Látod helyesen fogalmaztál amikor múlt időt használtál. Nem volt ennyi joguk a nőknek korábban, mint anyáinknak , de mennyi van ma az elmúlt 10 év eredményeként és mennyi lesz.
Az utóbbi hetekben nőellenes megnyilvánulások sokaságával találkoztunk. A közbeszédben mindig jelen volt és van a primitív durvaság. De sajnos sokszor eljön az a pont is, amikor a beszéd gyűlöletkeltéssé válik, fenyegetéssé aljasul. Láttuk, látjuk ennek számos szánalmas, de sajnos veszedelmes megjelenését is. Az utóbbi hetek ocsmány nőellenes megnyilatkozásai ebbe a veszedelmes fenyegetéssé aljasult kategóriába tartoznak.
Az egyébként is roppant kényelmes és biztonságos eljárás, hogy ott keressünk ellenséget és ott is csatázzunk vele, ahol nincs.
A nők, a földkerekség országai között, az atlanti civilizációban rendelkeznek a legkiterjedtebb jogokkal, élvezik a lehető legnagyobb jogi, államigazgatási védettséget, mégis pont itt harcolnak a legelkeseredettebben a „férfiuralom” ellen. Az itt élő férfiak kapják a vádakat és szemrehányásokat, lassan már azért is, hogy pusztán léteznek. Azt a lovat ütik, amelyik húz – amint a népi bölcsesség tartja.
Még véletlenül sem próbálják őket mondjuk a mohamedán országokban, vagy Afrikában védeni. Pedig ott tényleg lenne mit tenni az érdekükben. Csakhogy a lelkes nőjogi aktivisták csak ott képesek a védeni a nők érdekeit, ahol, paradox módon, ehhez joguk van, ami viszont arra utal, hogy akkora baj talán nincs is.
Az efféle ultrafeminista követelések abból az ijesztően valóság ellenes feltételezésből indulnak ki, hogy a millió szálú emberi kapcsolatok – köztük a férfi-nő kapcsolat is – a jog eszközeivel szabályozható. Ez természetesen lehetetlen, mert ha így lenne, akkor nem lennénk már emberek, a szabad akarat hordozói, hanem parancsok alapján működő robotok.
A jogi univerzalizmus, erős versenyben, a libsik legnagyobb bűne.
Szokás szerint persze azzal is vádolják az államot, amit ők követnének el, jelesül azzal, hogy beleavatkozik a legbelsőbb magánéletbe, ami ugye fasizmus szerintük, holott pontosan ők akarják ezt, ostoba jogszabályokkal elérni.
Végső követelésük majd a „Rendőrt minden hálószobába!” lesz, ami bizonyára feldobja majd a meghitt szerelmi együttléteket, melyeket előtte természetesen mindent papírra kell fektetni, hogy ne legyen később vita belőle, úgyhogy meghívhatjuk majd a közjegyzőt is. Nagyon romantikus lesz. Csak aztán a nagy felfordulásban össze ne ne keverjék az űrlapokat. A résztvevőkről nem is beszélve.
A feministák számára mindig a férfi a bűnös.
Az kétségtelen, hogy szexuális erőszakot a nők, a férfiak ellen, holmi anatómiai okok miatt, nehezen követhetnek el. Ami a fiatalkorú fiúk nők általi megrontását illeti – ami bűncselekmény ugyan – megjegyezném, hogy midőn magam is fiatalkorú voltam, sokat és roppant kedvező kontextusban, ábrándoztam erről a lehetőségről.
Spanyolországban például, a feminista mintaállamban, naponta 400 büntetőügy indul férfiak ellen, annak ellenére is, hogy ezek 90 százaléka hamis vádnak bizonyul. Nem csoda hát, hogy reakció képen folyamatosan nő a buzik száma. A megfélemlített spanyol férfiak a biztosra mennek.
A topikot nem kéne elviccelni arról szólt a kérés.
Akit bántalmaztak annak soha nem múló fájdalom, volt itt egy beírás hogy túl lehet lépni rajta.
Valóban. Muszáj túl lenni rajta.
De az agy egy elképesztő dolog. Nem képes csak úgy törölni valamit mint egy gép. Ha arra programozod, hogy felejtsen, akkor mindent felejt, nem csak a rosszat, hanem a jót is.
"„Mit pofázol bele, kisanyám!” - Tasó László (FIDESZ) „Erkölcsi és mentális értelemben pedig nem minősíthető nőnek az, aki nem teljesíti a női princípiumot” - Kövér László (FIDESZ) „Hát, ne haragudjon meg, de nem rakom a számba. Ez nőnek jobban áll, mint nekem” - Babák Mihály (FIDESZ) „Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk” - Kövér László (FIDESZ) „Attól, hogy ön szép, abból még nem következik, hogy okos” - Illés Zoltán (FIDESZ) „Nőügyekkel nem foglalkozom!” - Orbán Viktor (FIDESZ) „Vetkőzz, Ági!” - ismereten bekiabáló a FIDESZ soraiból „Ki vigyáz a gyerekekre?” - Márton Attila (FIDESZ)"
