Az a baj, hogy arra a villanymozdonyra és az 1-2 kocsira nagy szükség van például a nagyforgalmú 89-es vonalon, ahol 6 percenként kell járnia az előzőekben említett szerelvénynek. (Lásd 35019 és 35029 számú vonatokat.)
Gondolom a kétkocsis (bocs, másfél) szerelvény, meg az azt követő bézé tömve van reggelente.
Az sem lenne, mert a közúthoz 40 évig nem nyúltál hozzá, vagyis a közutak helyén földutak vannak, méteres mélységű pocsolyákkal tarkítva, két pocsolya között néhol látsz egy kis aszfaltot. (Szemléltetés céljából ajánlom Kárpátalján a Munkács és Kölcsény közötti, szarabbik utat, tavasszal, hóolvadáskor. Pedig ahhoz nem 40 éve nem nyúltak hozzá, hanem csak 20-30 éve. A helyi nemzetgazasági pörgés szintje és a munkalehetőségek egyébként az út állapotával abszolút egybecsengenek.)
Ez persze a másik szélsőség, de az esztelen rombolás mega másik.
Én nem látok esztelen rombolást, hanem érdektelenségből fakadó nemtörődömséget és beleszarást, illetve a zavaros vizeket kihasználó, keresztbe-hosszába mutyizást látom, de ezekből elég sokat. Egyébként ha a közúthálózat átlagos állapotát illetve a közúti közlekedés nemzetgazdasági szerepét összevetjük a vasúthálózat átlagos állapotával illetve a vasúti közlekedés nemzetgazdasági szerepével, akkor egy nagyjábóli egyensúlyt kapunk. Ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy akár a közúthálózat, akár a vasúthálózat olyan baromi jó állapotban volna: egyik sincs jó állapotban. Mindkettő kerékkötője a nemzetgazdaság pörgésének, illetve a nemzetgazdaság pörgésének alacsony szintje visszahat mind a közúthálózat, mind a vasúthálózat állapotára, sőt, visszahat mindkettőnél a hatásfokra (mutyi-százalékra) is.
Vagyis akkor lenne az, h ahol sínek vannak ott az elsődleges a vasútra közút legyen csak ráhordó szerepkör, ahol nincsenek sínek ott meg közút és hordjon rá a vasútra.
Ez persze a másik szélsőség, de az esztelen rombolás mega másik. Most pedig már ott tartunk. Villamosított vonalakon is megszűnik a személyszállítás inkább pöfögtetik helyettük a buszokat, nesze neked környezetvédelem. Ráadásul ott még nem is volt baj az utasforgalommal, miért baj az ha eljárkál egy villanyvonat 2 kocsival? Villamosított vonalat bezárni nem szabadna, környezetvédelmi szempontból sem, de amúgy sem. Olyan helyen sem, ahol közúton csak jelentős többletúttal lehetne kiváltani a vasutat.
Hát ha vonattal járt be és nem emelte fel a szavát a szétcseszett menetrendnél akkor igen, akkor is ha kínai. De legkevésbé ők tehetnek róla
Na jó, szóval ezek szerint a vasút jelenlegi helyzetéért mindenki egy kicsit felelőssé tehető, aki bármiféle kapcsolatba került vele, vagy az adott ország területén élt/él.
Ha a közútra sem költenek 40 évig az is kihasználatlan lenne.
Ez most már egy másik téma, nem az egyszeri polgár felelőssége. De üsse kő, csapongjunk egy kicsit, foglalkozzunk ezzel is. Látom, egy ideje már megy ez a mantra, és nem akar abbamaradni. A buszos részével nem foglalkozom, de a közutas részét nézzük meg.
Tehát, ha a "közútra sem költenek", akkor az értelemszerűen lerohad. A közút ma elsődleges infrastruktúra Magyarországon, azaz ha jelentős mértékben lerohad, akkor két eset lehetséges: 1. Ha nem tudja semmi átvenni a szerepét záros időn belül, a nemzetgazdaság elég durván padlót fog. (Pedig azt gondolná az ember, hogy a mostani állapot már padló, de nem, van ennél még sokkal padlóbb is. :) ) 2. A nemzetgazdaság durva padlófogását elkerülendő, valaminek át kell vennie a közút szerepét, méghozzá nagyjából maradéktalanul.
Az 1. esetben tömeges munkanélküliség lesz, és természetesen azok a tömegek kerülnek bele a szórásba 100% valószínűséggel, akik most is a legközelebb állnak hozzá: szakmával nem rendelkezők, tucatszakmával rendelkezők, és ehhez hasonlók. Talán nem kell ecsetelnem, hogy az ilyesfajta szituációk remek kis polgárháborúk melegágyai, és bár 10-ből 10-szer meghozzák valamilyen újabb érdekcsoport(ok) felemelkedését, de hogy a korábban munkanélkülivé vált tömegek most majd még meg is dögölhetnek, azt ugye ismétcsak nem kell külön ecsetelnem. Szóval, az 1. opció nem annyira jó buli, legalábbis a lakosság zömére nézve.
