Egyre több új digitális tükörreflexes fényképezőgép rendelkezik videó rögzítés lehetőségével. Egyre több, eddig leginkább fotókat készítő kezdők/amatőrök/profik kóstolhatnak bele a videó/film/klip készítés világába. Ráadásul nem is rossz minőségben. A kompakt videokamerák és fényképezőgépek érzékelőjénél jóval nagyobb képalkotó szenzorral rendelkező DSLR-ek objektívjei is cserélhetőek, s ez kiterjeszti a lehetőségeket, s szabad utat enged a kreativitásnak is. Természetesen vannak korlátok is, de ha ezeket felismerjük, igen látványos vizuális élményt lehet "varázsolni" ezen fényképezőgépekből.
Eddig még nem született olyan topic, melyben a DSLR-ek videó funkcióival kapcsolatos kérdések és válaszok, tippek és trükkök, korlátok és problémák márkafüggetlenül megvitathatók lennének. Az egyes tipusok topic-jaiban időnként felmerülnek kérdések a videó funkcióval kapcsolatban, de aztán el is vész néha a hozzászólások között.
Legyen ez a leírás meghívó amatőrnek/profinak, vásárlás előtt állónak vagy pusztán a téma iránt érdeklődőnek.
bocs, mielőtt nekem ugranátok. 5d2 6.4um, 7d 4.3um pixelméretű. a kroppolásról meg annyit, hogy aki tele fan, az tud kroppolni az 5d-ből is. A gyutáv nem változik a géptől, csak a kivágás. Bocs, ha ez evidens volt.
"videofajl merete kizarolag a bitratatol fugg, se a kep merete, sem a codec nem befolyasolja"
Ezt a következtetést miből vontad le? korábban írtam egy értekezést antanának ha jól emlékszem az 5d2 topikban a videózás rejtelmeiről. látom itt is elszabadult mindenféle vélemény. Ha érdekli az eredeti kérdezőt, keresse meg.
szummaszumárum, jelenlegi tudásom és tapasztalataim alapján a gépigény függ a konténertől, a kódek beállításától (GOP, 4:2:2, 4:4:4, A-B fémek..., CBR, VBR), a dekóder alagoritmusától, és ha célHW-t használsz, a chipsettől (sigma, broadcom, realtec...). szval elég összetett.
jónéhány média stremaer átment már a kezem között, eltérően viselkedtek pld. MOV, MKV, M2T konténerekkel, miközben belül a transzport stream ugyanaz volt. Ja, és függ a LAN transzport protokolltól is, nem mindegy, hogy melyik a natív a kiszolgálón. teszteltem linux, windows nas-okkal, valamint xp, vista, W7-el (upnp, samba, nfs).
Video témában új vagyok... Amit hirtelen leszűrtem eddig az az, hogy DSLR-eknél 720p-ben a Canon gépek tudnak 50 és 60 pfs-t, a Nikonok nem... :( Csak ezt a két márkát néztegettem itt.
Kompakt gépeknél kicsit nagyobb a választék, vannak jóval magasabb fps-t tudó masinák is, de nem HD felbontásban.
Itt tudsz eszerint keresni. Sajnos a dpreview adatbázisa hibás volt még a múltkor, hozott egy Panasonicot is ami nem tudta azt, amit írtak róla.
A Samsung WB2000 pedig nem jön itt fel, pedig az is tud magas framerate-et...
120 fps-t általában VGA felbontásban tud több Canon és Nikon is.
Az ennél nagyobb fps-t az előbb említett Samsungon kívül CASIO gépek tudnak. Sajnos a sebesség növekedésével eléggé csökken a felbontás, sőt valami miatt az újabb modellek ugyanolyan fps mellett kisebb felbontást tudnak... (Pl. EX-FH100 vs. EX-ZR100 közül 240 pfs-et előbbi 448x336-os felbontásban tudja, az utóbbi pedig 432x320-ban...) Asszem a Canon is tud 240 fps-t, de csak 320x240-ben. Azt olvastam, hogy a Canonnál max. 29-30 sec lehet egy lassított video hossza (felvételnél szerintem), a CASIO-knál nincs ilyen limit.
Ami még a CASIO mellett szólhat az az, hogy van 30-120 és 30-240 fps üzemmódja is. Itt felvétel közben tudsz e két framerate között ide-oda kapcsolgatni. Ezt a Canon-ok (Pl. SX 220 HS, SX 230 HS nem tudják).
