" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A füge szereti a naposat , a kivi árnyékos helyen is jól van és félárnyékban is, de a verőfényes hely talán inkább árt neki.
A kivim sajnos nem az igazi . Nem Hayward , hanem Montynak hívják. A jujuba talán Lang. A csatornacső melletti füge olyan nagyobbacska körte alakú vastaghajú zöld füge, a fenyőfa alatti az ujjas óriás füge szamártöke névre hallgató változata. A hurmák közül a kerekek a Tipók , a többit nem tudom.
Üdv ! Olyan kérdésem lenne ,hogy a Kiwinek és a Fügének mennyire napos hely szükséges,mivel azzal már nem állok a legjobban !:) Előre is kössz a választ !:) A Tied gyönyörű !:-) Esetleg Fajta nevek ,azt is megköszönném !:)
Ok, holnap. Magától egyet sem kb 20+ termés volt, de kb 8-10 lassabban/gyéren fejlődőt szedtem le a visszamaradás miatt plusz ne terhelje túl az első termő évben.E lég lesz ezt a 12 db-ot kinevelni, reményeim szerint, legalább is.
ezzel igy voltam en is, csak a jujubaval kapcsolatban...a kis 60cm-es novenyen egyaltalan nem voltak tuskek, kiultettem, kovetkezo evben nott plusz 1metert es ilyen 2-3cm-es novesztett...akkor erosen elgondolkodtam, hogy kell e nekem jujuba :D
de olyan jo viragillat lengi korul, hogy mar azert megeri tartani, igy megmaradt :)
Mindezen szókincsbővülés az idén először termett homoktövis-ültetvény szüretelése közben történt, megspékelve némi vérző felhámsérüléssel, ami kifejezetten előnyös egy, véralvadást gátló gyógyszert szedő mezőgazdasági szakmunkás esetében... ;) :)
Vesszőt kaphatok róla? Nem zavarnálak, ha Miklósnál lenne (dmkert), de most nincs.
Ha menne a dolog, a ks.sandor111@gmail.com-on vagyok elérhető. A postaköltséget természetesen fizetem, de ha csere érdekelne Twotimer Sugana málnám van vagy Asterina szederből tudok vesszőt vágni. Ezek nagyon jól bevált fajták nálam.
Tavaly ültettem, sok tapasztalatom még nincs róla. Édes és jóízű, jobb volt a többinél, nem túl nagy, de ennek vannak előnyei. Ahogy nő úgy jönnek rajta a fügék, nincs hajtás füge nélkül. Folyamatosan nőtt és érett, de lehet hogy még nem volt első termés az ültetés, aztán a visszafagyás miatt. Ritkítottam az ágait. Marhatrágyával, Volldüngerrel és mulccsal, kezeltem, a gyomtalanítás küzdelem, néha győzöm, de inkább a fenntartásra figyelek ha nincs elég idő a kertre.
Mindezeken túl tudatosan és módszeresen érintkeztetjük unokáinkat a még nyomokban fellelhető (egykori) falusi valóság természetességével, a természettel, a növények és állatok megismertetésével. ("Kertészhorgászok") Meggyőződéssel biztatok mindenkit hasonló magatartásra.
Az oktatott kell, hogy találjon benned valami vonzót, valami követésre méltót. Ehhez pedig az kell, hogy fölfedezzen benned (akár a lelked legmélyebb zugaiban) valami olyat, aminek a csírái benne is megvannak és kiteljesedésre várnak. Mindezt tudat alatt, különösen a zsenge életkorban...
Mindennemű tudás átadása úgy működik igazán, ha az ismeretek közvetítője a közvetítendő tudásanyag fölényes ismerője. Szinte minden esetben arról is szó van, hogy elengedhetetlenül szükséges annak az attitűdnek az átruházása is, ami az adott ismeretanyaggal történő sikeres működéshez szükséges. Mindezt szavakkal nehéz leírni, pedig ez leginkább a siker kulcsa. Nyelvről lévén szó, anyanyelvű esetében csupán természetes spontaneitást feltételez, nem anyanyelvű, de tökélestes nyelvismerő esetében művészi képességeket is. A pedagógia művészete is ugyanez tulajdonképpen: észrevétlenül, csendesen fanatizálni
