Egyszerűen imádom ezt a növényt, mindenhol ilyen plantátum vesz körbe, otthon, a munkahelyemen, a kocsiban
<img src=http://www.themagnolias.co.uk/images/july-aug2001/rhododendron-oreotrephes.jpg>
Nagyon szépek! Irigykedve nézem, hogy a tieid már virágoznak, bár nálam elég árnyas a terület a nyírfák és a görbe fűzfák adnak a területnek árnyékot, inkább délutáni napot kapnak, és lehet emiatt később indulnak csak be.
Nekem egy rodim sincs szabadon kiültetve. Edényestől vannak beültetve a földbe, hogy kivédjem a mészbemosódást. A rodik alatt mindenütt talajtakaró növények (meténg és borostyán) vannak. Ez nyáron hűt, télen meg az átfagyástól védik a rodik gyökerét. A rodik csoportba vannak ültetve, mert szeretik egymás és más növények társaságát. Még ehhez a társasághoz tartoznak a félárnyékot adó fák.
Így teljes az a környezet, ami direkt a rodiknak lett kialakítva.
A rodik gyökere sekélyen van. Öreg korukra kb. 30 cm mélyen hatol le.
A japán azáleák nem nőnek nagyra. Egész életükben lehetnek edényben, csak időnként át kell ültetni nagyobba.
A képen bemutatott nagyobb rodidat tavaly komoly sokk érhette. Ha ott maradna ahol van, akkor nem élné túl. Ezért mondtam, hogy metszd le a tavalyi hajtást (a korábbi egészséges levelekig) és ültesd vissza edénybe, persze rendes rodi talajba.
Szerintem szigetelés nélkül, lehetetlen úgy feljavítani a rodi földjét, hogy az tartósan megmaradjon savanyúnak.
Szerintem ez is fajtatol fugg - nekem a Volcano telen-nyaron napon volt, es imadta! Amikor arnyekosra ultettem at - haldoklott. . .meg most sem biztos, hogy megmaradtak. . .
A babér meggyel jól példáztad a téli napsütés okozta problémát. Az örökzöld rodikra a téli napsugárzás veszélyes, pláne ha akkor éri őket mikor még ráadásul hideg is van.
Úgy próbáltam a rodijaimat telepíteni, hogy a déli napállásnál félárnyékban legyenek. Kb. 11-14 óra között, de előtte és utána szinte teljes napfényt kapjanak.
A tűző nyári napot is remekül birják a Yakushimanum rodik, de világos falfelület elé ezeket sem ajánlott ültetni. Ezek is örökzöldek, nagyvirágúak.
A félárnyék = foltos árnyék, vagyis amilyet egy ritkább lombú fa ad!!!
Ha a rhodo-azalea nem tropusi fajta, ki lehet ultetni. Arra kell figyelni, hogy a bokor amit veszel megeljen a Mo-i eghajlatban.
Azert szoktak a rhodokat cserepben tartani, hogy konnyebb legyen a talaj savassagat biztositani - viszont fennall a veszelye annak, hogy sok lesz a viz. . . Be tud dugolni a cserep.
Ne haragudj, de tapasztalatlanságom folytán nem nagyon tudlak követni; miért nem kellett volna kiültetni? Régebben is volt nekem ilyen kerti, néhány fagyos telet kibírtak....Ezt összel azért nem mertem kiültetni, mert nem tudtam mennyire idöjárás-edzett, és nehogy -10-zel kezdje a pályafutását. De hát akkor hol kellene tartanom szerinted?
A nagyobbakra meg azt írtad, hogy ássam ki és cserépben tartsam. De milyen cserépbe tegyek egy akkora bokrot, amekkorára ezek (szerencsés esetben) nönek?
Úgy tudom egy egészséges Fának/cserjének akkora a gyökere, mint a koronája.
Meg aztán cserépben télen nagyon hamar átfagy, nem?
Nem tudom.. Igazából ilyen kis mennyiségnél, ami ehhez a pár savanyút szerető növényemhez kell, én nem állítgatok össze házilag finomságokat, hanem veszek rhododendronföldet, azzal kicserélem a talaj felső rétegét körülöttük, meg kapnak kész rhodo-vitamint, ami savanyít. Néha, ha marad kis savanyú tőzeg, akkor azt is megkapják. Ja, és a picit úgy ültettem el (ez már több nedvességszerető növénynél bejött), hogy úgy ötven-hatvan centi mélyen kiástam a lyukat, az aljára tettem egy agyagréteget, és arra pakoltam a rhodo-földet. Így nem folyik le rögtön a tápanyag Ausztráliáig, mint egyébként, itt, a száraz homokon.
Igen, az kell. Nekem is kell kis savanyitas, minden tavasszal ki szoktam szorni az azaleak es rhododendronok ala egy kis mutragyaval es evenkent szoktam kilocsolni olyant ami a fold vastartalmat noveli.
Probalj utana nezni te is. Aztan ott vannak az organic mutragyak is, itt egy recept:
Blood meal: nitrogen and trace. Bone meal: phosphorus and calcium and trace. Fish meal: complete N-P-K and calcium and trace. Canola meal: complete N-P-K and trace. Cottonseed meal: complete N-P-K and trace. Powdered alfalfa: complete N-P-K and trace. Worm castings: complete N-P-K and trace. Powdered rock phosphate: phosphorus and 32 trace. Green sand: potassium and 34 trace. Kelp meal: potassium and all trace. Dolomite: calcium and magnesium.
A nyugati nappal kapcsolatban nem írtál, ez fontos szempont a döntésünknél:-) Én nem is annyira a teleltetéstől félek, mint inkább a nyári forróságtól, úgy gondolom az nagyon ártalmas lehet a levélzetnek. Télen alacsonyan megy a nap, talán nem is sütné, tudom, az is gond, vannak babérmeggyeink, a napos oldaluk bizony nem túl szép a téli naptól.
A Rodi virágzás nálunk (is) minden évben nagyon várt esemény. :-))
Az "igaziak" a nagyvirágú örökzöldek, de ezeket nehezebb megtartani, mint a lombhullatókat. Vannak a mi klímánkra jól bevált örökzöldek. Sőt kaphatóak mésztűrő alanyra oltott rodik is. Ez könnyebbséget jelent, de a teleltetés problémája ezeknél is fennáll.
A meglévő "öreg" rodijaim kipróbáltak, de azért mire eljutottam idáig, elveszítettem néhányat. Ezekre a növényekre mindig oda kell figyelni. Olykor érthetelen tünetek mutatkoznak, de meg kell oldani, különben oda a rodi.
A japán azálea nem lombhullató, bár minden évben lehullatja a levelei egy részét, de sosem az egészet.
Nem tudok egyszerű házi módszert a talaj pH értékének mérésére. Kapható készlet erre a célra.
"... mi a rodik célja?" Savanyú talaj és lágy öntöző víz, egyszerre mind a kettő. Ha nincs esővíz, a boylerben lévő melegvíz lágyabb, mint az eredeti csapvíz. Csak le kell hűteni.
A kicsi egyágú rodidnak csak a csúcsrügyét csípd le, ez elágazásra készteti.
A képen látható rodidnak a tavalyi év sokkos volt. Elég kicsi még. Kiszedném és visszaültetném egy edénybe. Az a baj a kiültetésekkel, hogy esőzéskor a környező talajból bemosódik a mész és ezzel oda a jó savanyú rodi föld. Ezért szokták pl. magasított ágyásba ültetni a rodikat.