Ami még jó szerintem a CASIO-knél az a Pre-Record movie. Az élesség beállítása után puffereli a videot és a felvétel gomb lenyomásakor a pufferelt anyagot odarakja a video elejére. Pl. meg tudod azt csinálni, hogy egy 11-est csak akkor veszel fel, ha látod, hogy bement! Ha gól, megnyomod a felvétel gombot és az előző 2 (lassított felvételnél) vagy 5 (normál, 30 pfs-nél) másodperc is meglesz.
Manuális üzemmódban pedig tudod állítani (a felvétel megkezdése előtt) a zársebességet. Asszem 1/30 a minimum (a 30 fps miatt).
A magas framerate-ű videohoz egyébként jó fényviszonyok kellenek, de ha ez biztosított, akkor lehet vele alkotni.
Ja, a Nikon S8100 vagy S9100 tud 60 fps-t 720p-ben!
Bocs, kicsit ide-oda ugrálok, de talán szolgáltam plusz infóval.
Használ valaki közületek Rode SVM -et DSLR mellé? Néhány napja vettem egy ilyen mikrofont és feltűnően nagy az alapzaj (magas frekvencián súg) a fényképezőgép belső mikrofonjához képest.
én is H264-et használok, csak azzal a különbséggel hogy mp3-ba tömörítem a hangot. és természetessen megtartom az eredeti felbontást /720p-t éppen azért írtam mert többet videózok pana fz38-al/.
Neked is a H.264-et javaslom AAC hanggal, 14 megabittel felmehetsz akár Full HD-re is (én minden saját felvételt az eredeti felbontásban archiválok, valószínűleg 10 év múlva a mai full HD felbontás is nevetségesen alacsonynak fog számítani, nem baj az ha időtálló a felvétel minősége.)
Persze, tudom hogy összetettebb a téma, csak akinek a bitráta fogalma is új, azt nem akartam az ilyen huncutságokkal terhelni mint a B és P frame-ek, a konténer meg a variable bitrate fogalma)
A többiben nagyjából ugyanazt mondjuk: azonos bitrátán más-más tömörítési eljárással más a minőség is: egy h.264 szép minőséget ad HD felbontás mellett 8-10 megatibes bitrátán (főleg, ha az VBR és 2 menetes tömörítést használunk) míg az elavult MPEG-2 használata esetén ez már csak DV felbontáshoz elegendő.
néha videózok canon 550d-vel és pana fz38-al. vegas pro 8-al szoktam szerkeszteni /nekem amir kell megfelel/.
avi formátumba szoktam menteni. /divX 6.8.4, lehet, hogy régi. de érdemes egyáltalán feltenni az újabbat ? számít az valamit ? átlagos családi vieózásnál/.
így 720p 14000kbps tömörítés melett 406mb lesz, az egyébként 3perc 48mp hosszú film. nem túl nagy ez a méret?
próbáltam már 5000-8000kbps tömörítést, de tisztán látszik, hogy rosszabb a minőség.
valaki árulja már el, mivel és milyen beállításokkal mentsem a családi videókat.
A file formátum és a codec két, egymástól különböző dolog. Egyazon file formátumba be lehet csomagolni különböző codec-kel tömörített dolgokat.
A bit ráta összehasonlítás csak azonos codec esetén használható minőség előrejelzésére.
A legtöbb új codec NEM állóképek sorozatát tárolja, hanem - leegyszerűsítve - egyik frame-ből vezeti le a következőt. Ezért ha nincs változás a képkockák között, akkor ahhoz (jelentős) térfogat sem kell. Vannak még DSLR-ek, amik nem tudják az új, avasz codec-eket, ezeknek lehet, hogy magas a bitrátárjuk, de nem biztos, hogy arányosan szuper a minőségük. (Amit Te említesz, az a buta MJPEG (http://en.wikipedia.org/wiki/Mjpeg .)
A bitráta még az új, hatékony codec-ek esetén is magas, összemérhető pl. az SD kártyák írási sebességével, és a gépek belsejében lévő mindenféle adatátviteli csatornák sebességével.
A ravasz, hatékony codec-ek alkalmazásához iszonyú gyors proci kell. Bizonyos grafikus kártyák át tudják vállalni ezt a feladatot a CPU-tól.
