a munkamemóriabeli lenyomatok ott vannak és rövid ideig visszaidézhetőek. azért csak rövid ideig, mert a keletkezésük miatt nincs mögötte tapasztalati lenyomat, amire mint memóriakép hivatkozhatna, csak a munkamemória lenyomat, ott meg nem frissít az agy, hogy lehetőség legyen rapid megújulásra és újabb ingerek feldolgozására.
persze még sok érdekes részlete van az agy memória funkciójának, de a lényeg ennyi.
Jó, éppen az érdekelne, mikor haladta meg az oktatott mechanika anyagot a szuperfizikus önmagában. Mert ugye a proff-nál még abból kellett vizsgára készülnie, viszont Einstein, meg relativizmus egy szál sincs benne.
Szuperfizikus aligha gépészméröki fakultáson folytatta a tanulmányait. Hisz itt több ízben is eldicsekedett már azzal, amikor egy vizsgán "a behatolási mélység szexuális értelméről" értekezett a "Proffjának". Ez inkább valami escort szolgáltatáshoz tatozó témakörnek tűnik, bármiféle gépészeti vonatkozás nélkül.