A 2. esetben keresendő egy helyettesítő infrastruktúra. Ez elvileg lehet a vasút. De valóban lehet? Fel tudja dolgozni a vasút mindazt a szállítási igényt, amit ma a közút kiszolgál? Ugye, hogy nem. Hatalmas rések tátonganának, amelyeket a vasút a jellegéből adódóan nem volna képes lekezelni. Erre persze azt mondanád, hogy oké, akkor változtassunk a feltételeken, és legyen a nemzetgazdaság struktúrája olyan, mint amilyen akkor volt, amikor a vasútra még feltétlen szükség volt. És ha az a struktúra éppen olyan, akkor nyilvánvalóan éppen a vasút lesz a nyerő, és csakis a vasút. Plusz a közút, másodlagos infrastruktúraként, szekerekkel. Nos, akkor hát szálljunk be az időutazó kapszulába (amely stílszerűen legyen egy kötöttpályás eszköz), és utazzunk vissza valahova 1880-1900. környékére. Útra fel! :)
Hát ha vonattal járt be és nem emelte fel a szavát a szétcseszett menetrendnél akkor igen, akkor is ha kínai. De legkevésbé ők tehetnek róla, a menetrend elcseszés pedig vagy tudatos volt vagy nem ezt senki sem tudhatja.
Elsősorban azokat kéne elővenni, akik miatt elmaradtak a karbantartások és a pályafelújítások. Ha buszközlekedést is csak annyira fejlesztik mint a vasutat még ma is 40 éves Faros buszok járnának, ha 40 évig egy fillért sem költöttek volna rájuk már azok is ind szétrohadnának. Ha a közútra sem költenek 40 évig az is kihasználatlan lenne. Ha pl. egy autópályára 40 évig egy fillért sem költöttek volna akkor most hányan használnák és mennyire volna kihasználatlan?
A közútra költött pénz pedig ha csak fillérekből áll és tüneti kezelésből ( borítsunk pár vödör szurkot a kátyúba) áll, mert 1-2 év és újra kátyús lesz és kezdődik minden elölről. A vasútnál pedig legalább 5-10 évig nem kell hozzányúlni újra, ha rendesen megcsinálják akár több évtizedig sem.
De hát a vasút tönkretételében még az egyszeri embernek is van része
Bocs, egy közbevetőleges kérdés, hogy tisztán láthassam az érvrendszeredet. Tehát, a vasút tönkretételéért csak azokat az egyszeri embereket terheli felelősség, akik vasúton utaznak, vagy azokat is, akik nem átallottak buszra ülni, esetleg autót vásárolni? Ha az utóbbi (a busszal, autóval utazó is felelős), akkor csak a magyar állampolgárok felelősek, vagy más állampolgárok is, vagy minden állampolgár csak az adott állam tulajdonában álló vasúti infrastruktúra tönkretételéért felelős? (Pl. felelősségre vonható-e a magyarországi vasút problémáiért egy kínai polgár?)
Most meg vezényszóra kéne elélvezni azért, mert az Unió+hatalom alamizsnát dob a vidéknek, utána mossák az agyunkat és reklámozzák tovább a magasságosságukat, hogy megtették azt, amit tegnap még a helyi pft is megcsinálhatott volna, ha nem építették, sorvaszották volna le.
Nem vagyok benne biztos, de az Esztergom-Kertváros - Almásfüzitő vonal állomásai személyzet nélküli üzemmódban is működtethetők. Tokod kivételével, mivel az SH.
Való igaz és ha a kormány úgy gondolná, akkor nem lenne mert odacsapna az asztalra.
Ellenpélda: A BKV-nál sztrájk lóg a levegőben. A dolgozókkal kötött szerződést felrúgták most azt próbálják lenyomni a torkukon, h többet kell dolgozniuk kevesebbért. Nagy a felháborodás. Lesz sztrájk? Borítékolom, h nem, mert Bp megtartása érdeke a kormánynak, sok szavazó van ott, és Bp az liberális város, aki ott él az érzi ezt nap mint nap. Azért is néz ki úgy, ahogy és igen, sok birka lakik ott, akik már 20 éve folyamatosan megszavazzák Demszkájt is, aki csak kárt okozott, de azt eszetlen mértékben és sokszor helyrehozhatatlanul. Ezért ott tuti az asztalra csapnak és lesz megegyezés és nem lesz sztrájk. Azt meg telibeszarják, h Bp-n kívül ( avagy Pest megyén kívül) mi történik és, h Alsópiripócsról nem tud elutazni az egyszeri ember, mert nem jön a vonat. És igen ahogy mondod, a mellékvonalaknak árthat is, mert elriasztja az utasokat.