Azonos minőséget föltételezve a buta codec-hez gyors IO, a ravaszhoz gyors proci kell.
Hát igen, eseményvideózásra korlátozottan alkalmas. Én azt szoktam mondani, hogy ha filmezel (rendezett, tervezett felvételt értek ez alatt), akkor DSLR, ha videózol (amikor az eseményeket nem te alakítod, hanem csak rohansz utána), akkor videó.
Én esküvőkön az XH-A1 + 5DmkII páros használom, utóbbit az 50/1.4 és 24-70/2.8L kombinációval, kicsi 100/2.8 támogatással. A smink, fotózás, helyszínek megörökítése, esti buli és a nagyon sötét helyszínes dolgok DSLR vállról, monopod-ról, kézből, a többi az XH-A1 kézből vagy Steadycam-mel.
Ami nekem még előrelépés az én camcorder-emhez képest, az a valódi HD az Anamorfikus 1440-es szélességhez képest.
Néha sarkítok én is... a kis mélységeélesség szól mellette nagyon a dslr-nek a mai napig még csak. Az általam eddig látott - volt ui, hogy esküvőn jöttek mellénk ketten vidizni a canon öreg ccd-s xl1s mellé 550D-vel - késztermék nem ütött akkorát, hogy elgondolkodnék rajta...pedig az én két 1,8-asomat is odaadtam nekik használatra....
Amikor dokumentálásszerűen is kell videózni ( nem teheted meg, hogy egy szertartásból csak snitteket csinálj ), akkor még nem elég szetm ez a tudás, pláne manuális élességgel, stb, stb...
De szívesen megnéznék komolyabb anyagokat, melyek nem a fél perc körüli vágásokat/váltásokat adják, hanem filmszerú élményt nyújtanak, eseményt mesélnek el.
Tisztelettel szoktam olvasni a hozzászólásaid, de azért ezzel most a legnagyobb tisztelet mellett is, de vitatkoznék! Csak felsorolás szerűen: Érzékelő mérete, érzékenység gyenge fény mellett, szűk mélységélesség, cserélhető objektívek, és az a "filmes look", amit én lehet, hogy tévesen anyagminőségnek hívok. Szerintem ez forradalom a videó korszakhoz képest. Nekem mindenképpen az, másnak talán nem.
Azért a JI8 nem volt utolsó... és svenkelés közben nem csíkozott összevissza, a fények foltgjait is elég tűrhetően viselte... A dslr-ek egyedüli előnye a kis mélységélesség. Most még...
Hát azért én ebben nem lennék annyira biztos... Legalábbis pár videó alapján, amiket láttam itt-ott, elég messze van a DSLR a kézikameráktól (természetesen a DSLR javára. Egy F1.8 obival pláne...)
Mivel nálam is fontos a minőség, épp ezért fogom csak szükséghelyzetben használni. "Normál" esetekre meg videózni ott lesz a videokamera. Úgy látom, hogy ezeknek a gépeknek a video képességeit egy tízéves Sony Hi8-as kenterbe veri.
Én is 80 megával kezdtem, egy 8 mhz-es 286-os gépen, ami akkoriban ('94 környéke) ugyanúgy 120.000 Ft környékén mozgott, mint ma a Core i7-es atomerőmű. Arról nem is beszélve, hogy az az akkori 120.000 Ft kicsit nagyobb pénz volt, mint a mai...
Az utómunka szempontjából nem lényegtelen a rögzítés minősége, szerintem kár vele spórolni, utólag aztán úgyis tudsz belőle kis helyigényű verziót csinálni. Persze csakis te tudod, mennyire fontos számodra a jó minőség, én sajnos minőségbuzi vagyok, és nem tudom sajnálni a helyet a videóra :)
Egyébként ezt gyakorlatban fogom tesztelni, saját gépen (ami nem új és emiatt valami gyors). D3100-es videóját már rögzítettem, FHD-ban eredeti méretben lejátszva gyakorlatilag nézhetetlen, annyira szaggat. 720p-ben jobb, főleg feles méretben, itt viszont a felvételből minőségéből adósó mosás elég zavaró.
Igazság szerint mostani állás szerint úgy képzelem, hogy a videót alkalmanként fogom használni, VGA módban. Ez nekem bőven elégnek tűnik.
A méret talán azért érdekel, mert nem szeretem pazarolni a helyet. Még használtam win3.1-est akkora vinyón, ami most egy ilyen videó...
Ez jó kérdés. Szerintem a nagyobb bitrátájú (kevésbé tömörített) videó ki- és betömörítése kevésbé erőforrásigényes. Maga az adatmennyiség nem jelenthet gondot, még egy hagyományos SATA merevlemez adatírási sebessége is gigabit/s körül van, tehát 50 darab 20 megabites videó valósidejű, párhuzamos lejátszásának se kell gondot okoznia.
Ami viszont a processzorra hárul, az a képkockák folyamatos ki- vagy betömörítgetése. Minél nagyobb a tömörítés mértéke, és minél bonyolultabb tömörítési algoritmust használ az adott codec, annál inkább igénybe veszi a gépet a művelet. Egy kevésbé tömörített videó (pl a régebbi digitális kamerák által szalagra rögzített DV AVI, amely nem is HD, mégis 25 megabites fix bitrátát használ) gond nélkül szerkeszthető egy gyengébb gépen is valós időben, egy h.264-hez viszont már nem árt a minimum 2 magos proci és 2 giga RAM.
Szerintem a mai merevlemez-árak mellett - egy terát utánad hajítanak 15 alatt - érdemes a lehető legnagyobb bitrátát alkalmazni, bár nem tudom hogy ez állítható-e a mostani gépeken (én még csak most készülök megvenni a Nikon D5100-at)
Köszi a gyorstalpalót. Még felmerült bennem, hogy vajon számítógépre másolva egyik ill. másik fényképezőgép által felvett videot, akkor a számítógépnek melyikkel kell inkább birkóznia? Úgy tippelem, hogy a nagyobb bitrátával rögzítettel, a nagyobb méret miatt.
A videó tulajdonképpen tömörített képek sorozata, a bitrátával pedig azt állíthatod be, hogy egy képkockára mekkora adatmennyiség juthat. Ezt a másodpercenkénti adatmennyiséget nevezzük bitrátának, bit (kilobit, megabit) per másodperc - bps, kbps, mbps - a mértékegysége. Ahogy a JPEG-nél, úgy a videónál is számít a tömörítés mértéke, gondolj csak a Photoshop "save for web" paneljére, amin beállíthatod, hogy jó minőségű legyen a kép, vagy kisebb helyet foglaljon.
Ha 8 megabites bitrátát veszel alapul, akkor egy másodperc 1 megabyte, vagyis 1024 kilobyte. Egy képkockára így 25 FPS esetén 1024/25=40,96 kilobyte, 24 FPS-nél 1024/24=42,67 kilobyte jut. Egy fejlettebb codec (pl a H.264, vagy nyílt forráskódú változata, az x.264) képes ilyen kis méret mellett is jó minőséget adni, torrent oldalakon például 10 megabites bitrátával enkódolva is lehet letölteni full HD filmeket. Ezek tömörítéséhez viszont komoly számítási teljesítmény kell, egy fényképezőgép processzorától - főleg egy régebbi típustól - nem várható el hogy képes legyen egy másodperc alatt 24-25-30 darab ilyen képet létrehozni, ezért is használhat nagyobb bitrátát: kevésbé kell tömöríteni, kevesebb számolás, jobb minőség. Ezért is lehet hogy a régebbi gépek nagyobb bitrátával vesznek fel (h.264-be például kettőnél kevesebb processzormaggal rendelkező asztali géppel se érdemes tömöríteni, valós időben - vagyis felvétel közben - pedig esélytelen a dolog)
A codec-től is függ, hogy adott bitrátán milyen minőséget ad: gondolj csak a képekre: egy JPEG ugyanakkora méret mellett sokkal jobb minőségű, mint egy ugyanakkora GIF. Az AVI konténer egy több, mint 20 éves konstrukció, és bár pl a divx-et folyatosan fejlesztik, és viszonylag szép minőséget ad kis méret mellett mindezt gyorsan, erős processzor megléte esetén egy h.264-gyel nem kelhet versenyre.
Ezt nemigen értettem, kb azt tudom levonni belőle, hogy a Canon nagy bitrátával dolgozik, a Nikon (maradjunk a D3100nél) pedig kevesebbel, alig a felével.
Viszont nem tudom mi az bitráta, mit mutat az értéke. Mi történik ha kevés a bitráta és vajon mi értelme van túl nagyra hagyni... Tudnál valami nagyon egyszerű magyarázatot?