Az lenne hatásos ha sztrájk alatt a mellékvonalakon nem sztrájkolnának, azok járnának rendesen.
De hát a vasút tönkretételében még az egyszeri embernek is van része, mert valahogy senki sem csapott akkor sem az asztalra mikor pl. egy-egy vonatnál tönkretették a menetrendet úgy, h elment a csatlakozás előtt a mellékvonali vonat, meg elcseszték a menetrendet, pl. a reggeli vonatot 6 órára tették a következőt meg 8:20-ra, így se suliba se munkába járásra nem jó. De az egyszeri jómunkásember sem tett meg pl. annyit, h fogadóórán bement a polgármesterhez, h ejszen nem jól van ez így Józsi bátyám csinálhatnál valamit. Ha többen is szólnak neki, akkor pedig a polginak is tennie kéne vmit, és legalább napirenden van a dolog. Feltéve ha a polgi tényleg tenni is akar a városért vmit, nem csak mereszti a hátsóját.
A cikkből kiderült, hogy néhány (~20) km másodrendű főút fejlesztésére elköltünk 28,2 milliárd Ft-ot. Évente elköltünk ennyit, de lehet félévente is.
800 km vasutat bezárunk remélt 6-8 mrd megtakarításért. Belekerülnek fontos összekötő vonalak is - sebaj, majd leszereljük őket is.
Költői kérdések: 1, az adott pénzből hány km mellékvonalat lehetne kipofozni? 2, az felújított útszakasz hány évig fogja bírni, és hány évig a felújított vasút? 3, ha minden évben egy-egy adott mellékvonalra áldoztak volna ~5-10 milliárd Ft-ot fejlesztésként, lenne-e ma Magyarországon korszerűtlen, 21t/60km/h alatti mellékvonal?
Ellentmondásba keveredtetek önmagatokkal, mert ha a vonalbezárások miatt lett volna a sztrájk, arra is azt írtátok volna, hogy ez az utolsó szög az adott vonal koporsójára, mert az a kevés utas is aki volna átpártol buszra vagy autóra. Voltak is ilyen hozzászólások, ha nem tévedek és ebben most tuti nem tévedek.
Azért, mert ezek értelmes, támogatható célok lennének. DE ez nem volt cél sosem. A kérdésedre magad válaszoltál: "A vasutasok is csak akkor sztrájkolnak ha Gaskó szól nekik. Maguktól soha." Legközelebb akkor lesz sztrájk ha füttyentenek Gaskó gazdái, hogy ideje lenne már valami jó kis káosznak, mer' akkó megest lehet szidni a kúrmányt. Sajnos a vasutassztrájk (Meg úgy általában véve a többi is.) csak akkor hatásos, ha a lehető legtöbb kárt okozza. Ennek előfeltétele ugye, hogy még véletlenül se lehessen kiszámítani mikor, melyik vonat fog közlekedni a sztrájk ideje alatt. Meg kell érteni: a sztrájk fegyver, mégpedig nem is akármilyen. Kár, hogy nem élnek, hanem visszaélnek vele...
A kabinet szerdai ülésén öt közlekedési beruházást minősített kiemelt projektté - közölte Szollár Domokos kormányszóvivő a kormányülést követő tájékoztatóján. Elmondta: a kiemelt projekt ez esetben azt jelenti, hogy nem kell a beruházáshoz brüsszeli jóváhagyás, a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy ezek a beruházások uniós forrásokból, gyorsított módon valósuljanak meg. Szerencsen új vasúti híd épül a Szerencs-patak fölött, és ennek a projektnek a további részeként a 98-as vasútvonal 2,5 kilométeres szakasza is megújul. Ez összességében mintegy 2 milliárd forintba kerül. A projekt megvalósítása várhatóan 2011-ben fejeződik be.
A másik közlekedési beruházás a 145-ös vasútvonal kecskeméti szakaszán valósul meg. Három ütemben 13,9 milliárd forintból építik át a pálya Kecskemétet-Lakitelek szakaszát. A beruházás várhatóan 2013-ra készül el.
A 129-es számú vasútvonal Murony-Békés között ugyancsak megújul. Ez a fejlesztés 5 milliárd forintból valósul meg. A beruházás eredményeként a vonatok maximális tengelyterheléssel 80 km/h-val közlekedhetnek majd ezen a vonalszakaszon. A beruházást várhatóan már jövőre át is adják.
A negyedik kiemelt beruházás, amelyről a kormány szerdai ülésén döntött a 37-es számú vasútvonal megerősítése mintegy 13 kilométeren 5,3 milliárd forintért. A beruházás várhatóan 2012-re készül el.
A 22-es számú vasút pályáját szintén megerősítik, itt 2 milliárd forintos beruházással 4,5 kilométernyi vonalszakasz újulhat meg. Így ez az vasút is alkalmas lesz a nehéz tehervonatok közlekedésére.
